Az alsóbbrendű idegdúc kapcsolja a rostokat a glossopharyngealisból és a vagusból idegek. Ez az első idegdúc találkozott a két koponya idegek az agyüregen kívül, és magában foglalja mind a petrosalis gangliont, mind a nodosalus gangliont. Az alsóbbrendű idegdúc részt vesz az ízlelés és az érzékelés érzékelésében. Idegkárosodás az ízlelési útra okozhat íz rendellenességek.
Mi az alsóbbrendű ganglion?
A fiziológia az alsóbbrendű ganglion vagy az alsóbbrendű (vagus) ganglion kifejezést több idegcsoportra utal. A 9. és a 10. koponyán helyezkednek el idegek, a glossopharyngealis ideg és a vagus ideg. Az idegek korábban találkoznak a ganglion superiusszal - a koponyaüreg belsejében, de a központi részen kívül idegrendszer - és kilép a koponya belül fej, ahol közvetlenül találkoznak az adott ganglion következtetéssel. Az orvostudomány eredetileg élesebben körvonalazta a ganglionokat; még ma is a glossopharyngealis ideg ganglionja petrosalis ganglion néven ismert, míg a vagus ideg nodosus ganglionnak is nevezik.
Anatómia és felépítés
A petrosalis ganglion vagy ganglion inferius nervi glossopharyngei a 9. koponyaideghez tartozik. Számos idegrost kapcsolódik az oticus ganglionhoz; ezt az utat Jacobson-anasztomózisnak is nevezik. A petrosalis ganglion a petrosalis fossa-ban helyezkedik el. Ez a csontos fossa a canalis caroticus közötti koponyaüreg alatt fekszik, amelyen keresztül a nyaki artéria áthalad, és a fossa jugularis, az időbeli csont (os temporale) csontos fossa. A fossula petrosa a „fossula” becenevét viszonylag kis méretének köszönheti. A petrosalis ganglion az ízlés útjába tartozik; idegei beidegzik a hátsó harmadát nyelv. A ganglion nodosum vagy a ganglion inferius nervi vagi kapcsolási pontot képez a 10. koponyaideg számára. A vagus ideg általános viszceroszenzoros jeleket visz a zsigerekből a ganglion nodosumba. Az afferens idegpályák onnan is a felsőbb ganglionhoz, majd a agy. Ezen túlmenően a vagus ideg tartalmaz specifikus viszceroszenzitív rostokat, amelyek továbbítják az érzéseket a gyökérből nyelv (radix linguae) és gégefedő az inferior nervi vagi ganglionhoz.
Funkció és feladatok
Az alsó ganglion a gyűjteményt képviseli idegsejt testek. A preganglionális neuronok a rostjaikon áthaladó információt továbbítják a posztganglionális neuronoknak; ennek megfelelően ebben az összefüggésben a ganglion a periféria kapcsolási pontjaként szolgál idegrendszer. A petrosalis ganglion idegrostokat tartalmaz, amelyek vezet a hátsó harmadához nyelv, ahol összekötik az érzéksejteket a idegrendszer Az íz sejtek úgynevezett ízlelőbimbókba ágyazódnak, és specifikusan reagálnak a kémiai ingerekre. Az élelmiszer-részecskék triggerként szolgálnak. Az íz a nyelv hátsó részén található rügyek elektromos jelek formájában továbbítják az ízlelési ingerekre vonatkozó információkat axonjaiknak. Ez az ízút kezdete, amely a agy az inferior nervi glossopharyngei ganglion és a superior nervi glossopharyngei ganglion keresztül. Az idegrostok a 9. agyideghez, a glossopharyngealis ideghez tartoznak. A nyelv hátsó harmadát beidegző idegek nagy jelentőséggel bírnak, mivel ez a nyelvrész hordozza a legtöbb ízlelőbimbót. Ha az észlelés ezen a területen nem sikerül, az ízérzékelés egésze súlyosan károsodik. Az alsó ganglionban a vezetékek általában nem 1:1 arányúak, hanem nagyobb arányban. Ily módon az alsó ganglion csökkenti a megfelelő szenzoros sejtekből származó szenzoros információkat. Ha a nyelvben lévő ízlelőbimbók csak gyenge ízingert észlelnek, ez előfordulhat vezet egy akciós potenciál az elsőben idegszál, de elveszhet a downstream cellában. Ennek megfelelően a megfelelő inger az észlelési küszöb alatt van, és nem vezet szubjektív ízbenyomásra a agy. A korai szűrés megvédi a downstream neuronokat a túlterheléstől, és biztosítja, hogy a jelentéktelen ingerek ne blokkolják az idegrendszer kapacitásait. Normál esetben a spontán aktivitás is kiszűrődik ennek következtében
Betegségek
Az alsó ganglion szerepet játszik az ízérzékelésben azáltal, hogy a nyelv hátsó harmadában található ízlelő sejtekhez kapcsolódik. Az érintett idegsejtek sérülései miatt az ízlelőút csak hiányos, hiányos vagy hibás információkat továbbít a magasabb feldolgozó központokba. Ennek eredményeként ízlelési zavarok jelentkezhetnek. A rendellenesség típusa attól függ, hogy mely idegsejtek érintettek konkrétan, és attól, hogy más típusú szövetek is károsodhattak-e. Az ízlelés teljes elvesztését az orvostudomány ageusiának nevezi. A teljes ageusia esetén az érintettek már nem érzékelik az ízeket (édes, savanyú, sós és keserű), míg a részleges ageusia csak bizonyos ízbeli tulajdonságok elvesztéséhez vezet. A hypogeusiában szenvedő egyének érezhetik az ízt, de az ízt lényegesen gyengébbnek érzékelik. Ennek ellentéte a hipergeusia: az érintett egyének magas érzékenységben szenvednek, amely jelentősen meghaladja a normál-jó ízérzékelést. Mindezek az ízlelési zavarok mennyiségi ízlelési zavarokat képeznek. Emellett az ízérzékelés minőségi zavarai is léteznek, amelyek egyidejűleg vagy tőlük függetlenül jelentkeznek: A parageusia az ízingerek félreértéséhez vezet, így például egy cukros étel keserű ízű. A fantogeusiában szenvedők viszont érzékelnek egy ingert, még akkor is, ha az valójában nincs jelen. Az orvosok elektrogustometriát használhatnak annak meghatározására, hogy a nyelv idegei sérültek-e. Ebben az eljárásban nagyon gyenge elektromos árammal stimulálják az idegeket. Az ízlelési zavarok okai változatosak, és nem feltétlenül neurológiai eredetűek. Ehelyett egy gyógyszer mellékhatása vagy egy másik alapbetegség eredménye is lehet.
