Gyerekvágy | A számítógépes tomográfia sugárterhelése

Gyerekvágy

A számítógépes tomográfia segítségével készített kép mindig magas sugárterheléshez vezet. Emiatt a számítógépes tomográfiát csak közben szabad elvégezni terhesség abszolút vészhelyzetben, mivel ma még nem tudni, milyen hatásai lennének a születendő gyermekre. Kivételt képez a fej, amely kevésbé befolyásolja a születendő gyermeket.

Ha a beteg gyermeket szeretne, és számítógépes tomográfiás vizsgálaton kell átesnie, ez elvileg nem jelent problémát. Fontos azonban, hogy a petefészkek és a méh védve vannak a számítógépes tomográfia által okozott sugárterheléstől, különben a gyermek iránti vágy beteljesülhet. A probléma az, hogy a sugárterhelés az ivarmirigyünkben, azaz a hímben a legnagyobb herék és a petefészkek.

Ezért fontos, hogy a hasüreg CT-vizsgálata során a lehető legnagyobb mértékben árnyékolják az ivarmirigyeket, hogy a számítógépes tomográfia alatti sugárterhelés ne rontsa el a gyermekvágyat. Ezért vannak úgynevezett herekapszulák férfiak számára, akiket számítógépes tomográfiával vizsgálnak. Ezeket a kapszulákat a herék és árnyékolja őket, hogy ne legyenek kitéve sugárzásnak.

Az ápolónők vagy az orvos gyakran felhívják a beteg figyelmét a herekapszulák általi árnyékolás lehetőségére, de ha ezt nem teszik meg, akkor a betegnek nem kell félnie, hogy ezt kérje. A nők számára azonban ez már nehezebb, mert a nők nemi mirigyei, mégpedig a petefészkek, a testben helyezkednek el. A nők számára ezért van egy kis ólomkötény, amelyet a petefészkekre helyeznek. Ez az ólomkötény biztosítja, hogy legalább a sugárzás nagy része blokkolva legyen, és hogy a túlzott sugárterhelés ne akadályozza a gyermek utáni vágyat.

orrmelléküregek

Számítógépes tomográfiát is gyakran használnak a orrmelléküregek. Mivel az egész fej röntgensugárzásnak vetik alá, ez körülbelül 1.8-2.3mSv sugárterhelést eredményez. Ez megközelítőleg fél év sugárterhelésnek felel meg.

Rák

A számítógépes tomográfia néha nagyon magas sugárterheléssel jár, ami óriási megterhelést jelent a test számára. Ezért fontos, hogy a betegnek bele kell egyeznie ebbe a sugárterhelésbe, és előzetesen tájékoztatnia kell a kockázatokról. Az úgynevezett kockázat-haszon elemzés is érvényes.

A vizsgálat előnyének mindig nagyobbnak kell lennie, mint a kockázat. Nehéz megmondani, hogy a a számítógépes tomográfia sugárterhelése oda vezet rák, mert nem tudni, hogy a rákot, amely évekkel a kezelés után jelent meg, a sugárterhelés okozta-e vagy sem. Bőrváltozások sugárterhelés következtében jelentkezhetnek, de ezek közvetlenül a sugárterhelés után következnek be.

A sugárzás a besugárzott sejtek DNS-ében is változásokat okoz. Ez úgynevezett szálszakadáshoz, bázisvesztéshez és sok más változáshoz vezethet a DNS-ben. Ezek aztán oda vezetnek, hogy a sejt másképp szaporodik, mint korábban, vagy akár halálához vezet.

Normális esetben az ilyen hibákat a test sajátja javítja enzimek. Lehetséges azonban az is, hogy a DNS hibája helyrehozhatatlan a sugárterhelés miatt. Ebben az esetben, rák a számítógépes tomográfia és az ebből eredő sugárterhelés miatt kialakulhat. Ezért mindig fel kell mérni a kockázatot a vizsgálat előnyével.