Az érprotézis a természeteset helyettesítő implantátum vér hajók. Főleg krónikus érszűkület, bypass műtét vagy súlyos vazodilatáció esetén alkalmazzák.
Mi az érprotézis?
Az érprotézis a természeteset helyettesítő implantátum vér hajók. Elsősorban krónikus érszűkület (lásd ábra), bypass műtét vagy súlyos értágulat esetén alkalmazzák. Az érprotézis helyettesíti a természeteset vér hajók és súlyos károsodás esetén alkalmazzák ütőér. Ebben az esetben a véráramlás nem állítható helyre a stent. Egy műtét során a beszűkült ereket vagy a kitágult ereket pótolják. A protézist azonban érrendszeri sérülések esetén is használják, például balesetek után. A 19. század közepén az artériákat először gumiból készült csövek beültetésével próbálták pótolni, ezüst vagy üveg. Ezek a kísérletek azonban kudarcot vallottak, mert a implantátumok trombózissá vált. A 19. század második felében Guthrie és Carrell kutatásokat folytatott ezen a területen, és kísérleteket hajtott végre alloplasztikus, autológ és heterológ pótlásokkal. Carrell 1912-ben emellett Nobel-díjat is kapott. Az áttörést végül az amerikaiak, Jaretzki, Blakemere és Voorhees érte el, akik először műanyagból készült csöveket ültettek be.
Funkció, hatás és célok
Az érprotéziseket az érrendszeri betegségek legkülönbözőbb betegségei esetén alkalmazzák. Ezek tartalmazzák:
- Érelmeszesedés elzáródások és szűkületek kialakulásával.
- A koszorúér-betegség
- A láb és a medence artériáinak artériás elzáródásos betegsége
- A nyaki artéria szűkülete
- A zsigeri és a vese artériák szűkülete
Az érprotézisek általában műanyagból, például politetrafluor-etilénből (PTFE) vagy polietilén-tereftalátból (PET) készülnek. A PET-protéziseket elsősorban az aortában, a femoralis artériákban és a belső vagy külső iliac artériákban alkalmazzák. Ezeknek a protéziseknek hajtogatott szerkezete van, ami nagy rugalmasságot biztosít. A PTFE protéziseket viszont bypass műtéteken, valamint kisebb edényeken használják. A protéziseket fehérje réteg borítja kollagén, zselatin or albumin, a belsejét pedig fibrin és vérlemezkék a véráramlás miatt. Az érprotézisek előállításához a műanyagot megolvasztják és fonalakká dolgozzák fel. A csöveket ezt követően kötik vagy szövik. Ennek a két protézisnek megvan az az előnye, hogy közvetlenül beültethetők anélkül, hogy előbb be kellene őket előzetesen bejegyezni. Az előpótláshoz vért vesznek, és a protézis kívül-belül vérrel telítődik. Az üregek nedvesítése érdekében a sebésznek többször ki kell nyújtania a protézist. Vannak autológ transzplantációk is, azaz a test saját artériáit vagy vénáit használják érpótlóként. A bioprotéziseket heterológ vagy homológ erekből állítják elő, ahol a kadaverikus vénákat vagy artériákat gyakran használják homológ erekként. Ide tartozik a Dardik protézis is köldökzsinór erek. A heterológ erek állatok, például sertések vagy szarvasmarhák edényei. Az érprotéziseket környezeti vagy áthidaló graftként használják, és a protézis megválasztása az intraluminális nyomástól, az edény kaliberétől és a graft lefolyásától függ. A megfelelő érprotézis kiválasztása nagyon fontos, mivel a helytelen méretű protézis elfedheti vagy elmozdíthatja az érrendszeri ágakat. Az érprotézist általában katéterrel helyezzük be, majd az érfalhoz fészkelődik, ahol az éret nyitva tartja, vagy csökkenti a vérnyomás az érfalakra hatva. Az érprotézis általában cső alakú, és szövethálóval vagy műanyaggal borított dróthálóból áll. Nagyon speciális alkalmazásokhoz léteznek elágazó protézisek is, amelyeket Y-protéziseknek neveznek, amelyeket például hasi verőértágulat. A protézisek lehetnek egy darabból vagy egyedi modulokból összeállítva.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A protézisek mintegy 90 százaléka a beültetés után 10-50 évvel tovább működik. Mindazonáltal a protézisek esetében, amelyek átmérője csak kb. aneurysma vagy pseudoaneurysma kialakulása. Szemben az a stent, az érprotéziseket mesterségesen ültetik be. Ez növeli az olyan rendszeres fertőzések előfordulását ellenőrzés az első két hét folyamán, majd ezt követően minden alkalommal fizikális vizsgálat nagy jelentőségű. A beültetés után is tanácsos napi vérlemezke-gátlót szedni. A legmagasabb fertőzési arány nagy megkerüléssel fordul elő, de az embereket is veszélyezteti az ágyék területén végzett műtét után. Ezzel szemben a fertőzés kockázata nagyon alacsony aortaműtéten átesett betegeknél. A fertőzéseket elsősorban az okozza staphylococcus. Ezek akkor kerülnek a protézishez, amikor az implantátum a műtét során érintkezésbe kerül a testfelülettel. A baktériumok kolonizációja azonban lehetséges a protézis területén lévő szövetkárosodás miatt is, például ha a bélhez dörzsölődik. A baktériumok majd letakarják magukat egy nyákkapszulával úgy, hogy antibiotikumok nem működhet. A fertőzés mértéke azonban csökkenthető, ha a betegeket beadják antibiotikumok műtét előtt vagy alatt. Ha egy érprotézis fertőzött, akkor a fertőzött anyagot el kell távolítani, majd meg kell tisztítani a sebet és új protézist kell behelyezni. Ezenkívül lehetséges egy speciális protézis beültetése. Ezeket a protéziseket bevonják ezüst és impregnálható is antibiotikumok. Ez megkönnyíti a fertőzések elhárítását.
