Alkalmazási területek | Ergoterápia

ALKALMAZÁSI TERÜLETEK

A foglalkozási terápiát sikeresen alkalmazzák az orvostudomány különböző területein, mind a kezelés, mind a megelőzés terén.

  • Ideggyógyászat: ütés Különösen a betegek részesülnek gyakran foglalkozási terápiában. A ütés gyakran a test egyik oldalán bekövetkező motoros funkciók elvesztésével jár.

    Egy jóval ergoterápia korán kezdődött, sok funkció gyakran visszaállítható. Ideális esetben a betegek legalább megtanulhatnak enni és inni, mosakodni és újra gondozni magukat. Durva és finom motoros készségek képezhetők; ha bizonyos funkciók tartósan kudarcot vallottak, arra lehet koncentrálni tanulás bizonyos helyettesítő funkciók.

    A foglalkozási terápia a neuropszichológiai korlátokat (figyelem, koncentráció és teljesítményvesztés) is enyhítheti. További neurológiai klinikai képek, amelyeknél a foglalkozási terápia hasznos lehet sclerosis multiplex (MS), Parkinson-kór, kétoldali bénulás, koponya-agyi sérülések és amytrofikus laterális szklerózis (ALS).

  • Ortopédia: Az ortopédiában (és a reumatológiában és a traumatológiában is) a foglalkozási terápiát a mozgásszervi rendellenességek kijavítására vagy javítására használják. Itt a területek részben átfedésben vannak a neurológiával (például a kétoldali bénulás).

    Emellett az amputációkat, a csonttöréseket és a reumás panaszokat foglalkozási terápiával is lehet kezelni. Ezen a speciális területen szintén a mindennapi használatra való alkalmasságra helyezzük a hangsúlyt. Ebből a célból bizonyos mozgásszekvenciákat képeznek ki, és szükség esetén megtanulják vagy bizonyosak a kompenzációs mechanizmusok AIDS használt.

    Különösen az ortopédiában foglalkozik a foglalkozási terápia a fizioterápiával együtt, amelynek szintén a lehető legnagyobb mozgástartomány (újra) megteremtése a célja.

  • Gyermekgyógyászat: Elvileg a foglalkozási terápia alkalmazható minden olyan gyermeknél és serdülőnél, akiknek fejlődési szakasza valamilyen oknál fogva nem megfelelő az életkornak. Ennek oka különböző lehet agy-szerves károsodások, de pszichológiai betegségek, (érzékszervi) hátrányok vagy késleltetett szenzomotoros fejlődés is. Mindezek oka lehet a foglalkozási terápiának. A gyermekgyógyászatban a foglalkozási terápia is fontos szerepet játszik a megelőzésben.

    Gyermekeknél például a figyelem és a teljesítmény képezhető, vagy elősegíthető a finommotorika. Ez sokkal könnyebbé teheti a mindennapi iskolai életet a gyermekek számára ADHDpéldául mivel sokkal jobban képesek koncentrálni.

  • Pszichiátria: A pszichiátriában a foglalkozási terápia általában arra törekszik, hogy a betegek „visszataláljanak önmagukhoz”. Ez magában foglalja egyrészt azt, hogy a pszichológiai folyamat miatt elvesztett készségeket újra lehet vagy meg kell tanulni, másrészt bizonyos felfogásokat és gondolkodásmódokat lehet képezni.

    Így például a foglalkozási terápia segíthet bizonyos függőségekkel, viselkedési, személyiségi, szorongási és étkezési rendellenességekkel küzdő embereknél, depresszió vagy skizofrénia hogy újra helyesen érzékeljék környezetüket és saját testüket. Az olyan alapvető funkciók mellett, mint a motiváció és a hajtás, gyakran visszanyerhető az érzelmi stabilitás és a stresszel való jobb megbirkózás képessége, valamint egy bizonyos önbizalom, amely lehetővé teszi a betegek számára, hogy önállóan újra eligazodjanak a mindennapi életben.

  • Geriatúra: A geriátria valójában számos orvosi szakterületet ölel fel, mivel az idős emberek gyakran sokféle betegségben szenvednek (multimorbiditás) minden területről. Ezért a geriátria foglalkozásterápiája elsősorban a mentális és a fizikai képességek stabilizálására és azok lehető leghosszabb fenntartására irányul. Különösen a kognitív folyamatok megőrzése érdekelt, mivel ez garantálja a tartós függetlenséget. A profilaktikus foglalkozási terápia a geriátria területén is hasznos, mivel megakadályozhatja vagy legalábbis késleltetheti a más emberektől való korai függőséget és bizonyos „idősek szövődményeit”, például a bukás fokozott kockázatát.