Mi az anyagcserezavar?
A test számára fontos anyagok többségének van egyfajta ciklusa, amelyen keresztül felszívódik vagy előáll és feldolgozódik a szervezetben. Ha ez a ciklus egy ponton már nem működik megfelelően, ezt anyagcserezavarnak nevezik. Ennek oka lehet például egy enzim, azaz egy feldolgozó fehérje hiánya.
Bizonyos tápanyagok elégtelen vagy túlzott bevitele azonban anyagcserezavarhoz is vezethet. Ez egyensúlyhiányhoz vezet az anyagcsere ciklus egy szakaszában, és túlzott tápanyag vagy építőelem felhalmozódásához vezet. Az anyagcsere-rendellenességtől függően sokféle tünet jelentkezhet.
Milyen anyagcserezavarok vannak?
Az egyik legismertebb anyagcserezavar: Diabetes Mellitus Vas anyagcserezavar hyperthyreosis vagy hypothyreosis Köszvény Cushing-kór Cisztás fibrózis Adrenogenitalis szindróma Hypertriglyceridemia Fenilketonuria
- Diabetes Mellitus
- Vas anyagcserezavar
- Pajzsmirigy túl- vagy alulműködés
- Köszvény
- Cushing-kór
- Cisztás fibrózis
- Adrenogenitalis szindróma
- Hypertriglyceridaemiát
- phenylketonuria
Cukorbetegség A mellitus, közismert nevén cukorbetegség (cukorbetegség) krónikus anyagcsere-betegség, amelyet abszolút vagy relatív hiánya okoz inzulin. Ennek a betegségnek a fémjelzi a vér cukorszint (hiperglikémia) és vizeletcukor. Ennek oka a hormon elégtelen hatása inzulin a máj sejtek, izomsejtek és az emberi test zsírsejtjei.
Cukorbetegség A mellitus a belgyógyászat egyik legfontosabb betegsége. Cukorbetegség mellitus van osztva 1. típusú cukorbetegség és a 2. típusú cukorbetegség vas anyagcsere rendellenesség a vas egyensúlyhiányát eredményezi egyensúly a testben.
A leggyakoribb az vashiány, amely főleg fiatal nőknél fordul elő. Ennek oka a vas elvesztése az étellel vagy az étellel való elégtelen bevitel miatt menstruáció. Ez különféle tünetekhez vezet, például fáradtsághoz, koncentrációs problémákhoz vagy hajhullás.
Kiejtett formákban ahhoz vezethet vashiány vérszegénység, ami változásokat eredményez a vér. Az ellenkezője, azaz a test túlterhelése vaszal, más néven sziderózisnak vezet a vas felhalmozódásához, például a tüdőben. Ezért kiegyensúlyozott diéta nagyon fontos.
Túlműködő pajzsmirigy (pajzsmirigy-túlműködés), amikor a pajzsmirigy (pajzsmirigy) több pajzsmirigyet termel hormonok (T3 és T4), így túlzott hormonhatás érhető el a célszerveken. A legtöbb esetben a betegséget a pajzsmirigy maga. A pajzsmirigy hormonok növeli az általános anyagcserét és elősegíti a növekedést és fejlődést.
Ezen túlmenően, a hormonok befolyásolják az izmokat, a kalcium és foszfát egyensúly, serkentik a fehérjetermelést (= fehérje bioszintézis) és a cukortároló glikogén képződését. Hypothyreosis akkor fordul elő, amikor a pajzsmirigy elégtelen mennyiségű pajzsmirigy hormonok (T3 és T4). Ennek következménye, hogy a hormon nem hat a célszervekre.
Köszvény metabolikus rendellenesség, amelyben húgysav kristályok főleg a ízületek. A húgysav az emberi testben termelődik, többek között a sejthalál és a sejtkomponensek lebontása során (pl. DNADNS = dezoxiribonukleinsav). Ban ben Cushing-kór, többnyire jóindulatú daganata agyalapi mirigy megnövekedett kortizolszintet eredményez a szervezetben.
A daganatsejtek nagy mennyiségben előállítanak egy hírvivő anyagot, az úgynevezett adrenokortikotrop hormont, ill ACTH röviden. Ez a mellékvesekéreg sejtjeire hat és kortizolt termel. Mivel a tumorsejtek termelnek ACTH óriási mértékben megnövekedett mennyiségben a mellékvesekéreg sejtjeit is stimulálják annak túltermelésére.
Ez végül egy erősen megnövekedett kortizol előforduláshoz vezet, amelyet az orvosi terminológia hiperkortizációnak nevez. Cisztás fibrózis örökletes betegség. Az öröklést orvosilag autoszomális recesszívnek nevezik.
Cisztás fibrózis (cisztás fibrózis) tehát nem öröklődik a nemen kromoszómák X és Y, de az autoszomális kromoszómán nem. 7. A mutáció az úgynevezett CFTR génen található. Az ezzel kódolt kloridcsatornák hibásak.
A hibás kloridcsatornák viszkózus nyák képződéséhez vezetnek az összes exokrin mirigyben. Ide tartoznak a légzőrendszerben jelen lévő exokrin mirigyek. Ban ben cisztás fibrózispéldául olyan tünetek, mint lélegző problémák merülnek fel, mert a tüdő eltömődik a nyálka, a kis légutak (alveolusok, bronchiolák stb.)
elzáródnak, és a csillóknak nem sikerül a szokásos módon a nyálkát és a belélegzett idegen részecskéket kifelé szállítani. A adrenogenitális szindróma örökletes betegség, amelyet genetikai hiba okoz. A betegségnek különböző formái vannak.
A betegség formájától függően a tünetek születésüktől kezdve jelentkeznek, vagy csak pubertáskor jelentkeznek. Az enzimhiba miatt egyrészt bizonyos hormonok hiánya, másrészt felesleges androgének, a férfi nemi hormonok. A terápia a hiányzó hormonok egész életen át tartó helyettesítéséből áll.
