Vérátömlesztés

Meghatározás

A vér a transzfúzió vér vagy vérkomponensek beadása a ér Az vér Az erre a célra használt adományt az adományozáskor veszik el. Míg a múltban vér adták anélkül, hogy szétválasztották volna alkotóelemeire, manapság ezt az úgynevezett „teljes vért” választják el először.

Ez 3 részt termel: vörösvértesteket, vérlemezkék és a maradék folyadék, a vérplazma. Ez a szétválasztás lehetővé teszi, hogy a betegnek csak a szükséges vérkomponent adjon. Többek között ez csökkenti a mellékhatások kockázatát.

Mi az oka a vérátömlesztésnek?

A vérátömlesztés beadása a következő esetekben javallt: Vérvesztés (akut vagy krónikus), pl. Műtét vagy trauma miatt.vérszegénység) A véralvadás rendellenességek Thrombocytopenia (vérlemezkehiány) Véralvadási rendellenességek esetén az anaemiával ellentétben nem adnak vörösvértest-koncentrátumot, hanem helyette a koagulációs faktorokat helyettesítik. Thrombocytopenia vérhiány vérlemezkék. Ebben az esetben trombocita koncentrátumokat adunk be. Mindenesetre ügyelni kell arra, hogy a vércsoportok donor és a befogadó közötti kompatibilisek. - Vérvesztés (akut vagy krónikus), pl. Műtét vagy trauma miatt

  • Vérszegénység (vérhiány)
  • Véralvadási rendellenességek
  • Thrombocytopenia (vérlemezke-hiány)

A vérátömlesztés okai

Az emberi testnek alapvetően bizonyos mennyiségű vérre van szüksége a működéséhez. Elég vér nélkül sejtjeinket nem lehet elegendő oxigénnel ellátni, és mérgező bomlástermékek halmozódnak fel - ez végül halálhoz vezet. Ha nagy mennyiségű vért veszítünk, vagy ha bizonyos vérkomponenseket túl sokat használnak fel, annak egy részét vérátömlesztéssel kell helyettesíteni.

A vérátömlesztésnek számos oka van. Vörösvérsejteket adnak például vérszegénység esetén. Ez gyakran nagyobb műtétek (posztoperatív vérszegénység) vagy súlyos balesetek után következik be.

A gyomor-bél traktus betegségei, Mint például a colitis ulcerosa vagy különféle rákos megbetegedések, például leukémia, szintén vérszegénységhez vezethetnek. Alultápláltság, vese - a vérképző rendszer betegségei, alvadási rendellenességei és betegségei csontvelő szintén gyakran vérszegénységhez vezet. A vérlemezke-koncentrátumokat általában egy betegnek adják be, amikor a vérlemezkék, trombocitáknak is nevezik, a vér annyira lecsökken, hogy súlyos vérzés léphet fel.

Ez gyakran előfordul súlyos baleset utáni vérveszteség esetén, a vérképződés zavaraival a leukémia kapcsán, gyógyszeres mellékhatásokkal, sugárzás után vagy vese betegségek. A vérplazma beadásának oka általában a rendellenesség véralvadás. Ez előfordulhat máj betegségek, veleszületett betegségek vagy autoimmun betegségek.

Vérszegénység, más néven vérszegénység esetén a vér hemoglobin értéke csökken. A hemoglobin megtalálható a vörösvértestekben, és szükséges a sejtek oxigénellátásának biztosításához. Ha a koncentráció túl alacsony, olyan tünetek jelentkeznek, mint a csökkent teljesítmény, a fakó bőr, a szédülés vagy a légszomj.

A vérszegénység okától és mértékétől függően szükség lehet vérátömlesztéssel történő kezelésre. Ezután beadják az eritrocita koncentrátumokat, azaz egy vérkészítményt, amely főleg vörösvértestekből áll, mivel tartalmaznak hemoglobin. Ha a vérszegénységet rendszeresen transzfúzióval kell kezelni, fennáll a vas túlterhelésének veszélye.

A vörösvérsejtek vasat tartalmaznak, és lebomlásukkor felszabadítják. Ha transzfúziót adnak, a test ezért szintén nagy mennyiséget kap belőle, de csak kis mennyiséget képes tárolni. A vas olyan szervekben rakódik le, ahol károsodást okozhat.

Ezt meg kell akadályozni gyakori vérátömlesztés esetén, például vas kelátokkal. Vashiány az anaemia az egyik leggyakoribb hiánybetegség a világon. A testben a vas hiánya csökken hemoglobin vérszegénységre.

A vashullás leggyakoribb oka a krónikus vérzés, pl. Műtét, trauma, gyomor-bél traktusból származó vérzés vagy menstruációs vérzés. A terápiát általában vas készítmények orális beadásával és a vérzés forrásának megállításával végzik. A vérátömlesztést általában nem kell elvégezni.

Szükség lehet azonban súlyos vérzés esetén. A leukémia az rák vérünk prekurzor sejtjeiből. Nem számít, milyen típusú leukémia van az embernek, a betegség gyakran olyan mértékben korlátozza a vértermelést, hogy vérátömlesztést kell végezni.

Ennek oka általában a rák sejteket a csontvelő, ahol a vérünk termelődik. Ha a rák itt irányíthatatlanul növekszik, kiszorítja és elpusztítja az egészséges, vérképző sejteket, és ezáltal vérszegénységet okoz. A leukémia egyes formái, például a „krónikus nyiroksejtes leukémia” esetén általában hónapokig vagy évekbe telik, mire a vörösvértestek, vérlemezkék vagy vérplazma hiánya kialakul.

Más formákban azonban nagyon gyorsan megtörténhet: a leukémia akut formái napokon vagy heteken belül vérátömlesztést igényelhetnek. Ezenkívül a leukémiák gyakran megkövetelik kemoterápiás kezelés. Az erre a célra használt gyógyszerek elpusztítják a gyorsan növekvő sejteket - ide tartoznak a rákos sejtek, valamint a csontvelő amelyek a vért képezik.

Emiatt vérátömlesztésre is szükség lehet a kezelés részeként. A kórház a vérmintából kapott értékek alapján dönti el, hogy mikor kell transzfúziót végrehajtani, és mely vérkomponensekre van szükség. Vérszegénység nem ritka mellékhatás rákos betegeknél.

Különösen a vért és a vérképző rendszert befolyásoló daganatok, mint pl leukémia, a fő okok. Ugyanakkor más daganattípusok is hozzájárulhatnak a vérszegénységhez azáltal, hogy megfertőzik a csontvelőt, fokozzák a vörösvértestek bomlását vagy akár gyulladásgátló anyagok felszabadításával. A daganatos betegség terápiája vérszegénységhez is vezethet.

Kemoterápiás kezelés vagy a sugárzás olyan agresszív eljárás, amely nem hagyja el a testet nyom nélkül. A vérátömlesztés nem képes gyógyítani a rákot, de segíthet a vérszegénység tüneteiben szenvedő betegeknél, és így helyreállíthatja az életminőséget. Itt azonban vannak kockázatok is.

A vérátömlesztés további terhet jelent a immunrendszer rákos betegeknél pedig, akiknek amúgy is immunkárosodása van, fokozódhat a fertőzésre való hajlam. Ezért minden egyes esetben el kell dönteni, hogy a vérátömlesztés hasznos-e a beteg számára. Kemoterápiás kezelés egy agresszív terápiás eljárás, amely nemcsak a tumor sejtjeit, hanem az egészséges sejteket is megöli.

Ezért óriási terhet jelent a test számára is. Mivel mind a daganatos betegség, mind a kemoterápia károsíthatja a vérképzést, és ezáltal a hemoglobin, logikus lehet a vérátömlesztés a kemoterápia alatt és után is. A transzfúzió nem gyógyul, csupán enyhíti a vérszegénység tüneteit.

Különösen a kemoterápia után azonban a test saját funkcióinak, például a vérképzésnek a normális szintre történő visszaállítására kell törekedni. Ezért egyedileg kell eldönteni, mennyire hasznos a vérátömlesztés. Vérszegénység az újszülöttnél magzati vérszegénységnek nevezik.

Ebben az esetben a gyerekek gyakran nagyon sápadtan jönnek a világra. Itt is az oka a hemoglobin vagy a vörösvértestek hiánya. Ezt a hiányt gyakran különböző rhesus faktorok váltják ki az anyában és a gyermekben, ami az anyáét okozza immunrendszer termelni antitestek a gyermek vérsejtjeivel szemben.

A rhesus profilaxis megakadályozhatja ezt. Súlyos esetekben vérátömlesztésre is szükség van. Ezt a méhben is elvégezhetjük köldökzsinórvér transzfúzióval.

A magzati vérszegénység halálos kimenete napjainkban ritka. A vérátömlesztésre viszonylag gyakran van szükség nagy műtét alatt vagy után. Ennek oka általában a műtét során bekövetkező vérveszteség vagy a műtött testrész műtét utáni vérzése.

Mivel főleg a vörösvérsejtek vesznek el egy vérzés során, a transzfúzió során általában úgynevezett „vörösvérsejt-koncentrátumokat” - adományozott vörösvértest-koncentrátumokat - használnak. A nagyobb műtétek előtt, amelyek során jelentős vérveszteségre kell számítani, biztonsági okokból a vérkonzerveket általában előre elkészítik. A vérátömlesztéssel járó kockázatok miatt azonban az első lépés az elveszített vér helyettesítése sóoldatokkal (úgynevezett infúziókkal).

Csak akkor, ha a vérveszteség nagyon magas, felhasználják a vérkészleteket. Fontos döntési tényező itt a hemoglobinérték, amely jelzi, hogy mennyi hemoglobin van még a vérben: ha egy bizonyos határ alá esik, akkor a betegnek koncentrált vörösvértesteket kell adnia. A műtétek után vérátömlesztésre általában szükség van, ha a műtéti sebben vérzés van. Ezt gyakran az öntetben vagy a lefolyókban lévő sok vér észleli, és néha csak akkor, ha vérszegénység tünetei, például sápadtság vagy gyors szívverés jelentkeznek.