A keretező hatás a szelektív észlelés jelenségére utal. Ebben az összefüggésben az ingerek bemutatásának módja befolyásolja, hogy az egyén mennyire intenzíven veszi fel az ingereket. Bár a keretezés semmit sem változtat egy továbbított információnál, mégis megváltoztatja az információ felfogását.
Mi a keretező hatás?
A keretező hatás a agya minták természetes keresése a környezetében. A keretező hatás a szelektív észlelés területén használt kifejezés. Ez a fajta észlelés olyan pszichológiai jelenség, amely arra készteti az egyéneket, hogy a környezet bizonyos aspektusait világosabban érzékeljék, és automatikusan elfedjék vagy csillapítsák a helyzet egyéb aspektusait. Az alapozás szerinti keretezés mellett bizonyos ingerek és információk keretbe foglalása a szív a szelektív érzékelés. Az ember agy folyamatosan keresi a környezetét olyan minták után, amelyeket beágyazhat a már meglévő összefüggésekbe. A keretező hatás szintén a agytermészetes mintakeresés. A keretező hatás miatt bizonyos ingerek, például tárgyak vagy témák bemutatása befolyásolja az érzékelés értékelését. Bizonyos információk bemutatása tehát befolyásolja az egyén magához az információhoz való viszonyulását. Például egy félig teli pohár félig tele vagy félig üres lehet, és így az érzékelő akár nyereséggel, akár veszteséggel társíthatja. Bár a keretezés semmit sem változtat az információn, ennek ellenére megváltoztatja az információk megítélését és észlelését a keretezési hatás miatt.
Funkció és feladat
Az emberi érzékelés szubjektív és szelektív. Bár az emberek ugyanazokkal az érzékelő szervekkel vannak felszerelve, a központban különböző ingerek dolgoznak fel idegrendszer két különböző ember ugyanabban a helyzetben. Ebben az összefüggésben úgynevezett szűrőkről beszélünk, amelyek automatikusan döntenek a szituációs ingerek relevanciájáról, és kiszűrik az irreleváns ingereket a relevánsnak találtak javára. Egy beszélgetés során például a kommunikációs partner hangját hangsúlyosan érzékelik, míg a környezeti hangokat, például a madárdalokat, nem szabályozzák. Így az összes szituációs inger összege nem egyenlő azzal, amit az egyén tudatosan érzékel egy adott helyzetben. A szűrőeffektusok túlterhelés elleni védelmet jelentenek a központ számára idegrendszer és evolúciós biológiai értelemben az emberi faj fennmaradásához is hozzájárul. Mint minden más élőlény, az emberek is észlelésük alapján cselekszenek, és a szűrőhatások biztosítják, hogy optimálisan tudnak cselekedni. A keretezés az információkat szubjektív értelmezési keretbe ágyazza, és ily módon gyakorlatilag egy gondolkodási rácsba helyezi. A keretező hatás megfogalmazása általában erősen érzelmi és korrelál az egyén elvárásaival és alapgondolataival. A „bekeretezett” inger automatikusan hamarabb bekerül a tudatba, mint a keret nélküli inger. Az a tény, hogy mindenekelőtt a személyes elvárások és érzelmek játszanak szerepet keretként, összefügg az emberi észlelés alapvető szűrőivel. Így például az egyén érzelmi vonatkozású ingereit nagyobb valószínűséggel hangsúlyozza az észlelés, mivel ezek inkább relevánsnak tűnnek. Hasonló módon nagyobb valószínűséggel érzékelhetők azok az ingerek, amelyek megfelelnek az elvárásoknak vagy támogatják a korábban kialakult véleményeket. Például, ha valaki olvas egy újságcikket a helyesírásról, nagyobb valószínűséggel észreveszi a cikkben szereplő helyesírási hibákat. Ez a jelenség a keretezési hatás egyik példája. A keretezési folyamatok nem tudatos szinten zajlanak, hanem tudat alatt és automatikusan történnek. Ezért a média és a reklám gyakran a keretezési hatásra támaszkodik, hogy elindítsa az egyének bizonyos cselekvési irányait, és információval bizonyos hatást érjen el.
Betegségek és betegségek
A keretező hatás szerepet játszik az orvosok és a betegek közötti kommunikációban is. Különösen a megelőző lépések és szűrések összefüggésében az orvosok gyakran alkalmazzák a keretezési hatást a betegek viselkedésének megváltoztatására. Az a kérdés, hogy a negatív keretezés magasabb hatást mutat-e a megelőzésre intézkedések mint a pozitív keretezés jelenleg vitatott. Például az orvos hangsúlyozhatja a beteg számára a megelőző kezelés előnyeit intézkedések egy adott betegség ellen. Egy ilyen megközelítés pozitív keret. Ugyanakkor ugyanúgy hangsúlyozhatja azokat a negatív hatásokat, amelyektől a betegnek félnie kellene, ha folytatja jelenlegi életmódját. Mindkét üzenet végül ugyanazt az információt közvetíti: tájékoztatnak az adott betegség kockázatairól és megelőzésre szólítanak fel. Az előadás módja azonban biztosítja, hogy a páciens a pozitívan bekeretezett információt pozitívként, a negatívan a félelmetesként érzékelje. A pozitív keretbe foglalt információs úton az orvos elsősorban azokat az előnyöket hangsúlyozza, amelyeket a beteg a megelőzésből nyerhet intézkedések. A negatívan keretezett információkban a hangsúly a lehetséges veszteségekre összpontosul, ha a megelőző intézkedéseket elutasítják. A beteg még nem lett beteg. Emiatt sok tudós feltételezi, hogy ennél a pontnál nagyobb valószínűséggel azonosul a pozitívan bekeretezett információkkal, és ezért jobban érzékeli és elnyeli azokat. Más tudósok hangsúlyozzák, hogy az esetleges veszteségforgatókönyvek alapvetően nagyobb valószínűséggel ösztönöznek bizonyos szereplőket a cselekvésre.
