Az agyi vérzés differenciálási formái a kockázati tényezők alapján
Tömeges vérzés (hipertóniás vérzés), amely az ICB 40% -át teszi ki, főleg agy szakaszok, ahol hajók meglehetősen vékony falakkal vannak elhelyezve. Magas vérnyomás ezek a falszakaszok az idők folyamán megváltozhatnak, ami zsírlerakódásokhoz és domborulatok vagy tágulatok kialakulásához vezethet hajók (mikroanurizmák). Ha a vér a nyomás hirtelen hirtelen emelkedik, pl. stressz hatására ezek az érrendszeri dilatációk megrepedhetnek és a agyvérzés főleg a csonka ganglionok és a talamusz, amelyek többek között nagy szerepet játszanak a mozgás és a komplexum irányításában emlékezet teljesítményt.
Hasonlóképpen vérzés is előfordulhat, főleg fiatalabb betegeknél, veleszületett vagy szerzett érrendszeri rendellenességek, pl. Fejlődési rendellenességek vagy a vér hajók (angioma) a agy. Ezenkívül vannak olyan betegségek, amelyekben a kórosan megváltozott fehérje-lerakódások (amiloid) a közepes méretű artériákban az érfal változásához vezethetnek az életkor növekedésével. Bizonyos rosszindulatú primer agy daganatok, valamint metasztázisok bizonyos tumorok vérezhetnek az agyszövetbe.
Melyek az agyi vérzés tipikus jelei
Az agyi vérzések többsége nem jelenti be előre. Súlyos balesetek és sérülések után következnek be, ezért nem mutathatnak jeleket. Baleset után a agyvérzés soha nem zárható ki megbízhatóan a tünetek alapján, ezért a képalkotást mindig a fej sérülések vagy ostorszíj sérülések.
Csak így lehet biztonságosan látni a vérzést. A jelek a tudat zavarai, fejfájás vagy akár bénulás. A vizsgáztató számára még szokatlan pupilla is reflex erős jele a agyvérzés.
Subarachnoidis vérzés különleges eset, amely az esetek mintegy 25% -ában úgynevezett figyelmeztető szivárgással jár. Ez napokig vagy hetekig megelőzi a tényleges vérzést, és súlyos kíséri fejfájás. A legtöbb esetben az érintettek nem veszik komolyan, így nincs szükség orvoslátogatásra.
Az ICB a térfogat és az intracerebrális nyomás (koponyaűri nyomás) növekedéséhez vezet az agyban. Kezdetben a vér a cerebrospinalis folyadék (liquor cerebrospinalis) térfogata és térfogata kompenzációs módon csökken. Hosszú távon ez az agy véráramlásának csökkenéséhez és ezáltal a szövetek oxigénellátásának csökkenéséhez vezethet (iszkémia), ami további károsodást okoz az idegszövetben.
Jellemzően olyan tünetek jelentkeznek, mint: a megnövekedett koponyaűri nyomás jeleként nagyon hirtelen jelentkeznek. A vérzés helyétől függően lokalizált neurológiai hiányosságok és / vagy tudatzavarok is előfordulhatnak. Sok esetben az eszméletvesztés neurológiai mintázata képalkotó eljárás nélkül is jelzi a vérzés lokalizációját.
A talamusz részben felelős az izommozgások generálásáért. Ha ezen a területen vérzés lép fel, a bénulás jellemzően a karok és a lábak ellentétes oldalán vagy az arcon történik. A vérzés a csonka ganglionok területén is okoz fejfájás és a hányás a kezdeti tünetek után jellemzően az ellenkező oldalon lévő hemiparesis és a tekintet az agy érintett féltekéjére fordítása.
A vérzés másik tipikus tünete a agytörzs A domináns félteke ganglionjai beszéd-, olvasási és nyelvértési zavarok (afázia). Vérzés a kisagy gyakran szédüléshez, járási bizonytalansághoz és természetellenes, gyors, irányított szemmozgásokhoz vezet (nystagmus). Az agytörzs vérzései különösen veszélyesek, mivel itt találhatók a légzés és a keringés szabályozásának létfontosságú központjai.
Lehetnek multilokulárisak is, azaz több vérző góc oszlik el az agy különböző helyein, ennek megfelelően eltérő hiányosságokkal. Gyakran fordulnak elő rendellenes fehérje-lerakódásokkal járó betegségekben (amiloid angiopathia) vagy koagulációs rendellenességekben. Ha a vérzés a cerebrospinális folyadékkal (cerebrospinalis folyadékkal) töltött terekbe (kamrákba) tör, akkor fennáll a cerebrospinalis folyadék felhalmozódásának (hydrocephalus occlusus) kialakulásának a veszélye, ami az agy nyomásának életveszélyes növekedéséhez vezethet.
- Fejfájás
- Hányinger és
- Hányás
Az agyi vérzés számos különböző tünetet okozhat.
A eszik tudatállapot, amely viszonylag gyakran fordul elő az agyi vérzés során. A eszik, az érintettet még erős sem tudja felébreszteni fájdalom inger. Általában az agy vérzése a nyomás és a térfogat növekedéséhez vezet koponya.
Mivel csak korlátozott hely áll rendelkezésre a koponya és ez a tér nem alkalmazkodik a hematoma méretéhez, a koponyában növekszik a nyomás. A nyomás növekedése általában az agy bizonyos területeit szorítja le a vérzés során. Ez nagyon gyakran az agy szárának összehúzódásához vezet.
Az agytörzs felelős a test számos fontos funkciójáért. Ennek a szerkezetnek a szűkítése általában eszméletvesztést és légzésleállást eredményez. A eszik nagyon súlyos tünet, amely agyi vérzés során jelentkezhet. Általában élesen veszélyezteti az életet feltétel, mivel a kóma az agy sejtjeinek károsodásának jele.
