Kisagy
CerebellumA kisagy az occipitális lebeny alatti hátsó fossa-ban fekszik és a agy hátulról erednek. Két félgömbre és egy középső részre, a kisagy (Vermis cerebelli). Felosztható a kisagyra (belül) és a kisagy kéregére (kívül). A kisagy három kéregréteget tartalmaz: a molekuláris réteget, a Purkinje sejtréteget és a szemcsesejt réteget (kívülről befelé).
A kisagy csatlakozik a agy szár három úgynevezett kisagyi kocsány, a felső, a középső és az alsó (pedunculus cerebelli superior, medius és inferior). A kisagy elülső része, valamint a pons és a medulla oblongata hátsó része között fekszik a negyedik kamra, amely tele van cerebrospinalis folyadékkal (folyadékkal). Négy idegsejt magok a kisagy medulla mindkét oldalán találhatók.
A nucleus fastigii, a nucleus globosus, a nucleus dentatus és a nucleus emboliformis. Ezekben a magokban az idegsejtekről információt fogadnak, kapcsolnak és továbbítanak. Így a kisagy központi szerepet játszik a mozgások finomhangolásában.
Ez úgynevezett finom motorikus készségekké változtatja az agykéregben található motocortex által kezdeményezett „durva motorikus képességeket”. A kisagy nagyon sok információt kap erről. Többek között az gerincvelő, az agykéreg, a agy szár és az egyensúlyi szervek a kisagyba futnak.
Ezek az idegrostok a fent említett három kisagy kocsányában futnak. Az információk feldolgozása és összehangolása után a kisagy elküldi „átdolgozott változatát” a talamusz, a retikuláris formátum, a középső agy magrétege és idegsejt magok felelősek egyensúly (vestibularis magok). A kisagy a motoros funkciók vezérlésén és finomhangolásán túl fontos szerepet játszik az egyszer megtanult és idővel automatizált mozgásminták tárolásában is.
Azt is megvitatják, hogy a kisagy szerepet játszik-e olyan kognitív folyamatokban is, mint a viselkedés és az affektus. Funkcióját tekintve a kisagy további három szakaszra osztható. A vestibulocerebellum elsősorban felelős egyensúly, egyenesség és összehangolás a szemmozgások.
A spinocerebellum felelős az állva tartásért és a járásért. A Pontocerebellum a motor teljes működésének finomszabályozója. Legyen az egy kávéscsésze fogása, a csipesz fogása vagy zongorázni.
A kisagy elváltozásai néha viszonylag jellegzetes megállapításokat eredményeznek. A legjellemzőbb tünet a kisagyi ataxia. Ez látható ülve, állva vagy sétálva.
Támogatás nélkül már nem lehet biztonságosan egyenesen ülni vagy állni, a járásminta széles lábú (széles alapú) és hullámzó, durva motorosnak és esetlennek tűnik. Az egyéb neurológiai tünetek viszonylag jellemzőek a kisagy elváltozására, egyszerű klinikai vizsgálatokkal detektálhatók: remegés remegés (remegés), amely a mutatásként egyre hangsúlyosabbá válik ujj megközelíti a célt. A páciens indexének megadásával tesztelhető ujj a sajátjához orr.
Ha a ujj egyre ritmikusabban lendül ki, minél közelebb kerül a orr, ez egy szándék jelzése remegés. A kisagy problémájának diagnosztizálásának másik tesztje az ellentétes mozgások gyors váltakozása, például a kéz elfordítása úgy, hogy először a tenyér, majd a hátsó rész legyen a tetején. Ha ez nem lehetséges, vagy egyértelműen akadozik és nehéz, akkor ezt diszdiadokokinézisnek nevezzük, vagyis képtelenség gyors váltakozó (antagonista) mozgásokra.
Egy másik jelzés a kisagykárosodás az úgynevezett rebound jelenség. Itt az orvos megragadja a beteget alsókar behajolt a könyökízület és maga felé húzza, miközben megkéri a beteget, hogy tartsa meg. Ha az orvos most hirtelen elengedi, a beteg nem tud elég gyorsan, összehangoltan reagálni, és megütné az övét alsókar az arcba.
Ezt az orvos egy biztonsági fogantyúval akadályozza meg. A kisagy károsodása tehát meglehetősen tipikus tüneteket mutat, amelyek kezdetben különösebb erőfeszítés nélkül kimutathatók a klinikai-neurológiai mindennapokban.
