A kéz hajlító ín sérülései súlyosan korlátozzák az ujjak mobilitását és megfogási képességét. A korlátozások anatómiai sajátosságai és súlyossága ellenére ma már léteznek olyan hatékony terápiás eljárások, amelyek általában vezet az érintett ujjak működésének teljes helyreállításáig.
Melyek a kéz hajlító ín sérülései?
A kéz hajlító ín sérülései nagyon problematikusak, mert az ujjak mozgástartománya súlyosan érintett. Két flexor van inak minden egyes emberre ujj, felületes és mély hajlító ín. Ezek képviselik a kapcsolatot a ujj és a hajlító izmok alsókar. A felületes hajlító inak felelősek a középső hajlításért ujj közös. A mély hajlító inak elsősorban a ízületek az ujjak felső végén. Ugyanakkor részt vesznek a középső és az alsó ujj hajlításában is ízületek. Mindegyik hajlító ínt a ínhüvely, amelyet tovább erősítenek a keresztszalagok és a gyűrűs szalagok. Az ínszalagok biztosítják az inak szoros vezetését ízületek és a csontok. Ezen kényes és különleges anatómiai állapotok miatt a kéz hajlító ín sérülései gyakran bonyolultak.
Okok
Az ujj hajlító oldalának bármilyen sérülése hajlító ín sérülést okozhat. Ez igaz mind sérüléssel, mind anélkül bőr bontás. Gyakran, szúrás sebek és a vágások, például a kések, a nyitott ételdobozok vagy az üvegtörés által okozott vágások a hajlító inak megszakadását eredményezik. Súlyos összetörési sérülések, valamint tompa erővel járó trauma is okozhatja a hajlító ín sérüléseit. Azok a személyek, akik éles vágófelületű gépeken dolgoznak, például darálók és körfűrészek, szintén nagy kockázattal járnak ilyen sérülések miatt. Az állatcsípés egy másik ok. Általában meglehetősen erős erőre van szükség a viszonylag erős, körülbelül öt-tíz milliméter átmérőjű hajlító inak elvágásához.
Tünetek, panaszok és jelek
A kéz hajlító ínje különféle okokból sérülhet, a tünetek és a jelek ugyanúgy változnak. Az egyes sérüléstípusok azonban súlyosak fájdalom és bármit eredményezhet a mozgás korlátozásától a kéz szinte teljes mozdulatlanságáig. A külső események által okozott sérüléseket általában a beteg aktívan tanúsítja és felismeri. Ezek lehetnek rándulásból eredő vágások, zúzódások, zúzódások vagy ínfeszültségek, mindkét esetben egy adott esemény az oka. Nyitott sérülések esetén többé-kevésbé súlyos vérzés léphet fel. Azok a sérülések, amelyek gyakran kívülről nem láthatók, a flexor ín külső impulzusok miatti kapcsolódásai vagy leválásai. Ezekben az esetekben, fájdalom azonnali és súlyos, sérüléssel jár. A kéz hajlító ínjának egyéb sérülései a hosszan tartó túlterhelés következtében fordulnak elő, például megszokatlan fizikai munka, hosszú házimunkák vagy sport közben. Ezekben az esetekben a tünetek gyakran hosszabb idő alatt nyilvánvalóvá válnak, de a korai szakaszban figyelmen kívül hagyják őket. Többnyire unalmas, csak ritkán szúró fájdalom észrevehetővé válik. A hajlító ín túlterhelése miatt az erő a kézben csökken, a fáradtság tünet a fájdalom mellett észrevehetővé válik. Gyakran ez befolyásolja a megfogási képességet és a tapadást is erő az ujjak.
Diagnózis és progresszió
Normális esetben az ujjak természetes, kissé hajlított helyzetben vannak, ha a kezet nyugodt helyzetben tartják. Ezzel szemben a kéz hajlító ín sérülésével az ujjak természetellenesen merev helyzetben vannak kinyújtva. Gyakran kialakulnak zúzódások és duzzanatok. Ha a mély hajlító ín megszakad, a megfelelő ujj végízülete nem hajlítható meg, vagy csak nagy nehezen hajlítható meg. Ha a felületi és a mély hajlító inak egyszerre szakadnak meg, akkor a középső ízület hajlítása nehéz vagy lehetetlen. A hajlító funkció mellett vér az áramlás és az ujjérzetet a diagnózis során ellenőrizzük az ér- és idegkárosodás jeleire. Nagyon összetett hajlító ín sérülések esetén an röntgen a csontsérülések vagy rejtett idegen testek azonosítására is szolgál.
Szövődmények
A kéz hajlító ínsérülései miatt a beteg mindennapi életében és cselekedeteiben viszonylag korlátozott. A korlátozások elsősorban a kéz és az egyes ujjak megragadásának képességére, valamint a kéz és az egyes ujjak mobilitására vonatkoznak. Ez például azt jelenti, hogy a normális táplálékbevitel már nem lehetséges, így az érintett személy más emberek segítségétől függ a mindennapi életében. A legtöbb esetben a kéz hajlító ín sérülései is súlyos fájdalmat okoznak. A fájdalom nem ritkán vezet depresszió és egyéb pszichológiai panaszok. A kéz megduzzadhat, és a fájdalom nyugalmi állapotban is jelentkezhet. Általános szabályként műtéti kezelést végeznek. Minél korábban kezdődik a kezelés, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra komplikációk nélkül. Általában a kéz hajlító ínsérülései után a beteg nem tud azonnal súlyt fektetni a kezére, és egy bizonyos ideig várnia kell, amíg a teljes terhelhetőség vissza nem áll. Ez az időszak legfeljebb hat hónap lehet. Ezt követően nincsenek további szövődmények vagy panaszok. Az ujjakat újbóli betöltés nélkül, utána minden további nélkül.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A kéz hajlító ín sérülései esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ebben a betegségben nincs öngyógyítás, ezért a különféle terápiákban való részvétel elengedhetetlen a regle-i páciens számára. Hasonlóképpen elkerülhetők a további szövődmények és esetleg a bénulás. Az orvoshoz fordulni kell a kéz hajlító ín sérülései esetén, ha maguk az ujjak természetellenes helyzetben vagy irányban vannak, még akkor is, ha kinyújtják őket. Általános szabály, hogy az érintett személy alig vagy már nem tudja kinyújtani és meghajlítani az ujjait, így a mindennapi életben jelentős korlátozások vannak. Kézfájdalom a kéz hajlító ín sérülései esetén is előfordulhat. Továbbá a duzzanat és a véraláfutás is erre utalhat feltétel és orvosi szakembernek kell megvizsgálnia. Akut vészhelyzet vagy súlyos fájdalom esetén fel kell keresni a kórházat. Minél korábban észlelik a kéz hajlító ín sérüléseit, annál jobbak a kilátások a teljes gyógyulásra. Általában azonban a sérülés után 48 óránál tovább nem kell orvoshoz fordulni, mivel ezután általában nem lehet ölteni az inakat.
Kezelés és terápia
A kéz hajlító ín sérülése esetén a levált inakat a lehető leghamarabb összevarrják. A kezelést legkésőbb 48 órával a sérülés után meg kell adni. A gyógyulás legnagyobb esélye az, ha az íncsonkok a levágástól számított hat órán belül egyesülnek. Az izomhúzás miatt az ínvégek visszacsúszhatnak a alsókar terület, ezért néha be kell metszeni a tenyérbe ill csukló hogy megtalálja őket. Ha a kéz hajlító ín sérülése fertőzött vagy idősebb, a közvetlen varratok általában nem kerülnek elhelyezésre. Ehelyett először egy szilikon csapot helyeznek a szövetbe, hogy megakadályozzák a ínhüvely a tapadástól. Ezt követi egy második eljárás, amelyben az ín össze van varrva. Szükség lehet ínátültetésre is. A frissen varrott ín még nem tölthető be teljesen. A sérült ujjat csak óvatosan szabad mozgatni, különben fennáll a veszélye ínhüvely összetapad és az ujja merev lesz. A speciálisan az optimális utógondozáshoz kifejlesztett Kleinert-sín biztosítja, hogy a beteg aktívan és erőteljesen megnyújthassa a sérült ujját, de csak erőtlenül és passzívan hajlítsa meg. A köröm és a test közötti gumiszalagok biztosítják az ujj nyújtását, de nem teljesen. A sín körülbelül hat héttel az eljárás után eltávolítható, majd az ujj körülbelül tizenkét hét múlva teljesen kiegyenesedhet.
Kitekintés és előrejelzés
A legtöbb esetben a kéz hajlító ín sérülése a műtét után néhány hónapon belül teljesen gyógyul. Ezért a beteg jó eséllyel véglegesen mentes a tünetektől. Körülbelül 6 héttel a műtéti beavatkozás után eltávolítják a kézre helyezett sínt. Közvetlenül ezután már lehetséges a kéz részleges súlyhordozása. Az öngyógyulási folyamat folytatódásával a kéz súlynövekedési képessége folyamatosan növekszik, és a beteg jólétérzete javul. 12 hét elteltével a kéz normál esetben újra teljesen használható. A visszaesés elkerülése érdekében azonban kerülni kell a túlzott megterhelést. Néhány beteg hosszú távú tünetekre panaszkodik, például időjárási érzékenységre vagy a kézi heg okozta kellemetlenségekre. Bizonyos körülmények között a kéz teljes súlyhúzása hosszabb időt vehet igénybe. Ez a beteg életkorától és a test egyéni regenerációs lehetőségeitől függ. Ennek ellenére összességében jó kilátások vannak a gyógyulásra. A prognózis kevésbé optimista a hajlító inak megszakadása vagy összetörése esetén. Komplikációk és ezáltal változások a gyógyulási folyamatban akkor is előfordulhatnak, ha a sérülést későn kezelik, vagy ha a kárt további károsítják csontok túl későn észlelték. Ezekben az esetekben a kéz tartósan károsodhat, vagy a gyógyulási folyamat jelentősen, több hónappal meghosszabbodhat.
Megelőzés
Nincsenek konkrétak intézkedések hogy megakadályozzák a kéz hajlító ín sérüléseit. Mindig fokozott óvatossággal kell eljárni éles tárgyak és gépek, valamint éles fogú állatok kezelésekor. Azoknak a személyeknek, akik nagy értéket tulajdonítanak a teljesen funkcionális ujjaknak, például a zongoristáknak, meg kell próbálniuk elkerülni a veszélyes gépeket és tárgyakat. De mivel a kézhajlító ín sérüléséből való kilábalás esélye általában nagyon jó, a zongorajátékosok is általában zavartalanul folytathatják tevékenységüket.
Utógondozás
A kéz hajlító ín sérüléseit követő utókezelés több okból is szükséges. Az egyik a mobilitás mielőbbi helyreállítása azáltal, hogy megfelelő gyakorlatokkal megakadályozzuk a szövetekhez való tapadást. Másrészt azonban a túl nagy megterhelést el kell kerülni, hogy a sérülés ne szakadjon meg újra. A rugalmasság és a kímélés közötti ellentét szempontjából a kezelő terapeuták és orvosok megítélése döntő, különösen az elején. A sebészek és a mozgásterapeuták a kéz hajlító ín sérülései után döntenek a szövet jelenlegi terhelhetőségéről. Gyakran egyénre szabott terápia a nyomon követés részeként elkészül a terv. Az terápia a gyakorlatokat a terapeuta megmutatja a betegnek, és az elején gyakran a terapeuta segítségével hajtják végre őket. Ezután a beteg otthon gyakorolhat, és fokozatosan javíthatja a szerkezetek mobilitását és teherbíró képességét. A kéz flexor ín súlyos sérülése esetén a foglalkozási terapeuta is hozzájárulhat a mindennapi mozgások rutinjának helyreállításához. A nyomon követés magában foglalja a kéz hajlító ín sérülésének műtét utáni fertőzés kockázatának minimalizálását is. Ide tartozik a seb védelme a szennyeződésektől. A műtét utáni immobilizáció szintén kötelező, amíg a sebész el nem engedi a lehetséges mozgásokat. Pirosság, lüktető vagy duzzanat esetén, mint a klasszikus jelei gyulladás, korán orvoshoz kell fordulni, hogy megvizsgálja a sebet.
Mit tehetsz te magad
A teljes gyógyulás esélye a hajlító ín sérülése esetén a legnagyobb, ha a megszakadt íncsonkok azonnal, de legkésőbb a sérülés után két nappal újra egyesülnek. Így a legfontosabb önsegítő intézkedés az, hogy komolyan veszi a kéz sérülését, amely korlátozza az ujjak mobilitását, és haladéktalanul orvoshoz vagy kórházba kell fordulnia. Műtéti beavatkozás után a helyreállított ín nem tölthető fel azonnal azonnal. A betegnek feltétlenül pihentetnie kell az érintett kezet. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy az ínhüvely elakad és a végtag megmerevedik. Ha a kezelőorvos Kleinert-sínt ír elő, azt kudarc nélkül kell viselni. Itt rendkívül fontos, hogy a beteg türelmet gyakoroljon. A sínt általában legkorábban hat hét múlva távolítják el. Ezt követően általában másfél-két hónapba telik, mire az ín ismét teljesen megterhelődik, és a kezét úgy használhatja, mint a sérülés előtt. Fizikoterápia gyakorlatok segíthetik a gyógyulást és helyreállíthatják az érintett ujjak teljes működését.
