Schizoid személyiségzavar: okai, tünetei és kezelése

Munkahelyen skizoidos emberek személyiségzavar gyakran ragyogóak a logikus és absztrakt gondolkodásmódban. A problémák általában akkor jelentkeznek, amikor szorosabban érintkeznek más emberekkel.

Mi a skizoid személyiségzavar?

A pszichológia a skizoidra utal személyiségzavar mint amikor az embereknek problémáik vannak a társas kapcsolatok kialakításával másokkal, bár a vonások a személyes vonások és a rendellenesség között elmosódnak. Skizoidos emberek személyiségzavar hűvösnek, távolságtartónak, mások számára érzelmileg távolságtartónak tűnnek, és nehezen tudják megfelelően kifejezni érzéseiket. Hajlamosak kerülni a más emberekkel való érintkezést, és fantáziákba bújnak, talán kompenzálva a társadalmi környezet hiányát. A munkahelyen inkább olyan tevékenységeket részesítenek előnyben, ahol egyedül dolgozhatnak; az állandó csapatmunka nem nekik való. Vágyakoznak a közelségre, de ugyanakkor félnek tőle. Ez lehet vezet az elszigeteltség érzésére. Azonban gyakran nem annyira az érintett szenved a rendellenességtől, hanem társadalmi környezete.

Okok

A legtöbb személyiségzavarban a biológiai, genetikai és környezeti hatások keverednek. Úgy tűnik, genetikai hajlam van, mivel a skizoid személyiségzavar gyakoribb azokban a családokban, ahol egy családtag van skizofrénia. Sok ilyen személyiségzavarral küzdő ember természeténél fogva nagyon érzékeny, és könnyen megsértődik. Szigorú nevelés, elhanyagolás vagy szellemi bántalmazás is szerepet játszhat, vagy személyiségzavar lehet az egyik szülőnél. A pszichoanalitikusok a szülők elutasító hozzáállására vagy bántalmazására, vagy a korábbi kapcsolattartás során tapasztalható csalódottságra gyanakszanak. Lehetséges oka lehet az is, hogy az érintett személy érezhet olyan érzelmeket, mint a félelem és a harag, de nem tudja ezeket megfelelően kifejezni, ezért megpróbálja elkerülni a kapcsolatot.

Tünetek, panaszok és jelek

A személyes sajátosságok és a rendellenesség közötti határok néha nagyon elmosódnak; skizoid személyiségzavar esetén attól függ, hogy a szenvedő szenved-e elvonástól, vagy szüksége van-e az elvonásra egyéni jólétéhez. A pszichológia kilenc lehetséges tünetet állapított meg, amelyek a skizoid személyiségzavarra utalnak:

  • Alacsony élvezet a tevékenységekben
  • Csökkentett hatások, érzelmi leválás
  • Nehézség meleg, gyengéd érzéseket vagy haragot kifejezni
  • Látszólagos közöny a dicséret és a kritika iránt
  • Alacsony érdeklődés a másokkal való szexuális élmények iránt
  • Erős fantáziák
  • A magányos tevékenységek előnyben részesítése
  • Alacsony vágy a szoros társas kapcsolatok iránt
  • A társadalmi normák alacsonyabb értelme

A betegség diagnózisa és lefolyása

Mivel a személyes jellemzők és rendellenességek közötti határok elmosódnak, a skizoid személyiségzavar diagnosztizálása nem könnyű. Még olyan szakemberek számára is kihívást jelent, mint az orvosi szakemberek és az orvosok. Az ICD 10 kritériumok szerint a felsorolt ​​kilenc tünet közül legalább háromnak jelen kell lennie a határozott diagnózis érdekében. Ezt bonyolítják a különféle körülmények. Két egyértelmű tünet nem elég, kötelező három. Egyes tünetek hasonlítanak más pszichológiai vagy neurológiai diagnózisok tüneteihez, például Asperger-szindróma, amelyet a diagnózissal ki kell zárni. Néha több diagnózisra is szükség van, mert több rendellenesség átfedi egymást és elfedi a skizoid személyiségzavarokat. A tünetek szintén nem lehetnek rövidek, de tartósaknak kell lenniük. További bonyolító tényező, hogy sok érintett egyén képes kompenzálni a viselkedési rendellenességeket, ideiglenesen elnyomni vagy elrejteni a homlokzat mögé.

Szövődmények

A zárkózottság, amely a skizoid személyiségzavarban szenvedőkre jellemző, képes vezet félreértésekre, különösen társadalmi helyzetekben. Más emberek a távolságtartást érdektelenségnek vagy elutasításnak tekinthetik. Ezenkívül a skizoid személyiségek gyakran csak korlátozott érzelmeket mutatnak. Ezért megjelenhetnek hideg vagy nem törődik másokkal. Részben érzelmeiket és szükségleteiket nem veszik figyelembe: Egyrészt sok skizoid személyiség nem fejezi ki magát elég kifejezetten ebben a tekintetben; másrészt érzelmi megnyilvánulásaikat néha félreértik vagy figyelmen kívül hagyják. Következetes barátságok és kapcsolatok nélkül a skizoid személyiségek gyakran marginalizálódottnak, félreértettnek és magányosnak érzik magukat. A lelapult érzelmi válaszok is vezet a szakmai élet problémáira. A skizoid személyiségzavarban szenvedők néha megbélyegzettnek érzik magukat. Félreértések akkor is lehetségesek, ha a skizoid személyiségzavart összekeverik más mentális betegségekkel, mint pl Asperger-szindróma. Mivel a skizoid személyiségzavar ritka, és laikusok számára más rendellenességek ismertek, az ilyen zavartság gyakran előfordul a mindennapi életben. A kezelés során komplikációk is felmerülhetnek, ha megkülönböztető diagnózis nem veszik figyelembe. Egyéb mentális betegségek szövődményként alakulhatnak ki. Azonban más mentális rendellenességek is előfordulhatnak a skizoid személyiségzavarral egyidejűleg vagy megelőzhetik. Sok érintett egyén is szenved (súlyos) depresszió. Vele vagy nélküle depresszió, az öngyilkosság a skizoid személyiségzavar súlyos szövődményeként fordulhat elő.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A skizoid személyiségű emberek általában nem ismerik fel. Abban a hitben élnek, hogy minden rendben van velük. Inkább a környezet szenved a személyiségzavar tüneteitől. Rendkívül problémás az orvosnál történő látogatás kezdeményezése az érintett személlyel. A bizalom kapcsolatának nagyon stabilnak és ellenállónak kell lennie feszültség a diagnózis felállítása érdekében. Az érintett azonban általában elkerüli a szoros kapcsolatot egy másik személlyel. Az orvossal való konzultáció ajánlott, amint olyan viselkedési rendellenességek jelentkeznek, amelyeket a normától való eltérésként írnak le. Az érzelmi sérülések, valamint a csapatban végzett munka vagy a más emberek iránti figyelmen kívül hagyás képtelensége jellemző a személyiségzavarra. Aggodalomra ad okot a csökkent affektus, az érzelmi részvétel csökkenése a társadalmi életben kölcsönhatások, és az élénk fantáziák kialakulása. A sorscsapások iránti közömbösség, dicséret és kritika, a gyengéd érzelmek cseréjének képtelensége és a szexuális apátia az emberi psziché szabálytalanságát jelzi. A skizoid személyiségzavarnak tulajdonítható egyéb jelek a szakmai szférában való egyedüllét vagy a magánélet magányos létezése. Orvosra van szükség, amikor az érintett személy vagy rokonai szenvednek a rendellenességtől.

Kezelés és terápia

A skizoid személyiségzavar kezelése általában mélységi pszichológiai, pszichoanalitikus vagy kognitív-viselkedési magatartást foglal magában pszichoterápia. Ezáltal az érintetteket ismét arra ösztönzik, hogy lépjenek kapcsolatba más emberekkel és érezzék jól magukat. Az érintettek azonban ritkán indulnak el terápia önként, mert általában nem látják szükségét a cselekvésnek. Ban ben terápia, távolinak és érintettnek tűnnek. Ezért a terapeutának bizalmas kapcsolatot kell biztosítania, és aktívabban támogatnia kell az ügyfelet. Ugyanakkor ügyelnie kell arra, hogy ne terhelje meg túlzottan érzelmi munkával az ügyfelet, ehelyett tiszteletben tartja távolságtartási vágyát, és lehetőséget ad neki írásbeli házi feladatokra és e-mailes kapcsolattartásra. Pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia azt a célt követi, hogy az érintett személyek megtanulják helyreállítani a kapcsolatot más emberekkel, és ezt a kapcsolatot megbízhatóvá és kielégítővé tegyék, ugyanakkor kielégítőbbé tegyék az egyedül élést. Kognitív viselkedésterápia segít az érintetteknek abban, hogy újra megnyíljanak az érzelmi interperszonális tapasztalatok előtt, és jobban érzékeljék saját érzéseiket. Ban ben terápia, megtanulják kezelni azokat az érzéseket is, amelyeket elutasító magatartásuk révén kiváltanak másokban, és megfelelőbb stratégiákat tanulnak meg. A csoportterápia hasznos lehet a szociális szorongás csökkentésében. Ezután azonban kényelmesen érzik magukat a csoportban. Néha, pszichotróp gyógyszerek -vel párhuzamosan írják elő pszichoterápia súlyos depresszió vagy téveszmék, de a pozitív előnyöket még nem sikerült egyértelműen bizonyítani.

Megelőzés

A személyiségzavarokra általában nincs specifikus megelőzés, mert azok egy életen át fejlődnek. Amikor mégis előfordulnak, fontos, hogy korán felismerjük őket, hogy a kóros viselkedés ne kerüljön át egyik generációról a másikra. Hasznos az is, ha az érintettek nem hirtelen vonulnak ki a kapcsolattartásból, hanem nyíltan kommunikálják szükségleteiket társadalmi környezetükkel.

Utógondozás

A mentális betegségek professzionális utógondozást igényelnek a terápia sikeres befejezése után is. A tünetek évekig, sok esetben egy életen át kísérik az érintett személyt. Különösen a pszichiátriai kórházban való tartózkodás után a beteget vissza kell integrálni mindennapi életébe és megszokott környezetébe. Ezt a lépést nem tudja egyedül kezelni. Ehhez szüksége van egy pszichoterapeuta támogató segítségére. A skizoid személyiségzavarok szembetűnő visszahúzódással járnak önmagunkban. Az érintett kerüli azokat az ismerősöket, akiket betegségének kezdete előtt fenntartott. Az utógondozás összefüggésében meg kell különböztetni, hogy a társadalmi elvonás valóban (még) betegséghez vagy a beteg személyiségéhez kapcsolódik-e. Ha a beteg bizonyos baráti kötelékeket megszüntet, de elégedettnek tűnik ezzel, akkor a terapeutának el kell fogadnia a döntést. A páciens gyógyulásához akár szándékos kapcsolattartásra is szükség lehet. Azok a barátok, akik nem tudják figyelembe venni a betegségét vagy megérteni azt, negatívan befolyásolják mentális egyensúlyát. Akut állapotok miatti romlás esetén a kezelő szakember biztosítja elsősegély. Ez a szakmai kapcsolattartási pont biztonságérzetet ad a betegnek. Ez megkönnyíti számára a visszatérést a mindennapi életbe. A szenvedő hozzátartozói konkrét kérdésekkel is kapcsolatba léphetnek a terapeutával.

Mit tehetsz te magad

A skizoid személyiségzavar esetén ritka az önsegítés világos utasításai, mert egyrészt ez a személyiségzavar nem gyakori, másrészt gyakran társul társadalmi elvonással. Ezek a jellemzők megnehezítik az önsegítő csoportokkal való szoros együttműködést. A mindennapi életben a skizoid személyiségzavarral küzdő személyek sok esetben szenvednek attól, hogy csak felszínes kapcsolatban állnak más emberekkel. Ráadásul más emberek gyakran félreértik viselkedésüket. Az önsegítés egyik megközelítése tehát az lehet, ha saját magatartását érthetővé teszi partnere, családja vagy más közeli emberek számára. Az egyik módszer az, hogy verbalizálja az érzéseit, amikor más módon nem fejezhetők ki. Mivel a skizoid személyiségzavar nagyon különböző nehézségekhez vezethet a mindennapi életben, az egyén megoldások szükségesek. Ilyenek azonosításához hasznos lehet bizalmi személyektől visszajelzést kérni. Mi segítene nekik jobban megbirkózni a válasz (hiányával)? Fontos megérteni, hogy a skizoid személyiségzavar ezzel nem „küszöbölhető ki”. Ez azonban érthetőbbé teheti partnerük és más közvetlen családtagjaik számára. A terápiában is foglalkozhatunk azzal, hogy az emberek a skizoid személyiségzavarral hogyan tudják legjobban kezelni mindennapjaikat. Különösen a viselkedésterápiában a terapeuták gyakran házi feladatokat adnak pácienseiknek, hogy segítsék őket beépíteni a terápiás foglalkozásokon szerzett betekintést a mindennapi életbe.