A méhnyakrák tünetei és jelei Méhnyakrák

A méhnyakrák tünetei és jelei

Kezdetben csak ritkán fordulnak elő panaszok. Néha egy édes illatú váladékozás és foltosodás (különösen szexuális érintkezés után) lehet az első jele méhnyakrák. Az előrehaladott stádiumban a daganat tovább terjed a falba méhnyak valamint a hüvelybe, a medence falába, végbél, És a kötőszöveti tartó készülékei méh a medencében (az úgynevezett parametrias).

metasztázisok a tumor kezdetben terjedhet a nyirokrendszer, később pedig a benövésbe is vér hajók a máj, agy, tüdő és csontok (úgynevezett hematogén metasztázis, azaz metasztázis a véráramon keresztül), ami súlyos fájdalom. 20 éves kortól éves megelőző orvosi ellenőrzés ajánlott, mivel az rákokozó vírus nagyon korán előfordulhat. A rák előtti stádiumok kimutatása kenetvizsgálatokkal lehetséges. Az így kapott sejteket a vizualizáció érdekében festjük. Az értékelést a PAP (Papanicolaou) osztályokban végezzük az I-től V-ig, normális eredmény szerint a sejtváltozásokig, a daganat sürgős gyanúja azonnali tisztázás szükségességével igazolódik szövetmintával.

Osztályozás Papanicolaou szerint

  • PAP I - Normál sejtkép A megállapítások normálisak, nincsenek rendellenességek, a kontroll egy év után a rák szűrővizsgálat.
  • Az eredmények normálisak, nincsenek rendellenességek, egy év után a kontroll a korai részeként rák kimutatási vizsgálat.
  • PAP II - Gyulladásos és metaplasztikus változások A sejtváltozások nem gyanúsak, főként az okozzák baktériumok vagy más csíra, ha szükséges, 3 hónap elteltével vizsgálat és a gyulladás lehetséges kezelése.
  • A sejtváltozások nem gyanúsak, főként az okozza baktériumok vagy más csíra, ha szükséges, 3 hónap elteltével vizsgálat és a gyulladás lehetséges kezelése.
  • PAP III - Súlyos gyulladásos vagy degeneratív változások, nem lehet biztosan felmérni, hogy a változások rosszindulatúak-eA megállapítások nem egyértelműek; ha szükséges, antibiotikus vagy hormonális kezelés; rövid távú ellenőrzés kb. 2 hét; ha a Pap III továbbra is fennáll, fontos a szövettani tisztázás (szövettan)
  • A megállapítások nem egyértelműek; ha szükséges, antibiotikum vagy hormonális kezelés; rövid távú ellenőrzés kb. 2 hét; ha a Pap III továbbra is fennáll, szövettani pontosítás (szövettan) fontos.
  • A PAP III D - sejtek enyhe vagy közepesen atipikus sejtváltozásokat mutatnak.

    A megállapítások nem egyértelműek; többnyire ez a változás a közös HPV - fertőzéssel függ össze. A 3 hónap utáni kontroll elegendő, szövettani tisztázásra csak ismételt előfordulás esetén van szükség.

  • A megállapítások nem egyértelműek; többnyire ez a változás a gyakori HPV-fertőzéssel függ össze. 3 hónap elteltével a kontroll elegendő, szövettani tisztázásra csak ismételt előfordulás esetén van szükség.
  • PAP IV a - súlyos sejtdiszplázia vagy in-carcinoma (rák előtti stádium) Finom szöveti (szövettani) tisztítás méhkaparás (kaparás) és kolonoszkópia/ hiszteroszkópia.
  • Finom szöveti (szövettani) tisztítás méhkaparás (kaparás) és kolonoszkópia/ hiszteroszkópia.
  • PAP IV b - súlyos sejtdiszplázia vagy in situ karcinóma (a rák korai stádiuma), a rosszindulatú rák sejtjei nem zárhatók ki Konyhával történő finomszöveti (szövettani) tisztítást igényel (lásd alább) vagy biopszia (szövetminta beszerzése), terápia a beteg eredményeitől és családtervezésétől függően
  • Finom szöveti (szövettani) tisztítást igényel konizálással (lásd alább) vagy biopsziával (szövetminta megszerzésével), terápiával, a megállapításoktól és a beteg családtervezésétől függően.
  • PAP V - feltehetően rosszindulatú daganat (rosszindulatú daganat) sejtjei, a tumor egyértelműen rosszindulatú biopszia (szövetminta megszerzése).

    Terápia: a méh (méheltávolítás).

  • Szövettani tisztítást igényel kúpos formában (lásd alább) vagy biopszia (szövetminta megszerzése). Terápia: a méh (méheltávolítás).
  • Az eredmények normálisak, nincsenek rendellenességek, egy év elteltével a kontroll a rák korai felismerésének vizsgálatának részeként.
  • A sejtváltozások nem gyanúsak, főként az okozza baktériumok vagy más csíra, ha szükséges, 3 hónap elteltével vizsgálat és a gyulladás lehetséges kezelése.
  • A megállapítások nem egyértelműek; ha szükséges, antibiotikum vagy hormonális kezelés; rövid távú ellenőrzés kb. 2 hét; ha a Pap III továbbra is fennáll, szövettani pontosítás (szövettan) fontos.
  • A megállapítások nem egyértelműek; többnyire ez a változás a gyakori HPV-fertőzéssel függ össze.

    A 3 hónap utáni kontroll elegendő, szövettani tisztázásra csak ismételt előfordulás esetén van szükség.

  • Finom szöveti (szövettani) tisztítás méhkaparás (kaparás) és kolonoszkópia/ hiszteroszkópia.
  • Finom szöveti (szövettani) tisztítást igényel konizálással (lásd alább) vagy biopsziával (szövetminta megszerzésével), terápiával, a megállapításoktól és a beteg családtervezésétől függően.
  • Szövettani tisztítást igényel kúposítással (lásd alább) vagy biopsziával (szövetminta megszerzésével). Terápia: a méh eltávolítása (méheltávolítás).

A nőgyógyászati ​​vizsgálat, a méhnyak kolposzkópiával érhető el (szó szerint: „a hüvely visszaverődése” a görög kolpo = hüvelyből, skopie = bepillantás). Ez a diagnosztikai módszer, amely a méhnyakrák, az 1920-as években mutatta be Hans Hinselmann.

A méhnyak speciális mikroszkóppal (kolposzkóp) nézzük optimális megvilágítás mellett, hat-húszszoros nagyítással. Az ecetsavminta felhasználható a rák megelőzését (úgynevezett prekancerózisok) és a rák megnövekedett kockázatával járó nyálkahártya-változások (pl. A méh átalakulása) vizualizálására. nyálkahártya a hüvely nyálkahártyájába visszatérő gyulladás következtében, metaplasia néven; bizonyos mértékig azonban a nyálkahártya ezen átalakulása is normális, és pubertás után minden nőnél kimutatható). Mivel azonban normális nyálkahártya az ecetsavmintával, a kizárólag egészséges sejtek sötétbarna-fekete festésével is, amely az úgynevezett Schiller keretein belül zajlik jód minta hasznos az egészséges és a beteg szövet megkülönböztetésében.

Ennek a kimutatásnak az alapja a normál sejtekben található glikogén (több ezer cukorkomponensből álló óriás molekula, amely raktárként szolgál) kémiai reakciója jód barna reakcióterméket képez. Kórosan megváltozott nyálkahártya (az úgynevezett metaplasztikus nyálkahártya vagy a gyulladás okozta rákot megelőző elváltozások) viszont kevés glikogént tartalmaz, ezért csak kis mértékben vagy egyáltalán nem foltosodik. Maga a kolposzkóp nem a hüvelybe van behelyezve, hanem előtte van elhelyezve.

A hüvelyi falak kibontásához a nőgyógyász tükör (lat .: kézi tükör) segítségével helyezi be a természetes testüregek, cső alakú, tölcsér alakú vagy spatula alakú). Speciális kis csipeszek segítségével lehetséges a kis szövetdarabok eltávolítása és mikroszkóp alatt történő vizsgálata.

A puszta megfigyelés mellett a kolposzkóp lehetővé teszi fényképek és videofelvételek készítését dokumentációs célokra is. A kolposzkópia célja a súlyosság fokának osztályozása kóros változás észlelésekor. Itt döntő tényezők a szín, a felület feltételés a gyanús szövetrész festhetősége jód.

A nyálkahártya felületes fehér festése (más néven leukoplakiát) ártalmatlan lehet, vagy egy mögöttes rák előtti stádiumra utalhat. Piros foltok vagy gerincek („mozaik”) megfelelnek hajók felszínre jutni, és mindig gyanúsak a rosszindulatú változásokkal szemben. Eddig a rákszűrés pozitív hatása nem bizonyított. A kolposzkópia azonban nagyon ésszerű óvintézkedésnek tűnik. A kolposzkópia nem tartozik a GKV (törvényben előírt) szolgáltatásai körébe Egészség biztosítás).