Diagnózis | Agyvérzés

Diagnózis

Képalkotó technikák szükségesek az ICB diagnosztizálásához. A számítógépes tomogramon (CT) a vérzés helyét és nagyságát, valamint a méret növekedését (akár 30% -ig is) 24 óra elteltével új CT-vel ellenőrizhetjük. MRI a fej (fej MRI) és a MRI agy vérzést is képes észlelni, de az ár, a rendelkezésre állás és az általában szignifikánsan korlátozott általános miatt másodlagos módszerek feltétel a beteg. Az MRI jellegzetes jelváltozásai miatt fej, régebbi vérzések is kimutathatók, és a vizualizáláshoz speciális eljárások alkalmazhatók hajók a lehetséges rendellenességek vagy tágulatok felderítésére (MRI angiográfia).

Normális esetben nincs szükség további laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokra, például a cerebrospinalis folyadék (CSF) paramétereinek vizsgálatára. Az akut diagnózisban a agyvérzés, az első választott diagnosztikai eszköz a CT, mivel nagyon gyorsan és egyszerűen elvégezhető. Ez vészhelyzet esetén a leghatékonyabb információszerzés.

Az MRT azonban szintén fontos diagnosztikai eszköz. Különösen a CT bizonytalan megállapításai, meglehetősen lassan fejlődő tünetek vagy bizonytalan tünetek esetén az MRI kiterjedt eredményeket adhat. Bizonyos esetekben ezek jobban alkalmasak más lehetséges diagnózisok kizárására. Különösen krónikus vérzés gyanúja esetén az MRI általában magasabb a CT-nél. Ezenkívül az MRI-t a betegség során olyan okok szűkítésére és ábrázolására is használják, mint érrendszeri változások, daganatok és mások.

Műtét agyi vérzés esetén

A agyvérzés különböző módon kezelik, a vérzés helyétől és mértékétől függően. Amellett, hogy bizonyos gyógyszerek beadásával befolyásolható a vérzés lefolyása, idegsebészeti műtétre lehet szükség. A diagnosztikai képalkotás elengedhetetlen a műtét előtt, mivel a vérzés helyét a műtét előtt meg kell határozni.

A számítógépes tomográfia gyorsan képes részletes képet adni a sérülésről, ezért általában ezt használják agyvérzés. Az effúzió műtéti eltávolítása vér a agy mindig magában foglalja a koponya. Felszíni vérzés esetén elegendő lehet a koponya a vér felhalmozódás.

Bizonyos esetekben meg kell találni és meg kell állítani a vérzés forrását, és a vér minimálisan invazív eljárásokkal kell eltávolítani. Szükség esetén ezt megtehetjük robot használatával vagy „kézzel”. Az egyes esetekben alkalmazott módszerek a vérzés típusától, a sebész képességeitől és a kórház felszerelésétől függenek.

Ha műtétre van szükség az agyi vérzéshez, akkor azt általában a vérzés bekövetkezését követő első 72 órán belül elvégzik, és javíthatja az érintett személy prognózisát. A témához tartozó főoldalhoz kattintson ide: Az agyi vérzés műtétje Az agyi vérzés műtétje nem ritka, de önmagában nem minden agyi vérzésre van szükség műtétre. Vannak kritériumok annak eldöntésére, hogy operálják-e az agyi vérzést.

Az úgynevezett epidurális vérzéseket mindig meg kell műteni, a agy garantálni kell. Ellenkező esetben fennáll a zúzódások és a visszafordíthatatlan károsodások veszélye. Aneurysma vérzés esetén (szubachnoid vérzés), az aneurysma műtéti terápiájáról egyénileg döntenek.

Az aneurysma katéterrel is kezelhető (intervenciós). A subduralis haematomákat műtéti úton kezelik, ha a megnövekedett koponyaűri nyomás tüneti jelei vannak, vagy ha az agy szűkületei vannak. Az érintett személy tudatállapotának és tájékozódásának romlása szintén a műtétért beszél. Az intracerebrális vérzések mindig eseti alapon döntenek.

Hogy egy műveletet végre kell-e hajtani, azt mindig egyedi alapon mérlegeljük. A kisagyi vérzéseket általában nagyobb valószínűséggel operálják. Az agy kamráiba történő kiterjedt vérzés szintén a műtét oka.

A műtéti terápia nem ajánlott minden agyi vérzés esetén. Ebben az esetben konzervatív terápiákat hajtanak végre, amelyek különböző célokkal rendelkeznek és az agyi vérzés típusától függően változnak. A súlyos intracerebrális vérzéseket intenzív osztályon kezelik.

A legtöbb esetben az érintett betegeket szellőztetik és nyugtatják. Megkapják fájdalom terápiát követik. Ezen felül a vérnyomás 140 Hgmm alatti szisztolés értékre van beállítva.

Fontos cél a ellenőrzés az alvadás. Az antikoaguláns gyógyszereket abbahagyják a további vérzés megelőzése érdekében. Szükség esetén koagulációs faktorokat adnak be, vagy olyan gyógyszereket szednek, amelyek érvénytelenítik az antikoagulánsok hatását.

Egy másik fontos cél az agyi nyomás csökkentése. Ennek elérésére különféle terápiás lehetőségeket alkalmaznak. Az agyvizet vagy vért a kamrarendszerben lévő kis csövön keresztül lehet elvezetni.

Ezt nevezzük külső kamrai elvezetésnek. Továbbá gyógyszerek adhatók az agyi nyomás csökkentésére. Az agyi vérzéses műtét időtartama főszabályként nem adható meg.

Ennek több oka is van. Az agyi vérzéseket nem egy és ugyanazon művelet kezeli, egyrészt azért, mert eltérő természetűek lehetnek, másrészt azért, mert terjedelmükben és lokalizációjukban különböznek egymástól. A legtöbb esetben azonban feltételezhető, hogy a művelet több órát vesz igénybe, mivel meglehetősen összetett műveletről van szó.