A terápia támogató formái Beszédzavarok

A terápia támogató formái

Beszédterápia az orvostudomány egyik ága, amely a beszéd, a hang, a beszéd, a hallás és a nyelés károsodásával foglalkozik. A logopédusok különösen fontosak a gyermekkor károsodások, amelyek a gyermek beszédfejlődésének megzavarásához vezetnének. Ezért el kell ismerni, ha a gyermek túl későn beszél.

Ezen felül meg kell találni a késleltetett beszédfejlődés okát. Ennek oka gyakran a halláskárosodás a lehető legkorábban fel kell fedezni és kezelni kell annak érdekében, hogy a gyermek minél normálisabban kommunikálhasson a környezettel. A logopédusok gyakran nemcsak a kimondott szóval foglalkoznak, hanem akkor is konzultálnak velük, ha írásbeli nyelv elsajátítási rendellenesség van jelen, amelyet régebben hívtak diszlexia.

A beszéd- és nyelvterápiás betegek életkora széles, és minden korosztályt magában foglal. A beszéd- és nyelvi zavarokkal küzdő gyermekek mellett olyan felnőtteket is kezelünk, akiknek a különféle betegségek miatt a beszéd problémái merültek fel. A nyelési terápia e betegcsoport számára is fontos, mivel a nyelési rendellenességek gyakran előfordulnak.

A foglalkozási terápia egy olyan terápiás forma, amelyben az egyén számára megcélzott, értelmes foglalkozást alkalmazzák az érintett személy megerősítésére, hogy megbirkózzon a mindennapokkal és ezáltal javítsa az életminőséget. A foglalkozási terápia a hosszas mellett támogathatja a beszéd fejlődését is beszédterápia kezelés. Ily módon a gyermek motorikus képességei játékosan konszolidálhatók.

A stressz miatti nyelvi rendellenességek

Beszéd zavarok stressz váltja ki. Bizonyos körülmények között a stressz afáziához vezethet, ami azt jelenti, hogy az érintett hirtelen már nem tud beszélni. Ez az afázia különösen akut stresszhelyzetekben fordulhat elő, például autóbaleset vagy közeli ember elvesztése után.

Ez az afázia lehet átmeneti, vagy nagyon súlyos esetben tartós. Val vel beszédzavarok meg kell különböztetni. Míg dadogás nem a stressz okozza, a dadogás önmagában stresszt okoz az érintett személyben. A dörmögést stresszhelyzetek válthatják ki, ha normál körülmények között szándékosan elnyomhatók.