A telomerek betegségei
A telomerek súlyos következményekkel járhat. A legtöbb esetben az ilyen későbbi hatásokat a kódoló DNS károsodása okozza fehérjék. A telomer-betegséget leggyakrabban a fehérjét körülvevő fehérjekomplexek (szelterinek) hiánya okozza telomerek, vagy a telomeráz enzimben.
Ez a csökkentett védelem révén elősegíti a szerkezet megzavarását. A kromoszómák, az sem lehetséges, hogy megbízhatóan hozzárendeljék a betegségek kategóriáját a telomerek. Ez azt jelenti, hogy sok különböző szerv érintett lehet.
A telomeropátia kifejezést a károsodott telomerek által okozott betegségekre használják. A telomer betegség általában egyenértékű kifejezés. E betegségek visszafordíthatatlan oka miatt minden telomeropátiának krónikus folyamata lesz. A telomeropátiában a telomerek általában rövidülnek a telomeráz enzim vagy a fehérjék amelyek a menedékkomplexumot alkotják, olyan mértékben, hogy a későbbi DNS-t megtámadják.
Néha a DNS-t kódoló fehérjék érintett, így a károsodás nyilvánvalóvá válik a testben. A telomeropátiák olyan betegségek széles körét foglalják magukban, amelyek nem túl specifikusak a telomeropátiákra. Ez azt jelenti, hogy a tünetek nagyon változatosak, és gyakran más okaik vannak. Ezenkívül a betegség súlyossága nagymértékben változik, és a krónikus lefolyás a tünetekkel együtt erős vagy gyenge lehet. A gyakoribb telomeropátiák között vannak tüdőgyulladás, a májzsugorodás máj vagy vérszegénység és a csontvelő.
Milyen szerepet játszanak a telomerek az öregedésben?
Az életkor előrehaladtával az emberi testnek továbbra is szüksége van új sejtekre. Többek között erre van szükség a különféle szervek egyes sejtjeiben zajló folyamatok fenntartásához. Ezeket az új sejteket a sejtosztódás (mitózis) hozza létre a sejtcikluson belül.
Ennek során az osztódás előtt az összes sejtorganellum és az egész DNS megduplázódik. Ezt a folyamatot replikációnak nevezzük. Különleges enzimek létezik erre az egyes cellákban.
Azonban a enzimek strukturális okokból a felelős nem kezdheti meg a duplikációs folyamatot az egyes DNS-szálak végén. Ez bázispárok elvesztését eredményezi az egyes ciklusok és a kromoszómák folyamatosan rövidülnek. Annak megakadályozása érdekében, hogy ez a fontos DNS-szakaszok korai elvesztéséhez vezethessen, a telomerek a végén helyezkednek el.
Nem hordoznak genetikailag fontos információt, és problémamentesen képesek túlélni egyes bázisok elvesztését. Idős korban azonban a telomerek egy bizonyos hosszúság alá esnek, ami veszélyes és potenciálisan károsodással jár. Ez vagy visszafordíthatatlan sejtciklus-leálláshoz, öregedéshez vagy a sejt tervezett halálához vezet. Így a test folyamatosan elveszíti megújulási és öregedési lehetőségeit. A következő cikkünk érdekes lehet az Ön számára is: Öregedési folyamat
