Diagnosztika | Megrepedt lép

Diagnostics

Ha a lép gyanúsítják, egy ultrahang A hasi ultrahangvizsgálatot azonnal elvégezzük a klinikán. A ultrahang gyorsan és biztonságosan kizárhatja a lép és nagyobb kapszulavérzések. Olyan betegeknél, akiknek gyanúja van a repedésről lép és általában véve jó feltétel, számítógépes tomográfia is elvégezhető. Előnye, hogy a számítógépes tomográfia nagyon jól képes ábrázolni a lép és a kapszula kisebb sérüléseit, ami néha nehéz ultrahang. A vér a laboratóriumban jelzést adhat vérszegénység, de nem diagnosztikus helyettesítője a megrepedt lép.

Terápia

A terápia a lép súlyosságától függ tépés. Hosszú idő alatt a szervet teljesen műtéti úton (splenectomia) is el kellett távolítani, még kevésbé kifejezett lép esetén is tépés. Azonban a kockázatok és következmények miatt, amelyeket ez a műtéti eljárás az érintett betegek számára jelent, most előnyben részesítik a szervet megőrző műtétet.

A megrepedt kapszulák (léprepedés 1. fokozat) és kicsi vérzések esetén gyakran elegendő ultrahanggal ellenőrizni és megvárni a lépet és a vérzést, vagyis konzervatív kezelést végezni. Az érintett betegek számára a fő hangsúly a fájdalom megkönnyebbülés és a fertőzések megelőzése. Ezenkívül ügyelni kell arra, hogy a vér és / vagy a folyadékot infúziókkal azonnal kompenzálják.

A teljes terápia során azonban szoros hálós ultrahang-ellenőrzéseket kell végrehajtani. Ezen túlmenően a keringési paraméterek (különösen a pulzus és vér nyomás) és a vérkép rendszeresen ellenőrizni kell. Különösen a közös gyulladásparaméterek (leukociták, C-reaktív fehérje és a vér ülepedési sebessége) és az egyes vérsejtek száma játszik meghatározó szerepet ebben az összefüggésben.

I. fokú léprepedéssel és megfelelő terápiával ritkán figyelhetők meg szövődmények. A vérzést gyakran a test saját véralvadása állítja le. A 1. vagy a 2. fokú léprepedést (ezekben az esetekben nincs sérülés az érrendszer stílusában), ha lehetséges, lépmegőrzéssel kell operálni.

Sebészeti terápia megrepedt lép az érintett betegeknél infravörös vagy elektrokoagulációs módszerrel végezzük. Ebben az eljárásban különösen nagy frekvenciájú infravörös sugarakat vagy váltakozó áramot használnak az érintett szövet bezárására és a vérzés leállítására. Speciális fibrin ragasztó használata is segíthet a vérzés megállításában, amely a megrepedt lép.

A 4. fokú léprepedés esetén (amelyben sérülés vagy érrendszeri repedés következik be) gyakran lehetséges a szerv legalább egy kis funkcionális részének megőrzése. Az 5. fokú léprepedést (amelyben a lép vérellátása teljesen megszakad) azonban általában a lép teljes eltávolításával kell kezelni (splenectomia). Ezenkívül az érintett beteg életkora is szerepet játszik a legmegfelelőbb terápiás módszer megválasztásában. Míg a gyermekeket és serdülőket minden lehetséges eszközzel kezelik szerveik megőrzése érdekében, addig az idősebb betegeket főleg splenectomiának tekintik.

Ennek oka az a tény, hogy a komplikációk aránya a műtét alatt és után a felnőtteknél lényegesen alacsonyabb. Ezenkívül a kedvezőtlen anatómiai körülmények azt jelenthetik, hogy a teljes eltávolítást kell előnyben részesíteni a szervek megőrzésénél. Ez különösen a nagyon túlsúly betegek (elhízottság).

A léprepedés prognózisa elsősorban a vérveszteségtől, az ezzel járó sérüléstől, a beteg életkorától és a választott terápiától függ. Ha a megfelelő terápiát azonnal megkezdik, az enyhén kifejezett léprepedés prognózisa nagyon jó. A splenectomia egyik leggyakoribb szövődménye az úgynevezett OPSI, amely betegség lép eltávolítása után bakteriális fertőzéssel fordulhat elő.

Ennek a szövődménynek az elkerülése érdekében a gyermekeket a lép tervezett eltávolítása előtt beoltják, vagy a betegeket kezelik antibiotikumok. Léptörés (léprepedés) esetén mindenekelőtt fontos a hasüregbe való vérzés leállítása, és mivel a lép nagyon jó vérellátású szerv, gyors és célzott fellépésre van szükség. A lép felszakadásának helyétől függően különböző műtéti eljárásokat alkalmaznak.

A lép szélein (léprepedés) a lép szélein (lép periféria) mindig megpróbálja megőrizni a megmaradt szövetet. Különösen gyermekeknél fontos a lép megőrzése, mivel ez átveszi a immunrendszer. Ha a lép most megrepedt a széleken, akkor megpróbálják a lépet túlvarrni.

További eljárás a fibrin ragasztása, ahol a fibrin, amely szintén a szervezetben természetesen termelődő anyag, és fontos szerepet játszik a sebgyógyulás, egyfajta szöveti ragasztóként működik. Ezenkívül a leszakadt terület vérzése megállítható a ütőér amely ellátja ezt a területet (egy szegmentális artéria ligatúrája). A vérzést úgy is meg lehet állítani, hogy a lépet úgynevezett Vicryl hálóval összenyomják.

Ha a lép szegmensének eltávolítása (részleges splenectomia) szükséges, akkor ezt lézerrel lehet elvégezni. Ha a léprepedés (léprepedés) azon a ponton van, ahol a hajók lépjen be és lépjen ki a lépből (lép hilum), vagy ha a lépet a repedés túl súlyosan károsítja, általában a lép teljes eltávolítására van szükség (splenectomia). Mivel ez a művelet nagyon gyakran sürgősségi művelet, a hasat központilag nyitják (medián laparotomia), és a lép leválik a diafragma.

Itt is fontos, hogy a hajók a lépet ellátó szorítókat. Miután a lépet eltávolították, vagy a fent leírt kisebb lépfoltok esetén a hasüregbe történő vérzés forrása is megszűnik. A műtét során szövődmények is előfordulhatnak, például megnövekedett vérveszteség, amelyet vérkonzervánsok beadásával kell kompenzálni (vérátömlesztés).

Mint minden műtétnél, fennáll annak a kockázata sebgyógyulás zavar és műtét utáni vérzés. Különösen a lép teljes eltávolításával fokozott a kockázata vérmérgezés (vérmérgezés). Emiatt a 6 évesnél fiatalabb gyermekeknek mindig meg kell próbálniuk megőrizni a lép egy részét.

A kockázat csökkentése érdekében vérmérgezés, az oltást általában lépmûeltávolítás után hajtják végre, különösen az úgynevezett pneumococcusok ellen. A pneumococcusok vannak baktériumok. Mint más műveletek után, a vérrögképződés elkerülése érdekében a megelőző terápia (trombózis profilaxis) splenectomia után kezdődik.