A keratinociták szarvképző sejtek, amelyek teszik ki az epidermisz (kutikula) összes sejtjének nagy része, ami több mint 90 százalékot tesz ki. Az epidermisz bazális rétegében elszaporodnak, és az alaprétegből a bőr körülbelül 28 napos életük során folyamatos keratintermeléssel. Ők adják a bőr erő egymással összekapcsolódva védőpajzsot képeznek a külső behatások ellen.
Mik azok a keratinociták?
A keratinociták nevüket abból adják, hogy képesek keratint vagy kanos anyagot előállítani. Folyamatosan képződnek az epidermisz legalacsonyabb rétegében, a stratum basale-ban elhelyezkedő bazális őssejtekből. Ahogy lassan a bőr körülbelül egy hónapos életük során a következő sejtek felszínre kerülnek, továbbra is keratint termelnek, amelyet kanos anyagnak is neveznek, és programozott sejtpusztuláson mennek keresztül a magjuk feloldásával. Mielőtt eljutnának a bőrfelületre, dezmosómáknak nevezett sejtfolyamatokat képeznek, amelyekkel összekapcsolódva egy védőpajzsot képeznek, amely megadja a bőr feszességét és megvédi a bőr behatolásától. víz, vegyszerek, kóros csíra és UV sugarak. Amikor a keratinociták eljutnak a bőr felszínére, az alakja és a sejttartalma folyamatosan változik. Közvetlenül a normális hámlasztási folyamat előtt, amely folyamatban van, a sejt teljesen elveszíti szerkezetét és sejt membrán. Keratinocitából korneocitává, kanos sejtekké fejlődött. A keratinociták azonban nemcsak passzív szerepet töltenek be védőgátként, hanem részt vesznek gyulladásos folyamatokban, aktív védekezésben csíra és a sebgyógyulás folyamatban vannak, és így az aktív részei immunrendszer.
Anatómia és felépítés
A keratinociták viszonylag rövid létük alatt állandó változásokon mennek keresztül az alakjuk és a sejttartalmuk szempontjából. Közvetlenül az epidermisz őssejtjeinek mitotikus sejtosztódásaiból az epidermisz bazális rétegében történő kialakulásuk után megkezdődik a keratinocitákká történő differenciálódásuk. Teljesen fel vannak szerelve maggal, citoplazmával, zárt sejtorganellákkal és vezikulákkal, henger alakúak. A közvetlenül a bazális és a tüskés sejtréteg fölött fekvő szemcsés rétegben (stratum granulosum) a keratinizációs folyamat és a mag feloldódása halad. Bizonyos proteázokat tartalmazó vezikulák kiürítik tartalmukat a citoplazmába, így a sejtmag és más sejttartalom feloldódik és metabolizálódik. Ez de facto a sejt előre beprogramozott öngyilkossága. A sejtek egyre jobban lapulnak, és a sejt belsejét fokozatosan kitöltik a keratin gömbök, a keratin szemcsék. Mielőtt a keratinociták elérnék a legkülső réteget, a stratum corneumot és a stratum disjunktimot, áthaladnak a fényes rétegen, a stratum lucidumon, amely a test régiójától függően vagy erősen, vagy csak kissé kifejezett. Ez egy vékony határréteg, amelyet a speciális fehérje keratohializációval dúsítottak szemcsék, amely félig folyékony állagú, és védi a bőrt a betolakodóktól és azoktól kiszáradás.
Funkció és feladatok
A keratinociták feladatai és funkciói mechanikai-fizikai és biológiai-immunológiai funkciókra oszthatók. A bőr legfelső rétegében, a stratum corneumban, a keratinocyták jó okkal viselik nevüket. Már nem tudnak reagálni a hírvivő anyagokra, mert elvesztették sejtmagjukat és organelláik sokaságát is. A hámlás és a környezetbe történő „kibocsátásuk” előtt a keratinocyták fő feladata a mechanikai erő a bőr kölcsönös összekapcsolódása révén. Ezenkívül a keratinociták megakadályozzák a behatolást víz vagy más folyadékok vagy szilárd anyagok behatolása por vagy kórokozó formájában csíra. Másrészt megakadályozzák a szövetfolyadék szivárgását vagy a test korlátlan kiszáradását a test és a környező levegő közötti különböző gőznyomás miatt. Korai szakaszában, amikor a keratinocitáknak még ép citoplazmája van, az aktív immunválasz részei. Képesek citokinek, például interleukinek és kemokinek előállítására. Különösen a TNF-alfa (tumor elhalás faktor) és az IL-1, a keratinociták aktívan beavatkoznak az immunválaszba és a gyulladásos folyamatokba. Így főként a immunrendszer. A szükség esetén felszabaduló citokinek szisztémás testreakciókat is kiválthatnak, mint pl láz és egyéb immunválaszok. A keratinociták még némi védelmet is nyújtanak a káros anyagokkal szemben UV sugárzás mert felvehetik melanin- melanocitákból álló vezikulákat tartalmaznak, és a bennük lévő melanint használják magjuk védelmére.
Betegségek
Amellett, hogy a helyi gyulladásos folyamatok a bőr miatt fertőzések sérülések és a helyi bőrelváltozások, különféle bőrrákok és szisztémás bőrelváltozások, mint pl pikkelysömör a legfontosabb és leggyakoribb bőrbetegségnek tekintik. A keratinocitákat mitotikus osztódások révén folyamatosan feltöltő bazális sejtekből kialakulhat egy ún basalis sejtkarcinóma, egy félig rosszindulatú bőrdaganat, amely alig áttétképződik, de megtámadhatja a környező szöveteket, például a csontot és a porcogó. Alapvető sejtes karcinóma a leggyakoribb bőrtípus rák. Aktinikus keratózis a keratinociták helyi, ellenőrizetlen szaporodása okozza, amely általában vöröses és érdes bőrfoltokban nyilvánul meg. A betegség a korai formáját képviseli spinalioma, az úgynevezett tüskés sejt rák, amely rosszindulatú daganatként alakul ki a tüske sejtrétegében (stratum spinosum). Leggyakrabban a rák 70 évesnél idősebb embereknél fordul elő az arcon. Az érintett emberek számára pikkelysömör, a betegség nem azonnal fenyegető, de a látható miatt nagyon kellemetlen lehet a bőr megváltozik. Több párhuzamos folyamat vezet a keratinociták proliferációs sebességére négy-hét szorzóval. A sejtek a rendelkezésre álló rövid idő alatt már nem tudnak különbséget tenni. Továbbá, immunrendszer diszfunkció valószínűleg bekövetkezik.
Tipikus és gyakori bőrbetegségek
- Vitiligo (fehér foltos betegség).
- Bőrkiütés
- Bőrgomba
- Rosacea (rosacea)
- Szisztémás lupus erythematosus (SLE)
- Bőr rák
