Pajzsmirigy szcintigráfia a nukleáris orvoslás egyik alkalmazott vizsgálati módszere. Ebben az eljárásban a pajzsmirigy radioaktív anyag segítségével képezik le gamma kamerán keresztül. A pajzsmirigy célja szcintigráfia az, hogy ellenőrizzük a szerv működését, megvizsgáljuk a szövet szerkezetét, és ha szükséges, megkülönböztessük a forró és a hideg csomók.
Mi a pajzsmirigy szcintigráfiája?
Pajzsmirigy szcintigráfia a nukleáris orvoslás egyik alkalmazott vizsgálati módszere. Ebben az eljárásban a pajzsmirigy radioaktív ágens segítségével gamma kamerán keresztül képezik. A képen látható a pajzsmirigy a testben. Pajzsmirigy szcintigráfia az egyik nukleáris gyógyászati vizsgálat, mert radioaktív ágens segítségével képezi le a pajzsmirigy képét. Ez a klasszikus pajzsmirigy-vizsgálatok egyike, a tapintással (tapintással) együtt, ultrahang (szonográfia) és minden szükséges szövetmintavétel (finom tűszívás). A szcintigráfiában a pajzsmirigy és fiziológiai folyamatainak vizualizálására használt anyagot nyomjelzőnek nevezik. A legtöbb esetben a technécium kémiai elemet használják; bizonyos kérdéseknél a jód is lehetséges. Amint a radionuklid felhalmozódik a pajzsmirigy sejtjeiben, a gamma sugárzást a megfelelő kamera detektálja és két- vagy háromdimenziós képpé alakítja. Az így kapott képet szcintigrammának nevezzük. A pajzsmirigy szcintigráfia az úgynevezett szuppressziós szcintigráfia, amelynek során a pajzsmirigy normális hormon anyagcseréjét kihozzák egyensúly gyógyszerekkel annak érdekében, hogy bizonyos klinikai képeket keressen. Amikor fel kell mérni, hogy a pajzsmirigy góc jóindulatú vagy rosszindulatú, az MIBI szcintigráfia a klasszikus diagnosztika kiegészítésére is használható.
Funkció, hatás és célok
A fő alkalmazás a pajzsmirigy szcintigráfia a csomók tisztázása - különösen, ha meghaladják az 1 cm-es méretet. Szcintigráfia segítségével meghatározható, hogy a góc forró vagy hideg. Ez azért fontos, mert hideg a csomókban alacsony a rosszindulatú daganat kockázata, míg a forró csomók ritkán leplezik el a karcinómát. A hideg vagy forró csomók megnevezése annak a ténynek köszönhető, hogy a radionuklid hasonlóan viselkedik jód, amelyre a pajzsmirigynek szüksége van hormoncseréjéhez. A tárhely növekedése megnövekedett funkciót jelez és piros („forró”) területként jelenik meg a szcintigrammon, míg egy olyan terület, amely nem tárol jód kéknek tűnik, és így „hideg”. A nyomjelző felvételét a pajzsmirigyben felvételnek nevezzük. Annak érdekében, hogy a gamma kamerával látható legyen a pajzsmirigyben való tárolás, körülbelül 20 perces várakozási idő figyelhető meg a nyomjelző beadása után. érkörülbelül öt percig tartó expozícióig, hogy az anyag jól felhalmozódhasson a pajzsmirigyben. A pajzsmirigy szcintigráfiáját szintén szokásosan használják, ha egy előző vér teszt kiderült pajzsmirigy-túlműködés. Ebben az esetben a nukleáris medicina vizsgálatával keresik a pajzsmirigy autonómiáját. Ebben az esetben a szerv egy területe be van zárva pajzsmirigy termelésére hormonok önmagában - és gyakran túl sokat. Ezek az úgynevezett autonóm adenomák egyetlen csomóként jelentkezhetnek, de diffúzan eloszlhatnak a pajzsmirigyben is. A szuppressziós szcintigráfia különösen alkalmas az autonómia diagnózisának megerősítésére. A készítmény révén, amelyben a pajzsmirigy hormonok veszik, el lehet érni, hogy a normálisan működő pajzsmirigy-területek a telítettség miatt már nem vesznek fel nyomjelzőt: Az autonóm terület ekkor elég egyértelműen megjelenik. Az úgynevezett Hashimoto diagnózisa pajzsmirigy-gyulladás pajzsmirigy szcintigráfiával is megerősíthető: A pajzsmirigy ezen gyulladásos autoimmun betegségében a szövet elpusztítja önmagát, amely a szcintigrammában is láthatóvá tehető. Gyakran a pajzsmirigy betegségei már a tipikus szerint is láthatók strúma. Néha azonban a szövet a mellcsont mögött növekszik (retrosternális strumen), vagy a pajzsmirigytől távol telepedik le. Ezek a speciális formák pajzsmirigy szcintigráfiával is kimutathatók. Ezenkívül a nukleáris orvoslás bevált módszere is alkalmas terápia kontroll, például műtét után vagy radiojód-kezelés, hanem a gyógyszeres kezelés során is.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
Radioaktív nyomjelző behelyezése miatt a pajzsmirigy szcintigráfiája sok betegnél a sugárzástól való félelemmel társul. Mindazonáltal nagyon alacsony kockázatú diagnosztikai eljárásról van szó, mivel a többi nukleáris orvosi vizsgálathoz képest is csak kis mennyiségű nyomjelzőt kell felhasználni a pajzsmirigy értelmes képalkotásához. A sugárterhelés jóval alacsonyabb, mint egy év alatt a földi természetes sugárzás. A radionuklid felezési ideje szintén nagyon rövid, hat óra. A pajzsmirigy szcintigráfiája azonban ellenjavallt terhes nőknél. A szoptató anyák a vizsgálat után 48 órán át nem szoptathatnak. Elővigyázatosságból azt is javasoljuk, hogy a szcintigráfia napján ne legyen túl szoros kapcsolatban terhes nőkkel vagy kisgyermekekkel. Két szcintigráfia között legalább három hónapnak kell eltelnie. A leggyakrabban használt technéciumot a betegek általában gond nélkül tolerálják. Nem hasonlítható össze például a számítógépes tomográfiához (CT) használt kontrasztanyaggal, így nem kell félni az allergiás reakciókatól. A zavartalan működés érdekében abszorpció a pajzsmirigy nyomjelzőjének a betegnek a szcintigráfia előtt nem szabad túlzott mennyiségű jódot fogyasztania. Például a pajzsmirigy szcintigráfiája előtt körülbelül két hónapig nem kellett CT-t elvégezni, mert a jódtartalmú kontrasztanyag meghamisíthatta a szcintigráfia eredményét. Az orvossal konzultálva a pajzsmirigy különböző gyógyszereit is fel kell függeszteni egy bizonyos ideig a vizsgálat előtt.
