Cerebrospinalis folyadék punkció: Idegfolyadék a diagnózishoz

A idegrendszer életveszélyes méreteket ölthet. Gyakran nem lehet egyszerűvel kimutatni vér teszt. Lehetséges azonban az idegfolyadék eltávolítása és a laboratóriumi változások vizsgálata.

Mi az agyvérzés?

A agy és a gerincvelő körülveszik a víz- tiszta folyadék, amely az agyban képződik, ahol kommunikál a belső folyadék terekkel. Ezért nevezik cerebrospinalis folyadéknak vagy idegfolyadéknak is. Védi az érzékeny struktúrákat a külső behatásoktól. Az alsó ágyéki gerinc (ágyéki) területén a cerebrospinalis folyadék egyfajta tartályban gyűlik össze, amely már nem tartalmaz semmilyen gerincvelő és ezen a ponton biztonságosan megszerezhető azáltal, hogy szúrás. Az eljárást ezért ágyéki szúrás; ezzel szemben a kifejezés gerincvelő az időről időre alkalmazott szúrás helytelen.

Mit mutathat a gerincvezeték?

A vér és a cerebrospinalis folyadék. Ez az ún vér-agy gát úgy működik, mint egy szűrő, lehetővé téve a szükséges anyagokat, mint pl oxigén, szén és a víz áthaladni és a káros anyagokat távol tartani a idegrendszer. Néhány betegséggel és hatással, például elektromágneses sugárzás, ennek a gátnak a működése megzavarható.

A rendellenesség okára következtetéseket lehet levonni a folyadék színéből, valamint a CSF-ben található anyagok típusából és mennyiségéből. A laboratóriumban vörös és fehérvérsejtek, fehérjék - különösen antitestek - cukor és a laktát meghatározzák, valamint a kórokozók és rák sejtek, ha szükséges. Az értékelés során összetételük általában az egyidejűleg meghatározott vérértékekkel függ össze. Speciális laboratóriumokban további kérdéseket tartanak fenn, pl interferonok or réz, meghatározható.

Mikor végezzük a cerebrospinalis folyadék szúrását?

  • A következő esetekben: agyvérzéspéldául baleset után vagy szakadás következtében véredény, vörösvérsejtek jelennek meg, és a cerebrospinalis folyadék rózsaszín vagy vörös.
  • Olyan fertőzésekben, mint bakteriális és vírusos agyhártyagyulladás vagy neuroborreliosis, gyulladásos sejtek és antitestek jelen vannak.
  • In agy daganatok, metasztázisok és a leukémia esetleg rák sejtek. Az idegfolyadék ilyenkor gyakran zavarosan fehér vagy sárga.
  • In sclerosis multiplex nagyon sok betegnél kimutatható tipikus változások (úgynevezett oligoklonális sávok).
  • A CSF-szúrásokat hirtelen fellépő súlyos állapot esetén is alkalmazzák fejfájás vagy eszméletvesztés, néha tisztázatlan anyagcsere-betegségek diagnosztizálására, különösen gyermekkor.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Nincs szükség a beteg speciális készítményeire. Ha nagyon izgatott, akkor előre kap gyógyszert. Körülbelül fél órával a vért veszik a szúrás. A szúrás szempontjából fontos a laza hátizomzat és a lehető legszélesebb csigolyatér. Ezért a beteg guggoló helyzetben van, az ágyéki gerinc görbült. Fekve fekve összecsavarodik, mint egy embrió; ülve hajlítja az övét fej és hátra, amennyire csak lehetséges, elölről egy asszisztens tartja a vállát.

Először a lyukasztási területet alaposan fertőtlenítik és helyi érzéstelenítést végeznek. Ezután egy hosszú, vékony üreges tűt illesztenek a CSF térbe két csigolya között. A cerebrospinális folyadék három kis adagját csepegtetve nyerjük, és laboratóriumba küldjük. A tűt kivesszük, a szúrás helyét összenyomjuk és szalaggal lezárjuk. A teljes eljárás általában legfeljebb 5 percet vesz igénybe. A betegnek a felhasznált tűtől függően 4 és 24 órán át ágyban kell lennie.

Vannak-e komplikációk?

Elvileg ez egy meglehetősen ártalmatlan, kevésbé fájdalmas eljárás, amely ritkán társul szövődményekkel. Különösen, ha az ágynyugalmat nem tartják be, és túl keveset isznak, fejfájás 24–72 órával a szúrás után jelentkezhet, különösen ülve vagy állva, esetleg együtt nyak merevség, hányás és a halláskárosodás („Postpuncture szindróma”).

Nagyon ritkán fordulnak elő fertőzések vagy bénulás. Az ágyéki szúrás veszélyes megnövekedett koponyaűri nyomás és koagulációs rendellenességek esetén, vagy antikoaguláns gyógyszerek szedésekor. Ezután csak ritka kivételes esetekben hajtható végre.