Mélységi elektródát használnak a műtéti beavatkozásra a agy mert epilepszia rendellenesség. Ezzel az eljárással egy vékony és rugalmas rudat, több elektródával rögzítve, átmenetileg beültetnek az agykéreg alatti mély területekre. Elektromosan stimulálhatja a beteg pontosan meghatározott területeit fej. Ily módon lehetővé válik az epilepsziás rohamok súlyosságának és gyakoriságának csökkentése. Hasonlóképpen, bizonyos körülmények között fel lehet használni arra, hogy felkészüljenek az érintett sejtképződmények eltávolítására a agy.
Mi az a mélységi elektróda?
A mélységi elektródot a műtéti beavatkozáshoz használják agy mert epilepszia rendellenesség. A mélységi elektróda agyba történő beültetése rendkívül pontos információt nyújt az epilepsziás rohamok keletkezésének helyéről. Néhány milliméteres pontossággal leszűkítik. Ugyanakkor ez az idegsebészeti eljárás részletes és nagyon megbízható előrejelzést adhat az intenzitásról és jellemzőkről emlékezet minden műtét után. Így a reszekció során a túl sok idegsejt eltávolításának kockázata az agyban minimálisra csökken. Ez különösen akkor releváns, ha egy epilepszia- a fekvő terület nagyon rövid távolságra helyezkedik el a felelős agyterületektől emlékezet vagy akár nyelvalkotás. Természetesen minden kockázatot is mérlegelni kell, ami lehetséges vezet a kezelt személy mentális és fizikai jólétének, viselkedésének és kognitív teljesítményének zavaraihoz. A mélységi elektróda mellett úgynevezett képalkotó technikák, mint pl mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és a funkcionális MRI szintén nagyon fontosak ebben a tekintetben. Információt nyújtanak arról, hogy az úgynevezett epileptogén területnek (a rohamokat előidéző agyterület) van-e fokális szerkezete. Csak ebben az esetben lehet sebészileg eltávolítani. Ha a rohamok szétszórt sejtcsoportosításokból származnak, a műtéti beavatkozás nem hasznos. A fokális epilepszia nagyon drámai eseteiben az agy teljes féltekéje eltávolítható.
Formák, típusok és típusok
A műtét kiváló képességekkel és elismert kezelési módokkal rendelkezik ezekhez az eljárásokhoz, amelyek magasan specializált létesítményekben találhatók. Alapvetően kábítószerként használják őket terápia mert az epilepsziás rendellenesség nem hozza meg a remélt eredményeket. Számos becslés szerint a fokális epilepsziában, azaz a gócos epilepsziában szenvedő betegek körülbelül 30 százaléka nem lehet teljesen rohammentes, ha kizárólag gyógyszeres kezeléssel kezelik őket. Ez az arány kevesebb, mint tíz százalék az epilepszia nem operálható formái esetében. Ezen okokból kifolyólag csak nagyon ritkán szükséges mélységi elektródot használni. Ennek azonban meghatározó előnye, hogy képes az agy nagyon mély területeiről levezetni az elektroencefalogramot (EEG), amely lehetővé teszi a lehetséges változások térbeli értékelését. Ha az epilepszia leküzdéséhez valóban műtéti beavatkozásra van szükség, akkor a mélységi elektród segítségével tisztázható a páciensnek megfelelő kockázat.
Felépítés és működési mód
Az epilepszia a krónikus betegség az idegrendszer az agy sejtszerkezetének változásai alapján. Ezek a változások epilepsziás rohamokban oldhatók meg, melyeket a tipikus kísér izomrángás az egész testet és a fulladás veszélyét. Orvosi szempontból alapvető különbséget tesznek az egyetlen epilepsziás roham és az epilepszia idegekkel kapcsolatos klinikai képe. A epilepsziás roham egyedülállóan és általában nagyon ritkán fordul elő, és csak a betegek rendkívül kis csoportjában fordul elő. Az agy idegsejtjeinek vagy az egymásnak küldött elektromos és kémiai jelek zavara okozza. Nagyon sok idegsejt kisül egyidejűleg, ami túlzottan irritálja az egyes agyterületeket vagy az egész agyat. Ez a hirtelen impulzus kiváltja a epilepsziás roham. Ezeknek az alkalmi eseményeknek az okai lehetnek rendellenességek az agyban, sérülések vagy gyulladás, drasztikus hipoglikémia, hirtelen Alkohol megvonás, mérgezés vagy jelentős oxigén hiány.
Orvosi és egészségügyi előnyök
A krónikus epilepsziát, az egyszeri rohamokkal ellentétben, az ember agyában idővel kialakult változás okozza. Ebben az összefüggésben az epilepsziás rohamok ismételten előfordulnak. Ez egy agykárosodás, amelyet öröklődés adhat át, vagy újonnan szerezhet. Fokális epilepsziáról beszélünk, amikor a visszatérő rohamok középpontjában az agy egy lokalizált területe áll. Az úgynevezett generalizált epilepsziát viszont az agy mindkét féltekéjében előforduló rohamok jellemzik. A valóságban a szerzett (tüneti) epilepszia sokkal gyakoribb, mint az örökletes epilepszia. Ebben az esetben az agy gyakran érintett a születés előtt vagy közben. Ha később alakul ki az életben, akkor az agy okozhatja gyulladás, fej sérülések, fekélyek és stroke. A krónikus epilepszia kezelésére szolgáló mélységi elektródákat ma már a műtét különböző területein viselik. Ez lehet gyógyító (gyógyító) vagy oksági (okozati). Végül a mélységi elektróda alkalmazása vezet annak eldöntésére, hogy az agy érintett sejtterülete megszűnik-e a reszektív eljárás során, vagy nem jelzik-e ilyen beavatkozást. A reszekció során az agyi régió teljesen kivágódik, ahonnan az epilepsziás rohamok származnak. A mélységi elektród segítségével pontosan meghatározható, hogy eltávolították-e az agy megfelelő területét. Ha az epileptogén fókusz a temporális lebeny területén van, vagyis nem az agy különösen érzékeny központi és mély területein, akkor a sérült sejtképződés eltávolítása ezeknek az eseteknek mintegy 60 százalékában teljesen megszüntetheti az összes epilepsziás rohamot.
