Az emberi testtartás teljesen eltér a gerincesek testtartásától, amelyek (főleg négylábúak) a felső végtagjaikat mindig velük együtt használják mozgáshoz. Néhány gerinces időnként képes járni vagy függőlegesen állni, de a függőleges járás korántsem az egyetlen mozgásmódjuk. A testtartásban a majom áll legközelebb az emberhez, de karjait a fák ágaiban vagy a földön való mozgáshoz is használja. Első végtagjai lényegesen hosszabbak, a csomagtartó testtartás sokkal előrébb hajlik, mint az embereknél.
A test és a gerinc működése
A feltétel a gerinc és annak aktív és passzív visszatartásai különösen fontosak a testtartás szempontjából, amely sok tényezőtől függ. A testünk viszont olyan, hogy a lábak kizárólag járásra és állásra szolgálnak, míg a karokkal és a kezekkel minden nap felmerülő kisebb-nagyobb feladatot elvégezünk. Ennek eredményeként a csontok és a ízületek a lábak elsősorban támasztékra és mozgásra vannak tervezve, míg a karok és a kezek sokkal kiterjedtebb és finomabb mozgásokat képesek végrehajtani. Az emberi testtartási és mozgásszervi rendszer különféle szerveinek megfelelő kölcsönhatásának alapvető előfeltétele a szabad és egyenes testtartás. A sok tényezőtől függő testtartás esetében a feltétel a gerinc, valamint annak aktív és passzív támogató eszközei döntő jelentőségűek. Gerincünk alakját lényegében a medence helyzete határozza meg, amely általában kissé előre dől. Ha a gerinc teljesen kinyúlt, akkor előre lejt, és a felső test ugyanabba az irányba esik. Testünket függőlegesen tartja a gerinc, amely az ágyéki szakaszon gyengéd ívben hátrafelé hajlik, és enyhe görbét ír le (lordosis) itt, és kissé hátra görbül az ágyéki gerinc fölött.
A gerinc fejlődése gyermekeknél
Ez a hátra görbület (kyphosis) a mellkasi gerincet most viszont kiegyensúlyozza a nyaki gerinc előre görbülete, amely hordozza a fej. A normál gerincnek ezért oldalról nézve enyhén S alakú görbéje van. Hátulról nézve egyenes függőleges vonalat képez. Az embernek születése óta nincs egyenes testtartása. Csak az élet első két évtizedében kell megszereznie. Az anyaméhben lévő gyermeknél a gerinc hátrafelé görbül, az áll a bordaketrecnek támaszkodik, és a lábak erősen hajlítottak a csípőnél ízületek. Már csecsemőkorban is jól látható ez a prenatális helyzet. Csak akkor, ha a csecsemő felemeli fej két-három hónapos korban felfelé hajlamos helyzetben a nyaki gerinc először kissé előre görbül. Aztán, amikor a gyermek körülbelül hat hónapos korában ül, később megteszi az első próbálkozásait, és végül járni kezd, a gerinc tovább kiegyenesedik. De a legtöbb esetben a gyermeknek nincs egyenes testtartása a második életév végéig. Ez azonban a következő években sok változáson megy keresztül. Mint tudjuk, az emberi testtartás nagyban függ a feltétel az izomzat és az ínszalagok. Megkülönböztetünk nyugvó testhelyzetet és munkapozíciót. Míg az ínszalagok a nyugalmi testet függőlegesen tartják, a törzs izomzata biztosítja a test kiegyenesedését a munkapozícióhoz. Az izmok azonban nemcsak a gerinc kiegyenesítését szolgálják, hanem a mozgékonyságát is. A hasizmok a hátsó izmok megfelelőiként működnek, a medencétől a gerincre hatnak elölről a bordaketrecen keresztül. Ezért a hátsó és hasizmok döntő fontosságú a normál testtartás szempontjából. Ha az izomzat fejlődési tendenciáit külső hatások gátolják, az izomgyengeség nem kerülhető el. Ennek eredményeként a testtartás és a fizikai teljesítőképesség egymás után szenved.
Az izomzat fejlődési rendellenességei
Ezért mindent meg kell tenni az izomzat, valamint a teljes testtartás és mozgásszervek fejlődésének elősegítése érdekében. A „szundítasz, rozsdásodsz” elv még ebben az évben is érvényes gyermekkor. Azok az izmok, amelyek nincsenek rendszeresen stresszben, nem nő a gyermekkel, és továbbra is alulteljesít. A test olyan szakaszai, amelyek hosszú ideig mozdulatlanok, például egy vakolat öntött, izomzatuk atrófiáját rendszeresen mutatják, és növekedésükben elmaradnak. A túlzott ingerek azonban szintén vezet nak nek funkcionális rendellenességek, mert minden szerv csak akkor működik megfelelően, ha külső vagy belső hatások stimulálják őket normális működésüknek megfelelő módon. Ezért állandóan ébernek kell lennünk annak biztosítására, hogy a növekvő organizmus csak olyan ingereknek legyen kitéve, amelyek a lehető legnormálisabb fejlődést szolgálják. Bones, a gerinc szalagjait és izmait ezért ésszerű mértékben meg kell hangsúlyozni, mert a normális működés mindig az egészséges fejlődés legjobb ösztönzője. Figyelembe kell venni, hogy a növekvő organizmus ingerlékenyebb, mint a felnőtt.
A gerinc növekedése és testtartása
Az élet 5. és 7. évében, valamint a 11. és 15. között a megnövekedett hosszúságú időszakokban a szövetek ingerlékenysége különösen megnő, és ezért éppen ezekben az életszakaszokban fennáll a túlfeszültség veszélye . Ezek azok az évek, amikor a gyermek iskolába lép, és a tinédzser átáll a szakmai életbe. A pubertás alatti gyorsított növekedés - mint általában ismert - meglehetősen normális, de a túl gyors növekedés ebben a fejlődési korban nagyon könnyen vezet a támasztó szövetek teljesítményének csökkenésére, különösen, ha a csontrendszer biológiailag meghatározott növekedési tendenciáját nem kísérik izomigények. A tartó szövetek ekkor nem tudnak lépést tartani a megnövekedett hosszúságú növekedéssel, ezért gyorsan túladóznak. A fiatal ember ekkor már nem képes fenntartani a normális, egyenes testtartást; és a testtartás romlása vagy testtartási károsodás következik be. Az állandó túlterhelés ekkor gyorsan maradandó károsodáshoz vezet. Teljes bizonyossággal lehetetlen megmondani, hogy mely ingerek károsítják a gyermek testét, és melyek elősegítik annak fejlődését. Tapasztalatból azonban tudjuk, hogy folyamatos feszültség mindenféle káros a gyermekre. Jobbak rövid ideig tartó, közepeserő ingerek, amelyek intenzitása idővel növelhető.
Tünetek, panaszok és jelek
A gyermekek és serdülők rossz testtartása és testtartási deformitása nem feltétlenül szükséges vezet gyorsan a tünetekre. Gyakran a szülők vagy a gyermekorvos kap tudomást a testtartási hibáról. Még akkor is, ha még nincsenek specifikus tünetek, érdemes kezelni a testtartási hibát. Ha a testtartási hibát nem korrigálják, a test kedvezőtlen vagy fiziológiailag tartósan lehetetlen helyzetbe kerül, ami előbb vagy utóbb fájdalom. Így vissza fájdalom különösen, amely nem balesetből származik, gyakran egy már régóta fennálló testtartási hiba jele. Nyak fájdalom or fejfájás kezeletlen testtartási hibából is eredhet. Sok gyermek és serdülő testtartási hibát mutat hosszú ideig, és még mindig nem tapasztal semmilyen tünetet. Mivel azonban a test évekig nem tudja fenntartani a rossz testtartást, a tünetek felnőttkorban is előfordulhatnak. A testtartási rendellenességekre különösen azoknál a gyermekeknél és serdülőknél találunk bizonyítékot, akik keveset sportolnak, megfelelően edzett izmokkal és sokat ülnek. A lekerekített hát, az előre hajló testtartás és a csoszogó, tehetetlen járás szintén a testtartás problémájának korai jelei, és haladéktalanul meg kell beszélni őket a gyermekorvossal.
Diagnózis
Magától értetődik, hogy mindig egyéni megközelítést kell alkalmazni, mert az egy korcsoportba tartozó gyermekek fejlettségük meglehetősen eltérő lehet. A normál testtartástól való minden hosszú ideig tartó eltérést rossz testtartásnak nevezzük, és előbb vagy utóbb a test idő előtti kopásához vezet. csontok, ízületek és a gerinc szalagjai. Ennek során az izomerőket idő előtt felhasználják, így az ember gyorsan öregszik, és bekövetkezhet a rettegett korai rokkantság. Csak ezért minden testtartási rendellenességet a lehető legkorábban fel kell fedezni, mert csak ezután lehet hatékonyan leküzdeni őket. A testtartási hibák korai stádiumban történő felismerése gyakran meglehetősen nehéz, mert csak a legritkább esetben okoznak fájdalmat már az elején. Az elején alattomosan és észrevétlenül fejlődnek. Csak egy bizonyos fok elérése után jelentkeznek húzó vagy tompa hátfájások, amelyek néha a lábakba sugároznak. Sajnos addigra már túl késő a teljes gyógyuláshoz. Ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk gyermekeinket és fiataljainkat, hogy időben képesek legyünk észlelni és leküzdeni a testtartás romlását vagy károsodását. A normál testtartástól való eltérések nagyban változhatnak.
Púp
Az egyik „üreges hátról” vagy „üreges hátról” beszél, amikor a gerinc görbületei a fentiek szerint megnövekedtek. A gerinc ezen kifejezett visszahajlása egyidejűleg megnövekedett üreges hátat mutat. A normál S alakú ívelt gerinc kidudorodásai nem ritkák. Ezenkívül az egész gerinc hátrafelé görbülhet, az ágyéki gerinc elülső görbülete teljesen kiküszöbölhető és bekerül a teljes görbébe. A gerinc ezen formáját „teljes kerek hátnak” nevezik.
Lapos hát vagy lapos hát és lejtős vállak.
A testtartási rendellenességek korai stádiumban történő felismerése gyakran meglehetősen nehéz, mert csak a legritkább esetben okoznak eleve fájdalmat. A gerinc túlságosan egyenes helyzete, amelyben az összes görbület lapított, szintén kóros, és „lapos hátnak” nevezik. A gerincet kiegyenesítő izmok lazulása által okozott fizikai változások szintén a testtartási hibák körébe tartoznak. Ebben az összefüggésben meg kell említeni a lelógó vállakat - amelyeknél mindkét váll egyenlőtlenül magas lehet - és a kiálló vállpengéket kell megemlíteni. Ha a hasizmok lazítson, mert ez a jelenség egyben testtartási deformitás is, a has előrehajlik. Ez a felsőtest kompenzációjának hátrafelé tolódását okozza, ami viszont az üreges hát hangsúlyosabbá válását eredményezi. A testtartási deformitás jelei intenzitása változó lehet. Ha még mindig lehetséges, hogy a gyermek vagy a serdülő tudatosan felegyenesedjen ettől a lazaságtól az izmok megfeszítésével a normál testtartásba, akkor egy „testtartási hibáról” beszélünk, amelyet még mindig viszonylag könnyű leküzdeni. A kezelés sokkal nehezebb, ha már nem lehet egyengetni a bátorítást. Ilyen esetben meg kell határozni, hogy a normális forma helyreállítható-e külső erőkkel, például úgy, hogy kézzel nyomást gyakorolunk az érintett gerincszegmensekre. Ha ez lehetséges, akkor „helyzethiba”. Ha azonban a gerinc patológiás alakját már külső erővel sem lehet megváltoztatni, akkor „formadefektus” van jelen, amelyet sajnos intenzív orvosi kezeléssel sem lehet többé kijavítani. A további súlyosbodásokat ezután intenzíven kell ellensúlyozni megfelelő kezeléssel. A testtartási hibától a helyzeti hibán át a defektusig történő átmenet folyékony. Ezeknek az egyes súlyossági fokoknak a különböző prognózisa azt eredményezi, hogy ezeket a kóros változásokat a lehető legkorábban fel kell tárni és kezelni kell.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A gyermekek és serdülők testtartási rendellenességeit és rendellenességeit általában orvosnak kell megvizsgálnia és kezelnie. Ez megakadályozhatja a további komplikációkat és kellemetlenségeket a beteg felnőtt életében. Orvoshoz kell fordulni, ha a szülők rossz testtartást észlelnek a gyermekben. Sok esetben ez a helytelen helyzet a fájdalommal is összefügg, és ennek elnyomására szolgál. Ha a rossz helyzet rövid időn belül nem tűnik el önmagában, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Az orvoslátogatás akkor is szükséges, ha a szülők hibás fejlődést észlelnek a gyermekben, ahol különösen a gerinc szokatlan görbületet mutathat. Hasonlóképpen, az izmokban és az ínszalagokban fellépő fájdalom a gyermekek és serdülők testtartási hibáira és hibás testtartására utal, és ezeket meg kell vizsgálni. A gyermekek és serdülők testtartási deformitásának és testtartási rendellenességeinek kezdeti vizsgálatát és diagnózisát gyermekorvos vagy háziorvos végezheti. Maga a kezelés általában szakemberrel, vagy különféle gyakorlatok és terápiák segítségével történik. E károsodások korai diagnosztizálása nagyon pozitív hatással van a betegség további lefolyására.
Kezelés és terápia
A testtartási gyengeség vagy a testtartási deformitás kezelésében ma elsősorban az aktívra fókuszálunk intézkedések, vagyis az izomzat tudatos edzése, amely normális, egyenes testtartást eredményez. Egyszerű testtartási hibák esetén általában izomerősítő torna elegendő, amelyet legjobban a torna csoportokban lehet elvégezni. Kisgyermekek esetében ezek a gyakorlatok játékos karakterrel bírnak, miközben az összes megfelelő izomcsoportot szisztematikusan képzik ki ügyes fizioterápiás útmutatással. E torna során az egyes gyakorlatok között is kellően hosszú szünetet kell biztosítani. A testtartásra hajlamos gyermekeknek alapvetően keményen és laposan kell aludniuk, ha lehetséges, gyakran a gyomor, mivel a hátizmok ily módon erősödnek. Úszás különös jelentőséggel bír. Minden testtartási rendellenességben szenvedő gyermek és serdülő célzott ortopédiai kezelést igényel, speciális torna- és ortopédiai gyakorlatokkal, az egyedi esetekhez igazítva. Számos speciális ortopédiai kezelési módszer létezik erre a célra, például Klapp csúszómászó gyakorlatai, amelyek kiváló eredményekhez vezetnek. Mindezeket a gyakorlatokat azonban rendszeresen és következetesen, hosszú ideig kell végrehajtani. A hát száraz fogmosása szintén előnyös, mivel stimulálja az izmokat keringés. Ugyanígy kezelik a gyermek és a serdülő gerinc alakzavarait is. Bizonyos körülmények között szükségessé válhat a műtéti kezelés, különösen, ha az állapot előrehalad. Végül még egyszer hangsúlyozni kell, hogy gyermekeknél és serdülőknél a gerinc normális alakjától való minden eltérés sürgős orvosi kezelést igényel, még akkor is, ha nem okoz fájdalmat. Ellenkező esetben maradandó károsodás nagyon gyorsan kialakulhat, ami jelentősen rontja az élet hátralévő részét. Ha a testtartási rendellenességeket korai stádiumban észlelik, akkor hatékonyan lehet küzdeni velük szemben. A gyógyulás kilátásai azonban a későbbi kezelés megkezdésekor egyre gyengébbek.
Kitekintés és előrejelzés
Úgy tűnik, hogy a gyermekeknél egyre nagyobb problémát jelentenek a testtartási deformitások és rendellenességek. Amint maguk a szülők észreveszik a rendellenesnek tűnő testtartást, ezt fel kell hívni a gyermekorvosra. Ez utóbbi eldöntheti, hogy további diagnosztika, és ha szükséges, terápia vannak feltüntetve. A testtartási hiba prognózisa annál jobb, minél korábban a probléma célzottan felismerhető és kezelhető. A hosszabb ideig fennmaradó testtartási hibák bekúsznak, és ezeket újra nehezebb kijavítani. Ez viszont ahhoz a problémához vezet, hogy a régóta fennálló testtartási hibák súlyos testtartási károkhoz is vezethetnek. A testtartási hiba, ha elég hosszú ideig fennáll, károsíthatja a gerincet, inak és szalagok. Ezek fájdalmasak lehetnek a gyermek számára, és kedvezőtlen enyhítő testtartásokhoz vezethetnek. A meglévő károsodásoknak viszont összességében gyengébb prognózisa is a teljes eltűnés. Ha terápia korai stádiumban kezdődik, jó eséllyel újra ergonómiailag helyes testtartás érhető el, különösen azoknál a gyermekeknél, akik a gerincoszlop és az erekció szempontjából még mindig jobban alakíthatók, mint a felnőttek. Ez azért is jelentős, mert a felnőtteknél az évtizedek óta tartó rossz testtartás okozta testtartási rendellenességeket gyakran alig lehet kijavítani, és maradandó fizikai károsodást okoztak.
Utógondozás
Gyermekek és serdülők testtartási károsodása és testtartási hibái esetén számos utógondozásra van szükség intézkedések az érintettek rendelkezésére áll. Mindenesetre az ilyen károkhoz vezető mintákat el kell kerülni, hogy ne feszültség a test megint. A gyermekek és serdülők testtartás-károsodásának és testtartási hibáinak korai diagnosztizálása szintén nagyon fontos ebben a tekintetben, ezért különösen a szülőknek figyelniük kell a tünetekre és panaszokra, majd orvoshoz kell fordulniuk. A legtöbb esetben ezeknek a panaszoknak a kezelését különféle gyakorlatok, ill fizikoterápia. Nagyon fontos, hogy a szülők ösztönözzék a gyerekeket ezekre a gyakorlatokra, és hogy a gyerekek is rendszeresen végezzék a gyakorlatokat. Otthon is elvégezhetők, ami felgyorsíthatja a gyógyulási folyamatot. Ugyanígy a szülőknek tanácsot kell adniuk a gyermekeknek a helyes és egészséges üléstartásról, és törekedniük kell annak fenntartására. Gyermekek és serdülők testtartási hibái és testtartási deformitása által okozott fájdalom esetén fájdalomcsillapítók lehet venni, bár a túlzott és hosszú távú felhasználást meg kell akadályozni. Általában az egészséges életmód egészséges diéta és a sporttevékenység is pozitívan befolyásolja ezeket a panaszokat.
Mit tehetsz te magad
A testtartási hibákat sok esetben a gyámokkal és serdülőkkel való együttműködési kapcsolatban álló törvényes gyámok beavatkozásával lehet kijavítani és ezáltal minimalizálni. Ha baráti kapcsolat nagy megértéssel létezik, nyugodt és informatív beszélgetéseket lehet folytatni a serdülõvel. Az oktatási munka világossá teszi a testtartási hibák fontosságát és robbanékony jellegét a fiatal számára. Tanácsot lehet adni arról, hogy milyen legyen az egészséges testtartás, alternatív testtartásokat lehet közösen gyakorolni és megvalósítani. Ezenkívül a sporttevékenységek elősegítik az izmok felépítését és a csontrendszer stabilizálását. A gyermekek és serdülők számára tilos a nehéz tárgyak hordozása. A kemény fizikai munkát is el kell kerülni. Ha a gondviselőknek nincs hozzáférésük a gyermekhez, vagy ha a serdülő dac fázisban van, a gyermek bizalmát fenntartó felnőtteknek oktatást kell nyújtaniuk. Ezek lehetnek megbízható tanárok, orvosok vagy a közvetlen környezetből példaképpel rendelkező emberek. A növekvő ember íróasztala és széke közötti távolságot rendszeres időközönként az aktuális követelményekhez kell igazítani. Figyelmet kell fordítani az ergonómikus munkaállomásra, mivel különösen a gyermekek és a serdülők sok időt töltenek a számítógép előtt. Egészséges és megfelelő lábbelit és szállítóeszközt kell választani, amelyet folyamatosan a gyermek magasságához igazítanak.
