A mediastinum a mellüreg szöveti terének felel meg, amely a tüdő kivételével az összes mellkasi szervnek helyet ad. A szervek a mediastinumba ágyazódnak kötőszöveti, amely megőrzi alakjukat, és támogató, valamint védő funkciókat lát el. A mediastinum gyakran válik klinikailag relevánssá a mediastinalis daganatok miatt, amelyek a mediastinalis üreget, beleértve a szerveket is, a mellkas egyik felébe tudják szorítani.
Mi a mediastinum?
Különböző létfontosságú funkciók találhatók az emberi mellüregben. Amellett, hogy a szívpéldául immunológiailag releváns csecsemőmirigy a légcső pedig a mellüregbe van ágyazva. Az orvosok a mediastinumot a mellüreg szöveti terének tekintik, amely a tüdő kivételével minden mellkasi szervnek helyet ad. Szó szerint lefordítva a mediastinum középső pleurális teret jelent. A szerkezet középen fekszik a mellüregben, és a ventrális oldalon a szegycsont. A hátsó határt a gerinc alkotja. Oldalirányban a mediastinumot a mellhártyák határolják, és koponyásan fekszik a felső mellkasi nyílás. Caudalis a mediastinumhoz az diafragma, amely a tüdőhöz hasonlóan nem része a mediastinalis üregnek. Anatómiailag a mellüreg két külön szakaszra oszlik: egy alsó szöveti és egy felső szöveti térre. A mediastinumon belül a vénák, artériák és idegek, elsősorban a nyirokcsatornák fekszenek. Olyan szervek, mint a szív szintén a szerkezet részét képezik.
Anatómia és felépítés
Laza kötőszöveti kibéleli a mediastinumot és beágyazza az összeset mellkas szervek, kivéve a benne lévő tüdőt. A felső mediastinum a csecsemőmirigy szintén hajók közelében szív mint például az aortaív vagy annak ágai, a truncus pulmonalis vagy a felsőbbrendűek vena cava. A légcső, a nyelőcső, a mediastinalis és a tracheobronchialis nyirok csomópontok szintén a felső mediastinumban helyezkednek el. A felső régió idegszerkezete megfelel a frenikus ideg, a vagus ideg, és a visszatérő gégeideg. Úgynevezett mellkasi csatornaként a mellkasi csatorna a nyirokrendszerhez tartozik. Az aortaív és a bal tüdő között ütőér az úgynevezett „aortopulmonalis ablak” rejlik: egy tér, amelyben szerepet játszik radiológia. A felső mediastinum mellett található az alsó mediastinalis tér. Ez az alsó tér tovább oszlik egy elülső részre a szegycsont és a szívburok, egy középső része, amely magában foglalja a szívet, és egy hátsó rész, amely a szív és a mellkasi gerinc között helyezkedik el. A hátsó rész a nyelőcsőnek, az aortának és az alsóbbrendűnek ad otthont vena cava, valamint az azigók ér, hemiazygos véna, és vagus ideg szerkezetek. A különféle nyaki izmok eredete a mediastinum felső rétegében található. A szervek a mélyebb rétegekben helyezkednek el.
Funkció és feladatok
A mediastinum a mellkas üreg. A szerkezet fő funkciója védő. A teljes mediastinum fel van szerelve kötőszöveti, amely ideális védőteret képez a létfontosságú számára mellkas üregszerkezetek. A kötőszövet főleg támogató funkciókat lát el az emberi testben, és viszonylag kevés sejtből áll. A nagy intercelluláris miatt tömeg a kötőszöveti struktúrák közül a kötőszövet fenntarthatja a szervek alakját. A mediastinumban a kötőszöveti bélés tehát elsősorban a szerveket védi a károsodásoktól. A sejtek közötti anyagban különféle típusú rostok találhatók erre a célra. Fibrilláris szálak fehérjék mint például kollagén szűk hálót alkotnak, amely támogatja a szerveket. E szálak között erősen duzzadó proteoglikánok helyezkednek el, amelyek ellenállnak a húzóerőknek, és ugyanakkor kompressziós csillapító hatást fejtenek ki. Interakcióban a mediastinalis kötőszövet rostos hálója és proteoglikán puffere támogatja és védi a mellkasi szerveket. Ezenkívül a mediastinalis kötőszövet a víz víztározó és fontos funkciókat is ellát a betegségek elleni védekezésben. Míg a mellüreg szerkezete már viszonylag megegyezik sokk-védett a borda, a mediastinum kötőszöveti védelme fenntartja a szerv alakját és lokalizációját. Így a mellüreg szervei lényegében többszörösen védettek és rögzítettek. A borda megfelelnek a csontváz védelmének, míg a mediastinum biztosítja a finom szövetek védelmét. A mellkasi szervek többszörös védelme arra a vitalitásra utal, amelyet az olyan szervek, mint a szív, az emberi testben tartalmaznak.
Betegségek
A klinikán az orvos nap mint nap szembesül a mediastinum különböző betegségeivel. Ezek közül a leggyakoribbak a mediastinalis daganatok, például a thymomák és a lymphomák. Valamivel kevésbé gyakoriak a mellkasi régióban helyet foglaló elváltozások, amelyek kiszorítják a mediastinumot. A mediastinalis elmozdulás nem feltétlenül jár együtt a tömeg, de utalhat arra is légmell. A mediastinum képalkotásához az orvos mediastinoscopy-t végez. A mediastinalis tumorok tipikus tüneteket okoznak a szomszédos struktúrák lokális kiszorításával. A mediastinumban a daganat gyakori jelei közé tartozik a felsőbbrendű kompressziója vena cava együtt rekedtség. Ebben a forgatókönyvben a daganat kiszorítja a vena cava felső részét, valamint a visszatérő gégeideget. Az elmozdulás miatt a két szerkezet ezentúl elakadtan fekszik, ami keringési zavarokat és idegvezetési zavarokat eredményez. A mediastinum daganatai szintén a Horner-szindróma tünetegyüttest okozhatják, ami a simaizom izmainak bénulását eredményezheti. A tumor által kiváltott szöveti elmozdulás a növekvő légszomjjal járó rekeszizom emelkedést is okozhatja. Ez a forgatókönyv elsősorban a légcső daganatok által kiváltott kompressziójából származik. A szövetkiszorítás nem specifikus kísérő tünetei tömeg a mediastinumon belül köhögés és az éjszakai izzadás általános tünetei és láz. Ebben az értelemben daganatos betegségek a mediastinalis térben gyakran előfordul mediastinalis eltolódás, amely megfelel a mediastinum radiográfiailag ábrázolható elmozdulásának. Ez az elmozdulás a mediastinalis teret szerveivel együtt a mellkas egyik felére tolja.
