Az ápolási otthon lakói – jogaik

Lakásszerződés

Az otthon vagy egyéb (ápolási vagy gondozási lehetőséggel rendelkező) szálláshely lakóit bizonyos jogok illetik meg, amelyeket a mindenkori lakásszerződés szabályoz. A leendő otthonlakó az otthon üzemeltetőjével köti meg.

1. október 2009-je óta az otthoni szerződések és gondozási szerződések részleteire a bentlakásos és gondozási otthoni szerződésekről szóló törvény az irányadó, amely Németország egész területén érvényes. Nem mindegy, hogy nyugdíjasotthonban, idősek otthonában vagy fogyatékkal élők otthonában él.

Az otthonokkal kapcsolatos egyéb szabályozásokat, például a minimális szerkezeti és személyzeti követelményeket a szövetségi államok állami törvényei szabályozzák.

Otthoni felügyelet

A lakásfelügyelet ellenőrzi, hogy az otthonok megfelelnek-e az előírt minőségi követelményeknek. Ez a szövetségi államok ügye, ezért államonként eltérően működik. Az otthoni szerződésben meg kell nevezni az adott otthonért felelős hazai felügyeleti hatóságot. Ezenkívül a listát általában az adott szociális hivatalban lehet beszerezni; ez felsorolja, hogy melyik hatóság felelős egy adott otthon felügyeletéért.

Alapelv, hogy a lakásfelügyelő évente legalább egyszer minden lakást átvizsgál. Az ellenőrzések bármikor bejelenthetők vagy be nem jelenthetők.

A beleszólás joga

Annak ellenére, hogy minden fontos szervezési döntést az otthonüzemeltető hozza meg, a lakóknak lehetőségük van elmondani véleményüket. Ez a három képviselőtestület valamelyikén keresztül történik: a házi tanácsadó testület, a házi ügyvéd vagy a helyettesítő testület. A házvezetésnek minden fontosabb tervezett változtatást jó előre meg kell beszélnie az illetékes lakossági képviselő-testülettel.

Otthoni tanácsadó testület

Az otthoni tanácsadó testületbe a lakókon kívül hozzátartozók és más bizalmi személyek is választhatók. Együtt javasolnak változtatásokat, továbbítják a lakossági panaszokat és segítik az új lakók betelepítését.

Az otthon tanácsadó testületét is be kell vonni a kompenzációs tárgyalásokba, valamint a szolgáltatási és minőségi megállapodások tárgyalásába. Részt vesz a minőségbiztosításban és az otthoni felügyelő által végzett ellenőrzésben is.

A lakáskezelésnek be kell vonnia az otthoni tanácsadó testületet többek között az alábbi helyzetekben:

  • Lakásmodell szerződések kidolgozása
  • @ Az otthoni szabályok és szabályzatok elkészítése
  • Rendezvények a lakosság számára
  • Strukturális változások
  • A lakhatási, gondozási és élelmezési szolgáltatások minőségének előmozdítása

Otthonvédő

Ha egy otthon nem talál legalább három önkéntest, akik együtt dolgoznának otthoni tanácsadó testület létrehozásán, helyette egyetlen választott otthonvédő látja el a megfelelő feladatokat. Ez egy önkéntes állás, amelyet egy lakó, hozzátartozója vagy gondozója vállalhat. Az otthoni ügyvéd csak addig marad hivatalában, amíg ismét meg nem választják az új otthoni tanácsadó testületet.

Helyettesítő Testület

A házi ügyvéd alternatívája a pótbizottság. Ez állhat hozzátartozókból, gondozókból, idősek vagy fogyatékkal élők önsegítő csoportjainak képviselőiből. A pótbizottsághoz hasonlóan a házi ügyvédnek is ugyanazok a feladatai és jogai vannak, mint a házi tanácsadó testületnek. Főleg akkor hívják, ha a lakók szinte kizárólag súlyos ellátásra szorulók vagy demens betegek, akik nem tudnak magukért beszélni.

Az idősotthoni szerződés megkötése

A szerződésben kifejezetten fel kell tüntetni a konzultációs és panasztételi lehetőségeket (hazai felügyeleti hatóság), valamint a kapcsolattartási címeket. A minimális jogi követelményeken (például a lakosok védelme vagy a szociális jóléti szervezetekkel kötött megállapodások) túl a lakosok tárgyalhatnak a szerződés tartalmáról. Semmilyen esetben sem kötelesek a lakásszerződést változatlan formában elfogadni. A lakók javára hozott további szabályozásokat általában nem kifogásolja a hazai felügyelet.

A lakásszerződés tartalma

Minden lakásszerződésnek részletesen le kell írnia az otthon szolgáltatásait. Ide tartozik például az ellátási modell, az aktiváló és rehabilitációs intézkedések köre, valamint az orvosi ellátás és a foglalkoztatási lehetőségek. Azt is figyelembe kell venni, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak külső szolgáltatók. Leírják a helyiségeket és a felhasználási lehetőségeket, például hol van lehetőség étkezésre, van-e lift, bevihető-e házi kedvenc.

A szerződés tájékoztatást tartalmaz a háztartási szolgáltatásokról, az étkezésről, a gondozási szolgáltatásokról, az elérhető segédeszközökről és az egyedileg egyeztetett kiegészítő szolgáltatásokról. Ügyeljen arra, hogy a szolgáltatások és az életkörülmények a lehető legpontosabban legyenek leírva. Az idősotthoni szerződésben nem szereplő szolgáltatások utólag – emelt díj kivételével – nem igényelhetők.

Az otthoni tartózkodás költségeit is egyértelműen rögzíteni kell a szerződésben: Milyen szolgáltatásokat tartalmaznak, és hol merülhetnek fel többletköltségek? A lakóknak fel kell tudniuk becsülni, milyen anyagi terhekkel kell szembenézniük, ha igénybe veszik az adott többletszolgáltatást. Ugyanilyen fontos tudni, hogy a költségek mekkora részét fedezi a tartós ápolási biztosítás, ha már gondozásra szorulnak.

Az ápolás díját, beleértve az ápolást, szállást, étkezést és egyéb szolgáltatásokat, külön kell feltüntetni. Az otthoni szolgáltatónak négy héttel a díjemeléseket azok hatálybalépése előtt be kell jelentenie és indokolnia kell. A lakásdíjak költségegységenkénti differenciálása nem megengedett.

Elfogadhatatlan záradékok

Az otthoni szabályok hasonlóak a házirendhez. Ezeket az otthoni üzemeltető az otthoni tanácsadó testülettel egyeztetve állítja össze. A tartalomnak meg kell felelnie az otthoni törvénynek.

Gyakran az otthoni szabályok is a lakásszerződés részét képezik. Ebben az esetben az otthoni üzemeltető nem változtathatja meg az otthoni szabályokat a lakók beleegyezése nélkül: Érvénytelenek a lakásszerződés azon pontjai, amelyek szerint az otthoni szabályok a jelenleg hatályos változatukban a lakásszerződés részét képezik.