A myoclonia az önkéntelen kifejezés izomrángás. A myoclonia csak bizonyos fokú súlyosság után és neurológiai betegségekkel együtt járva tüneti összefüggésben van klinikai betegségértékkel. A betegek kezelése az okozó betegségen alapul.
Mi a myoclonia?
A myocloniasok valójában nem maguk a betegségek, hanem a különféle neurológiai betegségek kísérő tüneteinek minősülnek. Mivel számos betegség tünetei lehetnek, viszonylag nem specifikus kísérő tünetek. A myocloniában szenvedő betegek önkéntelenül szenvednek összehúzódások or izomrángás egy izom vagy izomcsoport. Az ellenőrizetlen mozgások kérgi eredetűek lehetnek az agykéregben, subkortikális eredetűek pedig másokban agy régiók, vagy gerinc eredetű gerincvelő. A tünetet extrapiramidális hiperkinéziákként osztályozzák. Ez a mozgási rendellenességek egy csoportja, amelyek a Alapi idegsejtek az extrapiramidális motoros rendszerben. Nem minden myoclonia kóros. Például a myoclonias fiziológiásan fordul elő izomrángás aludni, amikor az izmok ellazulnak. Az izomtúlterhelést követő myocloniasok szintén nem kórosak. A rángások lehetnek ritmikusak vagy ritmusosak és eltérő intenzitásúak lehetnek. Leggyakrabban a törzshöz közeli végtagok izmait érintik. Ha az önkéntes mozgások a myocloniákkal egyidejűleg fordulnak elő, akkor van beszél hatású myoclonus. Ha a izomrángás a külső ingerekre, például a fény ingerekre visszavezethető, az orvostudomány reflexes myoclonusnak nevezi.
Okok
A kóros érték nélküli természetes myoclonia mind az elalvás fázisában, mind az intenzívebb izomterhelés után jelentkezhet, jelezve a kikapcsolódás az izomzat fázisa. A kóros értékű myocloniának oka lehet különböző neurológiai betegségekben. Leggyakrabban néha a epilepszia, például a fiatalkori myoclonicus epilepszia vagy a progresszív myoclonusos epilepszia. A nem epilepsziás rendellenességeket azonban myoclonia is kísérheti. Az epilepsziás fajtától eltérően más rendellenességek myocloniái stimulálhatók. A syncope a myocloniákat tünetként mutatja. Egyszerű tic, neurodegeneratív betegségek és reszkető rohamok myocloniákkal is járhatnak. Néhány myoclonia a kéreg károsodásából származik, amilyen jelen lehet Creutzfeldt-jakob betegség; metabolikus, vírusos és toxikus encephalopathiák; akut posthypoxicus vagy krónikus posthypoxicus myoclonus szindróma; és antikolinerg szindróma, Schwartz-Bartter-szindrómavagy akut időszakos porfíria. Számos egyéb betegség és trauma gerinckárosodást okozhat, ami myocloniákat is eredményezhet. A kóros izomaktivitás kóros változása agy vagy a gerincideg aktivitását általánosított oknak tekintik.
Ezzel a tünettel járó betegségek
- Creutzfeldt-jakob betegség
- szerotonin szindróma
- Schwartz-Bartter-szindróma
- Sérülés
- Epilepszia
- porphyria
Diagnózis és lefolyás
A myoclonia az izmok rángatózó ritmikus vagy ritmusos rángatózásaként jelentkezik, és lehet fokális, multifokális vagy generalizált. Összehúzódás és az azt követő kikapcsolódás az érintett izmok közül gyorsan követi egymást. A mozgás intenzitása gyenge és erős fok között változik. A törzshöz közeli végtagok izmait leggyakrabban a rángatózás érinti. Ettől eltekintve a betegek panaszkodhatnak az arc vagy a törzs izmainak myocloniáiról is. A rángásokat nem feltétlenül kell a mindennapi élet károsodásával társítani. Az elsődleges októl függően az érintett betegek általában más tünetekben szenvednek. Ha kortikális vagy gerinckárosodás a központi idegrendszer a rángatózás oka, számos kísérő tünet jelentkezhet. Akut esetekben ezek a súlyosak fejfájás a mozgáskárosodáshoz és a szervi károsodáshoz nagyon változó tünetekkel.A metabolikus károsodás esetén a agy or gerincvelő, specifikus tünetek is előfordulhatnak az egyes esetekben előforduló szervi elégtelenség esetén, például proteinuria ok-okozati esetben vese kár. Az orvos vizuális diagnózis alapján felismeri, hogy a beteget érinti-e a myoclonia. Rendszerint csak egy bizonyos fokú súlyú myoclonia ad okot további vizsgálatra és az elsődleges ok tisztázására. A legtöbb esetben az elsődleges okot már a súlyos myoclonia megjelenése előtt diagnosztizálták, mint pl veseelégtelenség encephalopathiát okozva. Bizonyos körülmények között az orvos képalkotó technikákat, például MRI-t használ a gerinc és az agy képalkotására az ok további kivizsgálása és a feltétel. A beteg prognózisa attól függ, hogy az elsődleges betegség milyen betegségeket okoz feltétel.
Szövődmények
Myoclonia, ill izomrángás, elsősorban egy an hátterében fordul elő epilepsziás roham. Ez tarthat néhány percig, de a legrosszabb esetben is vezet az epileptikus állapotig, amely több mint 20 percig tart, és amelyet általában az érintett személy eszméletlensége kísér. Ez orvosi vészhelyzet, és azonnal kezelni kell. A status epilepticus halálozása körülbelül tíz százalék. Tipikus myocloniák fordulhatnak elő Creutzfeldt Jakob-kórban is. Ebben a betegségben az agyat prionok érintik, amelyek degeneratív változásokat okoznak. Ezenkívül a betegek hajlamosabbak a húgyúti vagy légúti fertőzésekre. Egy bizonyos idő elteltével az agy már nem képes irányítani a létfontosságú funkciókat, és az érintett személy meghal. Továbbá, Schwartz-Bartter-szindróma, a DHA, szintén okoz izomrángás. Ennek eredményeként DHA, van egy alacsonyabb koncentráció of nátrium a vér, melyik tud vezet nak nek fáradtság, zavartság és még eszik. Akut szakaszos porfíria általában jó tanfolyamot folytat, de ennek súlyos szövődményei is lehetnek. Egyrészt károsíthatja a vesét vagy a máj, és ez is vezet magas vérnyomás. Légzési nehézség, izomgyengeség vagy a bőr szövődményei is lehetnek porfíria.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A myoclonia az izmok akaratlan és ellenőrizetlen rángatózásaként nyilvánul meg. A feltétel alapvetően nem önálló betegség, hanem más állapotok tünete. Ezek neurológiai jellegűek és szintén vezet nak nek epilepszia. Az, hogy orvoshoz vagy akár szakorvoshoz kell-e fordulni, a betegség súlyosságától függ. Az egyszerű izomrángáshoz nincs szükség sürgős orvoslátogatásra. Ebben az esetben elegendő az éves rutinvizsgálat során elmondani a háziorvosnak a myoclonia előfordulását. Egy tapasztalt háziorvos vizuális diagnózissal meghatározhatja, hogy a myoclonia mögött álló állapot kezelést igényel-e vagy sem. Bizonyos súlyossági szinten, amikor a beteg súlyosan szenved az izomgörcsöktől, kötelező ellátogatni egy neurológushoz. A betegség hatással lehet az arcra és rángatózást okozhat, ami természetesen munkaképtelenséghez vezet. Még a veszélyes szakmákban dolgozó emberek sem tudnak dolgozni, ha a teljes izomzat kontrollálhatatlanul megrándul. A myclonia alapvetően nem veszélyezteti a beteg életét. A tünet azonban nyomokat adhat egy mélyebb betegségre, amely veszélyes lehet. Ha úgy érzi, hogy időnként nem tudja uralkodni magán, konzultáljon háziorvosával.
Kezelés és terápia
A myoclonia csupán egy nagyobb állapot tünete. Végül, anélkül, hogy tudnánk a myoclonia okát, keveset lehet mondani a jelzett terápiás lépésekről. A kezelés általában túlnyomórészt arra koncentrál terápia az okozó betegségre. Myoclonia gerincvelői, kérgi vagy egyéb központi károsodást követően idegrendszer általában nem kezelhető ok-okozati szempontból. Miután a kár bekövetkezett, általában nem lehet teljesen visszafordítani. A myoclonia tüneteit ezért főleg támogatóan kezelik terápia lépések. Ezek a támogató lépések elsősorban a következőket tartalmazzák: fizikoterápia és a foglalkozásterápia. Fizioterápiásan, ütés a betegeknek már sikerült például átadniuk a sérült agyterület funkcióit ép területre. Ilyen transzfer elképzelhető, ha szükséges, a myoclonia enyhítésére vagy akár megszüntetésére is. Mioklóniákban kauzális perifériával idegkárosodás, néha fennáll az érintett idegszövet teljes regenerációjának lehetősége.
Kitekintés és előrejelzés
Myocloniában az izmok rángatózása mellett nagyon súlyos fejfájás. Ezek is okozhatnak szédülés és a hányinger, súlyosan befolyásolja a beteg életét. Maga a myoclonia rángatózása nem feltétlenül vezet az élet károsodásához. A legtöbb esetben a betegség károsítja a szerveket és gerincvelő. Ebben az esetben a vesék különösen érintettek. Ha a myoclonia an után következik be epilepsziás roham, azonnal kezelni kell. A myoclonia gyakran okoz korlátozást és gyulladás az légutak. Ennek eredményeként légszomj és legyengült izmok jelentkeznek. A myoclonia kezelése elsősorban a betegség elsődleges okától függ. Gyakran a betegség nem kezelhető konkrétan. Tünetei azonban korlátozhatók, így a beteg hétköznapi életet élhet. Ha a myoclonia során egyetlen szerv sem károsodik, akkor a várható élettartam nem csökken.
Megelőzés
Az enyhe myoclonia betegségérték nélkül megközelítőleg minden embert érint. Akik azonban nem terhelik túl az izmaikat, és gyakorolnak is kikapcsolódás lefekvés előtti technikák alig veszik észre a rángatózást. Az erős és kórosan releváns myocloniák csak annyiban akadályozhatók meg, amíg a kórokozók megelőzhetők.
Mit tehetsz te magad
A súlyos myocloniát mindig szakembernek kell kezelnie. Ezzel együtt a betegek növelhetik a gyógyulás esélyét fizikoterápia és a foglalkozásterápia. Fórum ütés különösen a betegek, egy átfogó fizikoterápia program ajánlott, a beteg fogyatékosságának mértéke és körülményei alapján. Az enyhe izomrángást többek között relaxáció, séta és testmozgás csökkentheti. Ha gyakran előfordulnak, különféle relaxációs módszerek, mint pl jóga or autogén tréning segíthet csökkenteni a myocloniákat. Ezen kívül kiváltó stressz tényezők minimalizálni kell. A myocloniát okozhatja egy egyszerű is magnézium hiány, amelyet magnéziumban gazdagsal lehet ellensúlyozni diéta. Az ásványi anyag különösen bővelkedik banánban, babban, brokkoliban és zabpehelyben. A jövőbeni görcsök megelőzése érdekében fontos, hogy igyunk eleget, és hébe-hóba tartsunk kis szüneteket. Továbbá, nyújtás gyakorlatok, pihentető teljes fürdés és tartózkodás alkohol és a koffein Segítség. Az izomrángások előfordulását és intenzitását naplóba kell jegyezni. A mérsékelt vagy súlyos myocloniában szenvedőknek megfelelő eredményt kell kidolgozniuk terápia háziorvosukkal vagy csontkovácsukkal együtt.
