Az érzelmi intelligencia lényegében abban különbözik az általános intelligenciától, hogy kifejezetten erős érzelmi élettel rendelkezik. Ez a kifejezés magában foglalja saját és más emberek érzelmi életét, és döntő tényező lehet a személyes siker szempontjából.
Mi az érzelmi intelligencia?
Az érzelmi intelligencia lényegében abban különbözik az általános intelligenciától, hogy kifejezetten erős érzelmi élettel rendelkezik. Míg az általános intelligencia inkább a gondolkodás racionális és logikai tényezőire utal, az érzelmi intelligencia az érzelmek terén kifejeződést és különleges érzékelést mutat. Az érzelmi intelligencia fogalmát különféle tudósok 1990-ben vezették be először a pszichológiába. Az érzelmi intelligencia 1995-ben vált népszerűvé David Goleman pszichológus részéről. A tudományos vita kezdetei óta számos tanulmány készült a témáról, amelyek megmutatták, hogy az életben gyakran az érzelmi intelligencia (EQ) meghatározóbb lehet a kapcsolatok személyes sikereiben és a szakmában is, mint az általános intelligencia (IQ). .
Funkció és feladat
Az érzelmek születésüktől fogva kísérik az embereket. Legyen szó szomorúságról, örömről, vágyról, haragról, gyűlöletről vagy akár dühről és szeretetről - érzések nélkül egy élet aligha mehet el. Az érzelmek intelligenciája azonban különlegességnek bizonyul, mert azok, akiknek magas az érzelmi intelligenciájuk, nemcsak saját, hanem más emberek érzéseit is konkrétabban és tisztábban tudják érzékelni. Sok érzelmi intelligencia nélküli ember gyakran érzi saját érzéseinek kegyét. Az a tény, amely gyakran oda vezet, hogy az érintett személy maga ellen harcol, és nem képes elfogadni és befogadni olyan érzéseit, mint a féltékenység, az irigység és a harag. Más a körülmény, amikor a saját érzelmi világának személyes érzékelése erősen hangsúlyos. Az önmagával szembeni ellenállás, amely gyakran átkerül más emberekre, hosszú idő után is elfogadható és feldolgozható. Egy ilyen folyamat során az érzelmileg intelligens ember megtanulja érzéseit célzottan kezelni, kontrollálni, és többnyire pozitív szándékkal megmutatni másoknak is. Alapvetően az érzelmi intelligencia négy alapvető területe van: az érzelmek észlelése, felhasználása, megértése, valamint befolyásolása. A felfogás itt a sajátra, valamint a furcsa érzésekre utal. Ez magában foglalja a test testtartását, a hangját, a gesztusait és a társának arckifejezéseit. Az észlelt érzelmek használata viszont fontosnak bizonyul, ha többek között a problémák megoldására kerül sor. A lehetséges érzelmi változások felmérése és elemzése ismét az érzelmek megértésének kategóriájába tartozik. Végül hasznos tudni, hogyan lehet személyes befolyásolással javítani saját és mások érzelmein. Azok, akik magas szintű EQ-val rendelkeznek (érzelmi hányados), pozitívan befolyásolhatják szakmai karrierjüket és a bennük lévő kapcsolataikat, valamint a privát kapcsolataikat. A vállalatok már az álláspályázatok és az interjúk során arra koncentrálnak, hogy mennyire hangsúlyos az érzelmi intelligencia a potenciális új alkalmazottnál. Ez gyakran társul az úgynevezett puha készségekkel, ami olyan tényező, amely meghatározóbb lehet, mint a kifejezett logikai gondolkodás, amikor az emberek irányításáról, vezetői pozíciókról és üzleti kapcsolatokról van szó. Itt elengedhetetlen, hogy a más emberekkel való együttérzés képessége ne csak vezet a vállalat jobb munkakörnyezetéhez vagy gazdasági növekedéséhez. A saját jólétét is érdemben és hatékonyan lehet növelni, és javítani lehet a magánviszonyokat. Például a magas EQ rendkívül hasznosnak bizonyul, ha a partner testtartásával, mozdulataival vagy arckifejezéseivel fejezi ki érzéseit, amelyeket néha félreértenek az első pillanatban. Az érzelmileg intelligens ember ezzel szemben jó érzékkel rendelkezik, és általában gyorsan megértést nyer a partner iránt. Ennek eredményeként a félreértések és az esetleges konfliktusok sokkal gyorsabban kiküszöbölhetők az útból.
Betegségek és panaszok
A személyes jelenléttől függően a magas érzelmi intelligencia jó lehet vezet a mentális panaszokra. Ha a kifejezés erős, fennáll annak a lehetősége, hogy mások negatív érzéseit sajátossá tegyék. Ez stresszes feltétel az érintettek számára, ami lehet vezet nak nek hangulatingadozás és még depresszió. Ha valaki nem érti az érzelmi kitöréseket, vagy elfojtják az érzelmeket, akkor az pszichológiai tényezőkhöz vezethet feszültség. Továbbá fennáll annak a veszélye, hogy egy érzelmileg rendkívül intelligens ember negatív értelemben manipulál más embereket egy személyes cél elérése érdekében. Ez pedig változó súlyosságú konfliktusokhoz vezethet. A tévesen észlelt érzelmi intelligencia (kívülről vagy önmagától) által okozott egyéb panaszok a kedvetlenség, a bosszúvágy, a félénkség, a nem megfelelő érzelmi kitörések, feszültségfájdalmak, a bűntudat kialakulása, valamint a perfekcionizmus és függőségek iránti hajlam, mint pl. szerencsejáték-függőség vagy szerek. Következésképpen egy személy az érzelmi intelligencia révén nemcsak pozitív szempontokat hozhat az életbe, hanem néha annyira szenvedhet tőle, hogy szükségessé válhat a terápiás útmutatás. A terápia majd felváltva foglalkozik a megcélzott észleléssel, valamint a különböző mértékben fellépő érzések személyes befolyásolásával annak érdekében, hogy megértsük őket és jobban tudják kommunikálni őket a külvilággal.
