Reflexiós endoszkópia

Endoszkópia (szinonima: tükrözés; endoszkópia - az ókori görög endo-ból: belül; skopein: látni) az orvoslás diagnosztikai eljárása, amellyel különféle testüregek és üreges szervek az emberi testben lehetségesek. Endoszkópia olyan eljárás, amelyet különféle orvosi szakterületeken alkalmaznak. Az endoszkóppal nemcsak olyan testrészeket lehet elérni és felmérni, amelyek sebészeti beavatkozás nélkül nem lennének láthatóak, hanem jobb reprezentációt lehet elérni, mint egy hagyományos sebészeti beavatkozás mellett, többek között: nagyítás, ezt követő képfeldolgozási és festési módszerek. A mai világban az endoszkópos vizsgálat kifejezés nem pusztán az endoszkóp használatát jelenti, hanem különféle elemek kombinációját, például a modern adat- és képfeldolgozást, az érzékelőtechnikát és a legkorszerűbb vezérlőelemeket. A folyamatosan fejlődő technológia és az endoszkópok további technikai képességei miatt az egyes alkatrészek erőteljes miniatürizálása szükséges. Endoszkópia nagyrészt Philipp Bozzini német orvos fejlesztette ki, aki 1806-ban egy gyertya és egy prizma rendszerből álló fényvezetőt használt a test különböző nyílásainak ellenőrzésére. 1853-ban az endoszkópot továbbfejlesztették egy továbbfejlesztett fényrendszer alkalmazásával. Csak 1879-ben született meg a modern endoszkóp, amikor Max Nitze bemutatta cisztoszkópját a látómező kiterjesztésével.

Az eljárás

Az endoszkópia elve az emberi test belső üreges szerveinek vizualizálása fényvezető, fényforrás és endoszkóp segítségével. A manapság alkalmazott fényforrások elsősorban állítható xenonlámpák, mivel ezek különösen nagy fényerőt fejlesztenek ki és lehetővé teszik a digitális endoszkópos vizsgálat elvégzését. Ezenkívül lehetőség van a xenon lámpák LED-ekre cserélésére, és így alacsonyabb hőtermelésre és alacsonyabb energiafogyasztásra. Az üregek jobb megvilágításához gyakran használnak száloptikai fényvezetőket. Szükség van továbbá egy gázszivattyú jelenlétére, amely lehetővé teszi az üregek kitöltésére szabályozható levegő bevezetését. Ezenkívül szükség van egy öntözőberendezésre (folyadéktartályra az öblítéshez). Mivel a megfelelő előkészítő intézkedések ellenére, mint pl böjtölés Egy ... előtt kolonoszkópia, epe sav vagy apró ételmaradékok találhatók a vizsgálati területen, ami megnehezíti a szövetszerkezetek felmérését, az orvosi endoszkópok szívóegységekkel vannak felszerelve. A következő típusú endoszkópokat különböztetjük meg:

  • Merev endoszkópia: Merev endoszkóppal végzett vizsgálatnál a száloptikás fényvezetőket használják a fényvezetéshez. A Xenon lámpákat szinte kizárólag fényforrásként használják. A képinformációk az endoszkóp tengelyében elhelyezett lencserendszeren keresztül kerülnek továbbításra. Az információkat a lencserendszeren keresztül továbbítják a szemlencséhez. A merev endoszkópiában, amely diagnosztikai és terápiás eljárásként egyaránt alkalmazható, meg kell jegyezni, hogy az endoszkópot vizuális ellenőrzés alatt kell a testbe helyezni. Emiatt a behatolás tényleges mélységének értékelése nehéz és némi tapasztalatot igényel a kezelőorvos részéről. A merev endoszkópia klasszikus példái a cisztoszkópia és a rektoszkópia. A cisztoszkópia (cisztoszkópia) különlegességeként felsoroljuk a katéterek és egyéb műszerek mozgatásának képességét.
  • Rugalmas endoszkópia (szinonimák: flexoszkóp, flexiszkóp): rugalmas endoszkóppal nemcsak a fényvezetés valósul meg rugalmas száloptikai kábelen keresztül, hanem a képátvitel is. Video endoszkópia, amely forradalmasította a gyomor-bél traktus, a hörgőrendszer (tüdő rendszer) és a méh, szintén része a rugalmas endoszkópiának. A manapság használt video endoszkópokban az endoszkóp lencséjén elhelyezett digitális számítógépes chip mind a kép továbbítását, mind a kép létrehozását szolgálja. Számítógéppel végzett feldolgozáson keresztül, amely a gyártótól függően másképp működik, a digitális információk átkerülnek a képernyőre és tárolhatók.

Az endoszkópos vizsgálat megvalósítása és előkészítése természetesen nagyon változik az adott vizsgálati területtől függően. Elvileg azonban meg kell jegyezni, hogy az endoszkópos vizsgálatok többségében a premedikáció például propofol. Mind a rugalmas, mind a merev endoszkópos egységek esetében a diagnosztikában az elsődleges felhasználás a terápiás orvoslás fokozott használatára vált át. A terápiás endoszkópia, amelyet intervenciós endoszkópiának is neveznek, a minimálisan invazív orvoslás módszere. A rugalmas endoszkóppal végzett következő eljárások ma gyakran felváltják a hagyományos vagy laparoszkópos módszereket:

  • Daganat és polip abláció a gyomor-bél traktusban (gyomor-bél traktus), lehetséges nyálkahártya reszekcióval (nyálkahártya eltávolítás).
  • Endoszkópos papillotómia (a papilla duodeni major - kicsi emelkedés egy záróizommal, a Musculus sphincter Oddi a közönségnél száj a közös epe csatorna (Ductus choledochus) és hasnyálmirigy-csatorna (Ductus pancreaticus) a patkóbél - beleértve a záróizom készüléket).
  • Endoszkópos koaguláció
  • Perkután gastrostomia (PEG) - etetőcső elhelyezése. Ezt a hasfalon keresztül helyezzük be a gyomor endoszkóp segítségével.
  • Fistula tapadás
  • Ciszta elvezetése
  • A perforációk lezárása például stentek alkalmazásával.
  • Az intraoperatív szövődmények, például az anasztosmosis elégtelenségének korrekciója, amelyet fibrin tömítő egységekkel lehet korrigálni.
  • Palliatív intézkedések, mint például a rekanalizáció terápiaStb

Az endoszkópos eljárások újabb fejleményei közé tartozik a kapszula endoszkópia. Ebben az eljárásban a beteg lenyel egy mini kamerát, amelyet pirulaként alkalmaznak. A teljes gyomor-bél traktuson keresztül szállítják, és rendszeres időközönként képeket készít a környező szövetről. Ez az eljárás, amelyet különösen a kis daganatok és a nehezen észlelhető vérzések esetén alkalmaznak, nem pótolhatja a hagyományos módszert kolonoszkópia. A jövőben a fokozott miniatürizálás lehetővé teszi az endoszkópos vizsgálatok premedikáció nélküli elvégzését. Továbbá, endoszkópos vizsgálatok a meghatározott agy területeknek is rendelkezésre kell állniuk. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb endoszkópos intézkedéseket:

  • Artroszkópiás (ízületi endoszkópia).
  • Antroszkópia (maxilláris sinus endoszkópia)
  • Bronchoscopy (tüdő endoszkópia)
  • Endoszonográfia (endoszkópos ultrahang (EUS); belülről végzett ultrahangvizsgálat, azaz a ultrahang a szondát közvetlen érintkezésbe hozzuk a belső felülettel (például a nyálkahártya az gyomor/ belek) endoszkóp (optikai eszköz) segítségével).
  • gasztroszkópia (gasztroszkópia).
  • Hysteroscopy (méh endoszkópia)
  • Kolonoszkópia (kolonoszkópia)
  • Laringoszkópia (laryngoszkópia)
  • Laparoszkópia (laparoszkópia)
  • Esophagoscopy (ezofagoszkópia)
  • Faringoszkópia (pharyngoszkópia)
  • Urethrocystoscopia (húgycső és hólyag endoszkópia).
  • Stb.

Megjegyzések

  • Az endoszkópiában végzett szedáció során a pulzoximetria monitorozásának és a vérnyomásmérésnek kötelezőnek kell lennie!