A konizálás egy művelet a méhnyak amelyben a szövet kúpját (kúpot) kivágják a méhnyakból (nyak az méh), majd mikroszkóp alatt megvizsgálták. Ha kóros citológiai eredmények (Pap-kenet) voltak detektálhatók közben rák szűrés, valamint a kolposzkópia (a hüvely (hüvely) és a méhnyak méh (vagy collum (latinul: Collum anyak„) Vagy méhnyak) 3.5-30-szoros nagyítású mikroszkóppal) és megcélozzuk biopszia (szövetminta), további tisztázásra van szükség, konizálást hajtunk végre.
Jelzések (alkalmazási területek)
- CIN 1 (cervicalis intraepithelialis neoplasia) - legalább egy évig fennmaradó (visszatérő és citológiai kenetekkel igazolt).
- CIN 2, CIN 3
- Mikroinvázió gyanúja
- Endocervicalis (a nyaki csatornában található) folyamatok.
Az eljárást általában általános körülmények között hajtják végre érzéstelenítés. Körülbelül 20 percig tart. A műtét kezdetén a vizelet hólyag katéter segítségével ürítik. A méhnyak tüskével való beállítása után ezek olyan eszközök, amelyek kibontják a hüvelyt, a méhnyakot két gömbcsipesszel rögzítik, és a portio felületet (nyaki felület) 3% -kal festik ecetsav oldat, amely a megváltozott sejteket képviseli. A ecetsav a sejtmagokban lévő fehérje kicsapódik. Kolposzkóposan egy ecetsav fehér területet találunk (pl. Nyaki diszplázia). A Schillerék jód tesztet végeznek. Egészséges pikkelyes hámszövet sötétbarnává válik, a diszpláziás sejtek sárga színt mutatnak. Attól függően, hogy a megváltozott sejtek a méhnyak felszínén vagy a méhnyakcsatornában (méhnyakcsatorna) találhatók-e, eldől, hogy a kúpot nagyon sekélyen vagy valamivel mélyebben kell kivágni a méhnyakcsatornába. konizálás. Vagy a kúpot kivágják szikével (késkonzizálás), lézerrel (lézerkonizáció), vagy, mint manapság a leggyakoribb, elektromos pergővel (pergőkonizáció). Mindegyik módszernek vannak előnyei és hátrányai. Mivel azonban az elektromos csapdával történő konizálás jól teljesít a szövődmények, különösen a műtét alatti és utáni vérzés, valamint a mikroszkópos kiértékelés szempontjából, manapság ez az előnyös módszer. Mivel a konizáció után a méhnyakcsatorna felső részében még mindig lehetnek megváltozott sejtek, a méhnyak felső részének méhnyak-kopását mindenképpen el kell végezni. A kaparás méh általában biztonsági okokból végezzük. Ha véralvadással vagy varratokkal nem lehet megállítani a vérzést, szükség lehet tamponád behelyezésére, amelyet általában egy vagy két nap elteltével távolítanak el. Összességében a művelet alacsony kockázatú. A kúpot ezután sok apró szeletre vágjuk, és mikroszkóp alatt megvizsgáljuk. A patológus ezzel megszerzi a sejtváltozások térbeli kiterjedését. Ez meghatározza, hogy szükség lehet-e további kezelésre, vagy a konizálás már elegendő volt-e terápia. Az esetek mintegy 85% -ában a megváltozott szövetet konizálással teljesen eltávolítják. A korai elváltozásokat tehát megfelelően kezelik, ha teljesen eltávolítják őket. Ezekben az enyhe esetekben a konizáció már az terápia. Ezt követően rövid távú kontrollvizsgálatokra van szükség, körülbelül 3 hónapos időközönként. Minden más esetben további pontosítás ill terápia attól függ, hogy mi a konizáció mikroszkópos eredménye.
Lehetséges szövődmények
- A leggyakoribb szövődmények a műtét utáni vérzések, röviddel a műtét után vagy 5-9 nap után. Ez az az idő, amikor a seb varasodik. Ez alatt az idő alatt a páciensnek könnyebben kell nyugodnia, ha lehetséges. A seb általában csak 4-6 hét múlva gyógyul meg. Ilyen ideig el kell kerülni a súlyos fizikai megterhelést. Ezen túlmenően ez idő alatt nem folytatható szexuális kapcsolat.
Végül meg kell említeni, hogy egy metaanalízis alapján a konizálás a vetélések jelentős növekedéséhez vezet a második trimeszterben (negyedik és hatodik hónap közötti időszak; 1.6% szemben 0.4%). Továbbá a méhen kívüli terhességek (a méh üregén kívüli terhességek) is növekedtek (1.6% szemben 0.8%).
