Az optikai chiasm a kereszteződés neve látóideg. Ebben a szakaszban a retina orrfeleinek idegrostjai keresztezik.
Mi az optikai chiasm?
Az optikai chiasm más néven látóideg kereszteződés és a vizuális út fontos részét képezi. Ebben az idegrostok a látóideg (nervus opticus) mindkét szem keresztbe. Így a mediális rostok látóidegszálainak találkozása, amelyek a orr, ezen a ponton fordul elő, míg a külső (oldalsó) szálak az eredeti oldalon maradnak. Ily módon az arc bal oldaláról származó vizuális benyomások feldolgozhatók az arc jobb oldalán agy. Ugyanez az eljárás fordítva történik a test másik oldalán. Az, hogy a szálak részleges vagy akár teljes megváltozása történik-e, az adott gerinces nemzetségtől függ. Így a kétéltűek látóideg-csomópontjában mindkét optika teljes cseréje idegek zajlik. Emberekben és főemlősökben viszont az átkelő rostok aránya körülbelül 50 százalék. A szempozíció és az emberi binokuláris látás között összefüggés van.
Anatómia és felépítés
Az optikai chiasm a koponya. Ott található a sphenoid csont sulcus chiasmatisában (Os sphenoidale). Ezen a területen az elülső fal, valamint a 3. agykamra padlója találkozik. A látóideg-csomópont alatt található az úgynevezett turkikus nyereg (sella turcica) és a agyalapi mirigy (hipofízis). A hátsó oldalon az agyalapi mirigy szár található. Az optikai chiasm csak részleges idegszál átkelés. Az axonok (idegsejt folyamatok), amelyek mindkét retina bal feléből származnak, átfutnak a talamusz (vizuális halom) bal oldalán agy. A látóideg-csomóponton belül a retina azon felének idegszálai, amelyek a jobb szem orr oldalán helyezkednek el, átellenek az ellenkező oldalra, vagyis balra. A bal szem temporális oldalán elhelyezkedő idegrostok a bal oldalon maradnak. Az ellenkező oldalon pontosan az ellenkezője van. Ez azt jelenti, hogy a retinák jobb oldaláról származó axonok átjutnak a agy. Így az optikai chiasmán belül bekövetkezik az idegrostok változása a bal szem retinális feléből, amely az orr oldalán található, a jobb oldalra. Ezzel szemben a jobb szem idegszálai, amelyek a templom felé helyezkednek el, ősi helyzetükben maradnak. Az optikai chiasma az optikai idegből a látótraktusba (látózsinórba) is átmenetet képez.
Funkció és feladatok
Az optikai chiasm a vizuális út egyik fontos elemét jelöli. Így a részleges látóideg kereszteződése miatt a jobb agyfélteke nagyagy csak az arc bal felének optikai benyomásait dolgozza fel. Ezzel szemben a bal agyfélteke kizárólag a látómező jobb feléből származó optikai ingereket dolgozza fel. Ebben a folyamatban a kereszteződő idegrostok aránya optimálisan illeszkedik az emberi látómezőhöz. Fontos szerepet játszik a binokuláris látás, amely egyrészt lehetővé teszi a tárgyak plasztikus érzékelését, másrészt a terek és távolságok becslését biztosítja. Az optikai chiasmtól kezdve az idegzsinórok, amelyeket akkor vizuális útvonalaknak neveznek, a nagyagy.
Betegségek
Az optikai kiazmát számos betegség befolyásolhatja. A leggyakoribbak között Egészség az optikai chiasmot érintő problémák az optic chiasm szindróma. Ebben az esetben három olyan jellemző jelenik meg, amelyeket tipikusnak tekintenek. Így az érintett egyének a látómező bitemporális kudarcaiban szenvednek. A vizuális benyomás csak kívülről hiányzik, így van olyan látomás, mint a pislogás viselése. Emiatt, chiasma szindróma blinker szindrómának is nevezik. Ezenkívül csökken a látásélesség, ami vagy csak a szem egyik oldalán, vagy mindkét oldalán észlelhető. A. Másik jellemzője chiasma szindróma is optikai sorvadás, amelyben a látóideg idegsejtjei megsemmisülnek. A legtöbb esetben, chiasma szindróma térfoglaló elváltozások okozzák, amelyek gyakran a daganatokban keletkeznek agyalapi mirigy és nyomást gyakorolnak a chiasmra. Ritkábban a melingeoma, a agyhártya, felelős a szindróma kialakulásáért. Egy másik lehetséges ok egy verőértágulat. Ez egy vaszkuláris dilatáció, leginkább a nyaki artéria, amely összenyomja a látóideg csatlakozását, kényelmetlenséget okozva. Előfordul, hogy a látóideg-szindrómát a látóideg helyet elfoglaló elváltozásai is okozzák. Az optikai chiasm szindróma tipikus tünetei közé tartozik a kettős, krónikus képek megtekintése fejfájás, és a hormonális egyensúlyhiány. Ez utóbbit a daganatok váltják ki agyalapi mirigy. Ha a daganat megnyomja az optikai chiasma középső területét, ez bitemporális látómező veszteséget eredményez. Ez elsősorban az orr retina hemifibereinek összenyomását foglalja magában. A chiasma opticum szindróma diagnosztizálásakor Röntgen vizsgálatok során gyakran kiderülnek a sella turcica változásai. Ha az optikai chiasm szindrómát az agyalapi mirigy daganata okozza, műtétet kell végrehajtani annak eltávolítására. Az ebből adódó megkönnyebbülés a látómező és a látásélesség helyreállítását okozza. A hosszú távú károkat azonban nem mindig lehet kizárni. Ha az optikai chiasmát medián szinten transzfektálják, ez a látómező temporális felének elvesztését eredményezi mindkét szemben, ami bitemporális hemianopsiát okoz. A tractus opticus átmetszése esetén homonim hemianopszia következik be, ami a szem kölcsönös látótér felének elvesztéséhez vezet.
