Rövid áttekintés
- Leírás: Az immunrendszer túlérzékenysége bizonyos élelmiszerek ténylegesen ártalmatlan összetevőire. Általában ezek az allergiát kiváltó okok (allergének) fehérjék, például diófélékből, tehéntejből vagy búzából.
- Tünetek: viszketés, csalánkiütés, nyálkahártya duzzanata az ajkak, száj és torok körül, duzzadt, könnyező szem, orrfolyás, hányás, puffadás, hasmenés, hasi görcsök. Extrém esetben anafilaxiás sokk alakul ki (életveszély!).
- Okok és kockázati tényezők: Az allergiára (atópiára) való genetikai hajlam, kedvező tényezőkkel kombinálva (például dohányzás terhesség alatt).
- Diagnózis: Anamnézis, allergiás vizsgálatok, mint bőrpróba, antitest meghatározás, provokációs teszt, szükség esetén kihagyásos diéta.
- Kezelés: Kerülje az allergiát kiváltó tényezőket. Akut esetekben gyógyszeres kezelés a súlyosabb tünetekre. Szükség esetén mogyoróallergia vagy pollen okozta ételallergia esetén hiposzenzitizáció.
- Prognózis: A kisgyermekek ételallergiája gyakran „kinövi”. A később fellépő allergiák általában egész életen át fennállnak.
Ételallergia: Leírás
Allergiában az immunrendszer általában reagál az ártalmatlan idegen fehérjékre – például a pollenből (szénanátha esetén) vagy a poratkákra (háziporallergia esetén) – és felveszi a harcot velük. Ez általában az IgE típusú antitestek (immunglobulin E) segítségével történik. Élelmiszerallergia esetén a szervezet védekezőrendszere általában tévesen fenyegetésnek minősíti a különféle élelmiszer-fehérjéket. Ez azonban viszonylag ritkán fordul elő: Az érintettek száma a lakosságban egy számjegyű százalékos tartományba esik. Legtöbbjük kisgyerek.
Bizonyos élelmiszerek (élelmiszercsoportok) gyakrabban váltanak ki ételallergiát, mint mások. Ezek tartalmazzák:
- Dió (pl. földimogyoró)
- Búza
- Tehéntej
- Csirke tojás
- Hal
- Szója
- Zeller
Ételallergia gyermekeknél
A kisgyermekeknél különösen könnyen alakul ki ételallergia, mert a bélfaluk még nem működik olyan megbízhatóan, mint a felnőtteké. Ezért az élelmiszer-összetevők és az immunrendszer sejtjei nagyobb valószínűséggel érintkeznek egymással. Ennek eredményeként az immunrendszer túlérzékenységet alakíthat ki bizonyos élelmiszer-összetevőkre, és hevesen lép fel ellenük.
A gyermekek és serdülők ételallergiája leggyakrabban tehéntejre, csirke tojásra, szójára, búzára, földimogyoróra és diófélékre (pl. mogyoró vagy dió) jelentkezik.
Keresztallergiák
Az ételallergiát gyakran specifikus antitestek (immunglobulin E) közvetítik (I. típusú allergia). Ezek a kérdéses élelmiszer-összetevő ellen irányulnak. Néha azonban az antitestek ezt követően más forrásból származó, hasonló szerkezetű allergének ellen irányulnak. Az orvosok ekkor keresztallergiáról beszélnek.
Így a felnőttek ételallergiája általában egy ilyen keresztallergia, amely egy már meglévő inhalációs allergia eredményeként alakul ki. Ez egy belélegzett allergének okozta allergia (pl. pollenallergia = szénanátha).
Például a fák pollenjére (például nyírfa és mogyoró pollenjére) allergiás emberek gyakran a leveles gyümölcsökre (például alma, őszibarack) és/vagy diófélékre (például mogyoróra és dióra) is ételallergiát váltanak ki.
A szénanáthás felnőtteknél a leggyakrabban a maglevéllel és csonthéjas gyümölcsökkel (pl. alma, szilva, nektarin), zellerrel, sárgarépával, rákfélékkel és kagylókkal, valamint búzával a keresztreakciók fordulnak elő.
Sokan összekeverik a mindennapi életben az ételallergia és az ételintolerancia kifejezéseket. Ez azonban két különböző betegség: Ellentétben az allergiával, az intolerancia nem váltja ki az immunrendszert.
Ehelyett ételintolerancia esetén a fizikai folyamatok zavarnak, aminek következtében az adott élelmiszer, vagy annak egy-egy összetevője nem tud megfelelően felszívódni vagy feldolgozni. Ennek eredményeként olyan tünetek jelentkeznek, mint a hasi fájdalom és a puffadás.
Ismert ételintolerancia a laktóz intolerancia, fruktóz intolerancia és hisztamin intolerancia.
A cöliákiát (gluténintoleranciát) nem allergiának és nem ételintoleranciának tekintik, hanem autoimmun betegségnek.
Ételallergia: tünetek
Az ételallergia tünetei eltérőek lehetnek – mind típusában, mind súlyosságában. Például a gyakori tünetek a következők:
- Viszketés
- csalánkiütés (csalánkiütés)
- A bőr hirtelen kipirosodása hőérzettel, különösen az arcon és a nyakon (pír)
- az ajkak és a nyálkahártyák duzzanata a szájban és a torokban
Néha az ételallergia tüneteket is kivált az emésztőrendszerben, például hányingert, hányást, hasi görcsöket, puffadást, hasmenést vagy székrekedést.
Súlyosabb esetekben az allergiás reakciók a légzést és/vagy a szív- és érrendszert érintik: A hörgők görcsös összehúzódása léphet fel légszomjjal, vérnyomáseséssel, szívdobogáséréssel és akár anafilaxiás sokkkal.
Anafilaxiás sokk esetén életveszély áll fenn! Ezért az esetleges tünetek esetén azonnal hívja a sürgősségi orvost!
Ételallergia: okok és kockázati tényezők
Még nem teljesen ismert, hogy egyeseknél hogyan és miért alakul ki ételallergia. Azonban van egy genetikai hajlam az allergia kialakulására. Atópiának hívják. Különféle környezeti ingerekkel kölcsönhatásban ez allergiává, például ételallergiává alakulhat ki:
Az így kialakult elsődleges ételallergia elsősorban kisgyermekeknél fordul elő. A felnőttek viszont gyakrabban szenvednek másodlagos ételallergiától – amely keresztreakcióként alakult ki a belélegzett allergénekre (például a szénanáthában) már meglévő allergiák esetén.
Különböző típusú allergiák
Az allergén élelmiszerrel való érintkezés általában az immunglobulin E (IgE) típusú specifikus antitesteket váltja ki az érintetteknél. Aktiválnak más immunsejteket, az úgynevezett hízósejteket. Ezekből felszabadul a hírvivő anyag, a hisztamin, amitől a nyálkahártya megduzzad, viszketést okoz, és különböző gyulladásos folyamatokat indít el a szervezetben. Az allergiás reakció ezen formáját I-es típusú allergiának nevezik. Azonnali típusú allergiának is nevezik, mert az allergiás tünetek nagyon gyorsan jelentkeznek (pl. asztmás roham).
Ezenkívül vannak vegyes típusú ételallergiák. Itt mind az IgE, mind a T-sejt által közvetített allergiás reakciók figyelhetők meg.
Az allergiás reakciók különböző típusairól az Allergia – Allergiatípusok oldalon olvashat bővebben.
Környezeti tényezők
Úgy tűnik, számos tényező kedvez az allergia kialakulásának, mint például az ételallergia. Ez vonatkozik például a terhesség alatti dohányfüstre és a gyermekkori túlzott higiéniára. Szintén kedvezőtlen a tehéntej alapú anyatej-helyettesítő tápszer alkalmazása az élet első napjaiban. Az érintett csecsemőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki tehéntej-allergia, mint azoknál, akik ehelyett úgynevezett aminosav-tápszert kapnak. Ez egy csecsemőtápszer, amely csak a fehérjék építőköveit – azaz aminosavakat – tartalmazza.
Az ilyen megfigyelések és tanulmányok alapján a szakértők ajánlásokat dolgoztak ki az allergia megelőzésére. Erről bővebben az Allergia megelőzés alatt olvashat.
Ételallergia: vizsgálatok és diagnózis
emlékezőképesség
Az anamnézis interjú során az orvos részletesebben érdeklődik a fellépő tünetekről és a táplálékfelvétellel való esetleges időbeli összefüggésekről. Ebből a célból hasznos lehet, ha az érintettek (vagy az érintett gyermekek szülei) egy ideig étrendi és tüneti naplót vezetnek.
Az orvos számára fontos információ az is, hogy a beteg maga is szenved-e szénanáthás vagy egyéb allergiás betegségben. Ekkor valószínűbb egy további ételallergia. A családban előforduló allergiás betegségeket is jelenteni kell az orvosnak.
Tesztek
A bőr ételallergia tesztjével az orvos tesztelheti az immunrendszer reakcióját bizonyos allergénekre, például az alma összetevőire. Az úgynevezett szúrási teszt során egy kis bemetszésen keresztül különböző lehetséges allergének összetevőit juttatja be a páciens bőrébe. Ha a szervezet erre helyi bőrpírral reagál, akkor ez az ételallergia teszt pozitív.
A specifikus IgE meghatározása a vérben segít diagnosztizálni az élelmiszerallergiát, amelyben ilyen antitestek vesznek részt.
Az eljárás nagyon munkaigényes lehet, ha különböző vizsgálati anyagokat több menetben adnak be. Az eredmény különösen akkor jelentős, ha a tesztet kettős vak, placebo-kontrollált módon végzik el. Ez azt jelenti, hogy sem az orvos, sem a beteg nem tudja (kettős vak), hogy egy potenciális allergént vagy placebót ténylegesen tesztelnek-e egy menetben.
Súlyos ételallergia esetén a beadott allergénre adott reakció nagyon súlyos lehet, az anafilaxiás sokkig bezárólag. Ezért a provokációs teszt során nagyon fontos az óvatosság és a gondos orvosi megfigyelés. Ha szükséges, az orvosnak gyorsan gyógyszert kell adnia a betegnek az életveszélyes sokk ellen.
Egyes esetekben a diagnosztikus eliminációs diéta (kihagyás diéta) hasznos. Ez magában foglalja a gyanús élelmiszerek kihagyását annak érdekében, hogy lássák, milyen mértékben javulnak a tünetek ennek eredményeként.
Az allergiás bőrtesztekről, az IgE-meghatározásról és a provokációs tesztről az Allergiateszt cikkben olvashat bővebben.
Ételallergia: Kezelés
Az allergiások problémája, hogy a legtöbb élelmiszergyártó nem ad teljes listát termékeihez az összetevőkről. A leggyakoribb allergén élelmiszereket (például dió, tojás, tej vagy szója) azonban már akkor is fel kell tüntetni a csomagoláson, ha csak nyomokban vannak jelen.
Sürgősségi készlet súlyos allergiás betegek számára
A súlyos ételallergiában szenvedőknek mindig hordniuk kell vészhelyzeti készletet. Tartalmaz gyógyszert az allergén véletlen lenyelése után fellépő súlyos allergiás reakció esetére.
- gyorsan ható antihisztamin, például olvadó (tabletta) formában
- glükokortikoid, pl. tabletta vagy kúp formájában
- adrenalint (vagy epinefrint) tartalmazó készítmény, amelyet az érintett személyek izomba fecskendezhetnek (autoinjektor)
Azok az allergiások, akik asztmában szenvednek vagy korábban rohamszerű hörgőgörcsöt tapasztaltak, a sürgősségi készletnek tartalmaznia kell egy inhalációs hörgőtágító gyógyszert is.
A sürgősségi gyógyszer sürgős esetben megmentheti az érintett életét!
Hiposzenzitizáció (specifikus immunterápia)
Ilyen például a kiskorúak igazolt földimogyoró-allergiája: gondos haszon-kockázat mérlegelés után szóba jöhet a szájon át történő hiposzenzitizáció. Ez sok esetben lehetővé teszi a földimogyoró-fehérjék egyéni küszöbdózisának emelését, amely felett az érintett személy allergiás tünetekkel reagál.
A hiposzenzitizálásra használt készítmény (mogyorófehérjékből készült por) az EU-ban és Svájcban engedélyezett a 17-XNUMX éves korosztály számára.
Ha az ételallergia pollenallergiával áll összefüggésben, pollenallergiával történő hiposzenzitizáció végezhető (feltéve, hogy a pollen okozta légúti tünetek ezt a kezelést támogatják). Pozitív mellékhatásként a keresztreakcióként fellépő ételallergia is javulhat. Hiposzenzitizáció esetén az orvosok a megfelelő allergént (pollenfehérjéket) a nyelv alá (szublingvális immunterápia), vagy a bőr alá (szubkután immunterápia) adják be.
Ételallergia: lefolyás és prognózis
A már csecsemő- és kisgyermekkorban fellépő ételallergia sokszor magától megszűnik. Ezért tanácsos az orvosoknak orális provokációs tesztet alkalmazni, hogy rendszeres időközönként ellenőrizzék, hogy a gyermek még mindig allergiás-e a kérdéses élelmiszerre:
Tehéntej-, tyúktojás-, búza- és szójaallergia esetén a vizsgálatokat hat-tizenkét havonta kell elvégezni. Egyéb ételallergiák, például földimogyoró-, hal- vagy primer dióallergia esetén hosszabb időközönként is végezhető vizsgálat, hogy a gyermek immunrendszerében időközben kialakult-e a tolerancia (pl. három-öt évente).
A csak felnőtteknél kialakuló ételallergia általában tartós.
Ételallergia: megelőzés
Az allergiára való genetikai hajlam (atópia) nem előzhető meg. Lehetőség van azonban az allergia kialakulását elősegítő tényezők, például az ételallergia kiküszöbölésére vagy csökkentésére.
A gyermekeknek maguknak is a lehető legváltozatosabb étrendet kell élvezniük a kiegészítő élelmiszerek bevezetését követő első életévben (az 5.-7. élethónaptól). Ideális esetben ennek tartalmaznia kell a gyakori allergéneket is, például a tehéntejet. A csirketojás-allergia speciális megelőzése érdekében a kicsiknek rendszeresen kell melegített csirketojást, például keménytojást adni (de rántottát nem!).
Olvasson többet ezekről és más, az allergia, például az ételallergia megelőzésére vonatkozó tippekről az Allergia – Megelőzés című cikkben.
