Kificamodott kéz

A kézrándulás az egyik leggyakoribb sérülés bejárat ortopédiai rendelőbe vagy kórházba. Különösen a sportolókat érinti. A rándulás általában az ízület túlfeszítésének tekinthető, amelyben az érintett szalagok és az ízületben további szálak és ízületi kapszula súlyosan ingerültek voltak.

A kéz megrándulása főként egy esés következménye, amelynek során az esést a kinyújtott karral próbálják csillapítani. A legtöbb esetben ez fájdalmas, de ártalmatlan sérülés. Mivel azonban a kificamodott kéznél súlyosabb sérüléseket is figyelembe kell venni, a csukló kell elvégezni, ha a fájdalom kitartó.

Tünetek

A kificamodott kéz után a tünetek mértéke független a sérülés súlyosságától. Például még enyhe rándulás is okozhat fájdalom hasonló az a törés, éppúgy, mint egy törzs vagy szakadt szalag gyanús ficam mögött állhat. A tünetek tehát nem teszik lehetővé, hogy pontos következtetéseket vonjunk le a sérülés típusáról.

A megrándult kéz fő tünete az fájdalom a csukló. Közvetlenül az erő alkalmazása után következik be, és szúrónak és néha rendkívül súlyosnak minősül. A sérülés után a fájdalom tompa, lüktető karakterrel marad.

Az idő további folyamán a csukló általában néhány órán belül megduzzad, néha csak másnap. Ezenkívül gyakran előfordul kék elszíneződés, amelyet a zúzódás (vérömleny) a csukló belsejében. Ezt a kicsi repedések okozzák vér hajók.

A kéz súlyos megrándulása akár kisebb szöveti könnyeket is okozhat. Enyhe rándulás esetén azonban a fájdalom lehet az egyetlen tünet. Minden esetben azonban többé-kevésbé kifejezetten csökken a csukló funkciója.

A mozgás a fájdalom miatt korlátozott, és a terhelés, például a csukló megtámasztásakor, csak korlátozott mértékben lehetséges. Másrészt a kificamodott kéz esetén a stabilitás megmarad, ami az a-val szemben fontos jellemző szakadt szalag vagy törött csont. A tünetek meddig tartanak, változó. Például egy kificamodott kéz napoktól hetekig kényelmetlenséget okozhat. A sérülés mértéke, a fizikai feltétel és a kezdeti intézkedések meghozatalához szükséges idő meghatározó a rándulás időtartama alatt a teljes gyógyulásig.