El tudod képzelni a fájdalmat?

Bevezetés

Vannak olyan fájdalmak, amelyek nem tulajdoníthatók teljesen szerves okoknak. Ezeket a fájdalmakat gyakran tévesen elutasítják, mint tiszta „képzeletet”. Ha az emberek olyan fizikai tüneteket tapasztalnak, amelyek még a kiterjedt diagnosztika után sem magyarázhatók, ezt szomatikus rendellenességnek nevezzük.

Az ilyen jellegű betegségeket hivatalosan 1980 óta ismerik el, és pszichoszomatikus tisztázást és terápiát igényelnek. kívül fájdalom, számos más tünet, például hányinger, szédülés, nyomásérzet a mellkas, magas vérnyomás, amely szomatikus rendellenesség összefüggésében fordulhat elő. A kiváltó okok itt nagyon különbözőek lehetnek.

Miért érezhet olyan fájdalmat, amely nem kapcsolódik egyetlen betegséghez sem?

Az elmúlt években az orvostudomány eltávolodott az eredeti feltételezéstől fájdalom mindig szövetkárosodás okozza. Így a fájdalom egyértelműen hangsúlyozza a fájdalom fejlődésének pszicho-emocionális aspektusait, és hangsúlyozza, hogy a fájdalom pusztán szubjektív érzés. Így a fájdalomérzet a pszichénk terméke is lehet, vagyis a gondolatainkban jön létre, de testünk másutt is érzékelhető.

Az ilyen szomatoform fájdalmat számos tényező kiválthatja életünkben. Például, depresszió gyakran szomatikus fájdalom vagy más szomatikus rendellenességek kialakulása kíséri. A fájdalom e formájának pontos eredetét még nem sikerült részletesen tisztázni. Bizonyos rendellenességek esetén azonban feltételezzük, hogy a gyermekkor, kapcsolat alakul ki a fizikai fájdalomélmények és bizonyos viselkedési minták között, amelyek később nagy szerepet játszanak a fájdalom érzékelésében, és ezáltal szomatikus fájdalomhoz vezethetnek.

Okok

A hipochondria ernyő alatt különféle klinikai képeket foglalnak össze, a kifejezetttől kezdve Egészség viselkedés és tudatosság az úgynevezett hipochondrikus téveszmék felé. A hipochondria gyakran kifejezett betegségtől vagy betegségtől való félelemen alapul. Mivel ezeknek a betegeknek általában fokozott a tudatos testtudatuk, gyorsan sok normális érzékelést tulajdonítanak, például kissé megnövekedett szív arány, a betegség.

A hipokondriás rendellenesség mértékétől függően nagy hatással lehet az érintettek életminőségére, mivel túlzottan foglalkoztatják őket a betegségekkel, és nagyon gyakran fordulnak orvoshoz, hogy kizárják a lehetséges betegségeket. Ennek eredményeként a betegség témája beárnyékolhatja egész hétköznapjaikat, és a társadalmi interakciók elhanyagolhatók. Ha egy személyt hipochondriával gyanúsítanak, az első lépés egy pszichoterapeutával való beszélgetés.

A kezelés általában kognitív viselkedésterápia. A pszichoszomatikus betegségek olyan tünetek, amelyeket pszichés stressz vagy olyan tényezők okoznak, amelyek jelentős hatással vannak az érintett életminőségére. A legtöbb esetben a pszichoszomatikus rendellenességek a feldolgozatlan mentális fájdalom vagy más élettapasztalatok kifejeződését jelentik, amelyek mély élet események miatt következnek be.

Ilyen esemény lehet például egy szeretett ember elvesztése vagy mások figyelmen kívül hagyása. A legtöbb esetben a pszichoszomatikus fájdalom krónikus fájdalom, és általában kizáró jellegűnek diagnosztizálják, ami azt jelenti, hogy a krónikus fájdalom minden egyéb lehetséges okát először kizárják. A pszichoszomatikus fájdalom terápiája általában abból áll pszichoterápia, amelynek célja a mögöttes belső konfliktus azonosítása és csökkentése.

Ezen felül további terápiás lehetőségek, mint pl kikapcsolódás technikák, mozgás, ergoterápia és a szociális terápia ajánlott. fantom fájdalom a fájdalom észlelése egy amputált testrészben. Ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akiknek például a karját amputálták, fájdalmat éreznek a kar eredeti helyén.

A fájdalom érzékelése itt a psziché tiszta terméke. fantom fájdalom meg kell különböztetni a maradéktól végtagfájdalom, amely megfelel a maradék végtag fájdalomfejlődésének. Az amputált végtag fantomérzetének jelensége gyakran előfordul, de nem mindig kell, hogy fájdalomérzet legyen; gyakran tiszta bizsergésnek vagy viszketésnek írják le.A pontos oka a fantom fájdalom még nem tisztázott kellőképpen, de az érzékeny agykéreg túlreagálása gyanítható, amelyet az érzékszervi információk hiánya okoz.

Ennek a klinikai képnek a kezelése egyrészt antidepresszánsokkal végzett gyógyszeres kezelésből áll. Azonban más terápiás lehetőségek, például a biofeedback vagy az úgynevezett tükörterápia egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A tükörterápiában az egészséges testfelület képét a két végtag közepén lévő tükör segítségével a beteg testének beteg oldalára vetítik.

Ez az optikai inger a korábbi testrész emlékeit idézi fel a agy. Ez olyan reakciókat vált ki, amelyek elnyomják a fantomfájdalmat. Ez a téma érdekes lehet Ön számára is: Amputálás A fentiekben részletesen leírtak szerint ma már tudjuk, hogy a fájdalomérzékelés nem mindig a szövet károsodásának tudható be, hanem pszichológiai kiváltók is okozhatják.

Ez a jelenség érzelmi stresszhelyzetekben is megfigyelhető, például a félelem érzésében. A fájdalom és a szorongás közötti kapcsolat a betegek többségénél a fájdalom érzésétől való kifejezett félelemen vagy azon a félelmen alapul, hogy a meglévő fájdalom súlyosbodhat. Ennek eredményeként ezeknél az embereknél a fájdalom fokozottabb észlelése alakul ki, ami sok esetben a fájdalom növekedéséhez vezet.

A jelenség másik lehetséges magyarázata az, hogy a félelem jelzi az emberek számára, hogy megvédjenek minket a fájdalom kialakulását kísérő veszélyektől. Ha ez a félelemfejlődés erőteljesen hangsúlyos, akkor megeshet, hogy az ember már csak az eljövendő fájdalom elvárása alapján érzi a fájdalmat. Sok friss tanulmány kimutatta, hogy egyértelmű összefüggés van a fájdalom észlelése és a fájdalom fennállása között depresszió.

A kapcsolat pontos oka még nem ismert. A szomatikus fájdalom és a depresszió mindkét irányból jöhetnek. Például egy fennálló depresszió fokozottan érzékeli a fájdalmat. Másrészt a krónikus fájdalom, még ha szomatikus is, depresszióhoz vezethet. Ezen esetek terápiájában, ahol depresszió és szomatikus fájdalom jelentkezik, bebizonyosodott, hogy mindkét rendellenességet kezelni kell a terápiás siker elérése érdekében.