A szubklavia ütőér axilláris artériává válik a hónalj régiójában. Ez az ér ellátja az artériát vér az egész kar területére. Mint minden más artéria, a hónalj is ütőér befolyásolhatja érelmeszesedés, amely gyakran infarktust vagy elhalás késői következményként.
Mi az a hónalj artéria?
A szubklavia ütőér subclavia artériának is nevezik, és felelős az ellátásért vér a karokhoz. Ágai artériát is szállítanak hajók hoz fej és a nyak. Az artéria a bal oldali aortaívből és a jobb oldali brachiocephalicus törzsből származik. Beágyazva a brachialis plexus, az ér a scalenus elülső és a medius izmok között fekszik a hátsó scalenus résen belül. Ennek során a subclavia artéria a kulcscsont széle alatt haladva belép a hónaljba. Ezen a területen a vér eret axilláris artériának hívják. Ennek megfelelően az axilláris artéria a központi subclavia artéria folytatása, amely során különböző érágak adódnak ki a különböző törzsszövetek ellátására. Mint minden artéria, a hónalji artéria is szállít oxigén-gazdag vért a szív-és érrendszer mert terjesztés a test perifériájára. A német irodalomban a subclavia artéria folyamatát axilláris artériának is nevezik.
Anatómia és felépítés
Az axilláris artériára körülbelül az első borda külső szélétől hivatkozunk. E szerkezet felett az eret még mindig subclavia artériának hívják. Az axilláris artéria vége a teres major izom farok ínhatárán fekszik. Ezen a ponton az artéria a brachialis artériává válik. Az artéria morfológiai alakja a felkar helyzetétől függ. Amikor a kar 90 fokon hajlik, a hónalj artériája majdnem egyenes. Amikor a kar lefekszik, a véredény koponyaileg domború pályát vesz igénybe, míg a kar vízszintesen felemelve koponyaig konkáv pályát vesz igénybe. Az artéria proximális szakasza a hónalj mélyén található. A disztális szakasz a bőr és fascia. Anatómiailag szoros kapcsolat van az ér és az ér között brachialis plexus. Mint minden artéria, a hónalji artéria is több réteget hordoz. A tunica intima tetején a lumen közelében, amely endoteliális sejtekből és kötőszöveti, a simaizomzatból álló tunika közeg fekszik. Ezt követi a kötőszöveti réteg tunica externa. A közeg mindkét oldalán található rugalmas szálakat membrana elastica interna-nak nevezzük.
Funkció és feladatok
Mint minden artériás hajók, a hónalji artéria felelős a gazdag vért szállító oxigén, tápanyagok és hírvivők a test közepéről. A test minden szövete az artériás vér állandó ellátásától függ a túléléshez. Az artériákban lévő vér egy létfontosságú anyagok szállító közege, amely nélkül a test szövetei és szervei sem képesek nő sem funkció. Az axilláris artéria ágai révén ellátja a test perifériájának különböző szöveteit. Az elágazó felső mellkas artéria részt vesz a felső mellkas régió artériás ellátásában. A thoracoacromialis artériával az axilláris artéria ellátja a mellkasi öv régióját is. Az oldalsó mellkasi artériaág biztosítja az oldalsó mellkasi régiót, a szubkapuláris artéria pedig, mint a hónalji artéria legnagyobb ága, ellátja a lapocka alatti szövetet. Az arteria circumflexa humeri posterior és az arteria circumflexa humeri anterior ágak részt vesznek a vállízület. Az olyan artériák, mint az axilláris artéria, mély érzékszervű szenzoros sejteket tartalmaznak. Ezek a receptorok állandó visszajelzést adnak a idegrendszer ban bekövetkezett változásokról vérnyomás. Az autonóm idegrendszer ellenszabályozza vérnyomás szükség szerint via összehúzódások az artériás izomzat. Így az axilláris artéria közvetett módon hozzájárul a keringés és kölcsönhatásba lép a szív aktivitásával. Tápanyagellátás, oxigénés neurotranszmitterek a hónaljba, a vállizmokba, mellkas, és a karokat ennek ellenére az edény fő funkciójának tekintik.
Betegségek
A hónalj artéria releváns véredény a műtéti eljárások összefüggésében, hozzáférésként szolgál a kar elszigetelt végtag perfúziójához. Ez a kezelés különösen a rosszindulatú betegeknél játszik szerepet melanóma és lágyrész szarkóma. Az artéria klinikai jelentőséget kap még olyan kóros változások miatt is, mint az artériás betegség.Érelmeszesedés században gyakori betegség. Mint minden más artéria, az axilláris artériát is befolyásolhatják az arteriosclerotikus folyamatok. Ban ben érelmeszesedés, úgynevezett plakkok rakódnak le a vérben hajók. Ezt plakett zsírokból áll, kötőszöveti, kalcium és trombusok. Ebben az összefüggésben arteriosclerosisról vagy érelmeszesedés. A keményedés következtében az erek keményebbé és merevebbé válnak az arteriosclerosis folyamán. A rugalmasság elvesztése az egész keringési rendszert érinti. Repedések és gyulladás kialakulhatnak az érintett artériákban, ami plakett formáció még tovább haladásához. Az arteriosclerosis éveken át gyakran tünetmentes. Minél jobban összeszorítják a plakkok az ér lumenjét, annál jobban elveszítik az artériák működésüket. Az infarktusok gyakori következmények, különösen a stroke mellett szív támadások. Szakadás az edzett edény falán vezet vérrögképződésig, amelyek teljes ereket blokkolhatnak. Ennek eredménye az elégtelen oxigénellátás a szállított szövetekhez. A szövet teljes területe meghalhat. Az aneurizmákat az arteriosclerosis is elősegíti. Mivel az axilláris artéria a teljes karrégiót ellátja artériás vérrel, az artériában található arterioszklerotikus folyamatok számos szövetre rendkívüli következményekkel járnak. Még az axilláris artéria arteriosclerosisánál is gyakrabban találkoznak az orvosok a mindennapi klinikai gyakorlatban a kompresszió által kiváltott keringési vagy érzékszervi zavarokkal, amelyek általában a brachialis plexus.
