Okok
A glioblastoma elsősorban (főleg idős betegek), de másodlagosan a WHO III. fokozatának progresszív növekedésével (progressziójával) is kialakulhat asztrocitóma (többnyire középkorú betegek). Az asztrocitómák bizonyos gliasejtekből, az asztrocitákból fejlődnek ki, és a glioblasztómákhoz hasonlóan a gliomák csoportjába tartoznak. A genetikai tényezők szerepe a agy daganatok egyre fontosabbá váltak az elmúlt években.
A másodlagos glioblastomában szenvedő betegek fő megkülönböztető jellemzője a p53 fehérje változása (p53 mutáció), amely szabályozza a sejtciklust (tumorszuppresszor), és a gének elvesztése (allélvesztés) a 17. kromoszómán. Ezenkívül 10 20 évvel fiatalabb, mint az elsődleges betegek glioblastoma, akiknek jellemzően EGF-receptor gén-amplifikációja (amplifikációja) vagy túlzott termelése (túlzott expressziója) van az EGF-receptornak. Az EGF receptor dokkoló helyként szolgál az epidermális növekedési faktor számára, amely szignálmolekulaként működik a sejtciklusban. A gliooblasztómák genetikailag nagyon különbözőek (heterogének), és egy gén elvesztése (deléciók) kb. körülbelül 20% -ban.
A leggyakoribb megállapítás egy gén elvesztése a 10. kromoszómán az esetek háromnegyedében. A többség számára agy daganatok, azonban a genetikai tényezők nem játszanak szerepet. A környezeti tényezők is csak kis szerepet játszanak.
A környezeti tényezőre példa a műanyag PVC-ben lévő vinil-klorid. Örökletes genetikai tényező figyelhető meg a ritka örökletes betegségek Li-Fraumeni szindrómájában és Turcot szindrómájában. Itt a glioblastomák gyakrabban fordulnak elő a családokban.
Az okok glioblastoma nem teljesen értenek. A glioblastomák túlnyomó része spontán, azaz véletlenül fejlődik ki. A magas sugárterhelést azonban kockázati tényezőként azonosították.
Vannak ritkák is genetikai betegségek amelyben az érintettek általában megnövekedett daganatokkal, például Li-Fraumeni-szindrómával járnak. Az ilyen típusú betegségeket a glioblastoma kialakulásának kockázati tényezőjének is tekintik. Ezenkívül nem ritka a 3. évfolyam sem agy a daganatok rosszindulatúbbá válnak a betegség során, ami glioblastoma kialakulásához vezethet (4. fokozat).
Ezt a folyamatot rosszindulatú progressziónak nevezzük. Másik alapján agytumor, egy glioblastoma is kialakulhat terápia alatt. Ebben az esetben a szekunder glioblastoma kifejezést használják az orvosi terminológiában.
