A számítógépes tomográfia során a sugárzás nagy sugárterhelést okoz. A röntgensugarakhoz képest ez a sugárterhelés különösen magas, ezért veszélyesebb, mint egy Röntgen vizsgálat. Ennek ellenére a számítógépes tomográfia (röviden CT) számos előnyt kínál a röntgensugárzással szemben.
Egyrészt keresztmetszeti képek készíthetők a testről, másrészt a szerveket és a lágy szöveteket sokkal jobban mutatják, mint a röntgensugarakkal lehetséges lenne. A magas sugárterhelés miatt az emberek gyakran megpróbálnak átállni a mágneses rezonancia képalkotásra (MRT). A mágneses rezonancia képalkotás sugárterhelés nélkül is képes metszeteket készíteni a testről.
A képtől függően azonban hosszú időbe telhet a kép elkészítése mágneses rezonancia képalkotás segítségével. A számítógépes tomográfia viszont csak néhány ezredmásodpercet vesz igénybe. Ezenkívül a számítógépes tomográfia lehetővé teszi a kontrasztanyag injektálását a ér, amely megkönnyíti a két szerv vagy két szövet megkülönböztetését.
Ennek ellenére a számítógépes tomográfiában mindig fennáll a magas sugárterhelés veszélye. Minden beteg átlagosan körülbelül 4 mSv sugárzási dózist kap évente (mSv = millisievert, az egység, amelyben a sugárzási dózist, azaz a sugárterhelést megadják). Ha a beteg most egy teljes test CT-t kap, azaz egész testének képét számítógépes tomográfia segítségével készítették, ez 10-20 mSv expozíciónak felel meg.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen számítógépes tomográfiai kép sugárterhelése 3-5-szeresével meghaladja az átlagos éves értéket. Emiatt a teljes test CT-vizsgálata csak nagyon ritka esetekben történik, például amikor a tumor fókuszát keresik, de mágneses rezonancia terápiával nem sikerült megtalálni. Gyakrabban azonban a hasi CT-t hajtják végre.
Itt a sugárterhelés 8.8-16.4 mSv. Ez annak a sugárterhelésnek a kétszer-négyszeresének felel meg, amelyet a beteg általában egy éven belül „összegyűjt”. A sugárterhelés nem egészen olyan magas, amikor a mellkas (mellkas) ki van téve.
Ebben az esetben a számítógépes tomográfiai kép sugárterhelése 4.2-6.7 mSv. Ez megközelítőleg megfelel a beteg éves dózisának. Gyakran számítógépes tomográfiai képet is készítenek az ágyéki gerincről, különösen a sérült porckorong gyanúja esetén.
Itt a sugárterhelés körülbelül 4.8-8.7mSv. De különösen az MRI alternatívája miatt a CT-t alaposan meg kell fontolni a herniált lemez esetén. A sugárterhelés adatai mindig meglehetősen erősen ingadoznak, mert ez attól függ, hogy a beteg milyen erős vagy vékony.
Különösen elhízott (vastag) ember esetében nagyobb sugárzási dózist és ezáltal nagyobb sugárterhelést kell alkalmazni, hogy a sugárzás a zsíron keresztül is átjusson a szervekbe. Még 4 kg is túlsúly lényegesen nagyobb sugárterhelést jelent. Karcsú embereknél viszont a sugárzás nagyobb akadályok nélkül behatolhat közvetlenül a szervekbe, így a sugárzás dózisának nem kell különösebben magasnak lennie.
Számítógépes tomográfiát gyakran alkalmaznak, különösen a fej. Előnye, hogy, különösen a ütés (apoplexia) vagy a vérzés a agy miatt a ér or ütőér repedés, ezt néhány másodpercen belül észlelik. Hátránya, mint mindig a számítógépes tomográfia esetében, a sugárterhelés a és környékén fej. A fej viszonylag alacsony sugárterheléshez vezet, csupán 1.8–2.3 mSv. Ez megközelítőleg fél év sugárterhelésnek felel meg.
