Tünetek
A tüdőben rekedt levegőt az alveoláris falak hiánya miatt nem lehet teljesen kilélegezni. Nem dúsul elegendő oxigénnel, és nem vesz részt a tüdő rendszeres légcseréjében. A szakasz a tüdő emphysema által érintett, ezért nem működik.
Azonnali következménye a szervezet oxigénellátása. Az ezzel járó tünetek a légszomj, a kékes ajkak (elkékülés), az ujjak és a lábujjak, valamint a gyors kimerültség, amely az emfizéma mértékével növekszik. A dohányosok tüdejében felhalmozódó szennyező anyagok miatt a nyálkahártya sárgásbarna nyálkát termel a légutak.
Ezt fel kell köhögni, amelyet tipikus „dohányosnak” neveznek köhögés“. A régóta dohányzók ebben a súlyos betegségben szenvednek köhögés sok éven. Köhögés a szuppresszánsok itt is csak korlátozott mértékben tudnak segíteni.
Ha az emphysema már nagyon hangsúlyos, súlyosbodások és megragadó mellkas fordulhat elő. „Súlyosbodás” esetén a feltétel és a légszomj olyan drasztikusan súlyosbodik, hogy a betegeket kórházba kell helyezni, és néha szellőztetni kell őket. Ha a tüdő olyan súlyosan túlfújva, hogy külsőleg is látható, koplalás nélküli mellkasnak hívják. Az mellkas együtt borda nyomás alatt deformálódva egyfajta hordót képez.
Diagnózis
A tüdő emphysema hosszú évek alatt alakul ki krónikus gyulladás következtében tüdőbetegségek. A részletes anamnézis számos nyomot adhat. Ha a beteg krónikus dohányosként tüdőbetegséggel jelentkezik, légszomj, súlyos köhögés, sárgásbarna köpet vagy már felfogható mellkas felismerhető, ez már megalapozhatja a tüdő emphysema gyanúját.
A tüdőfunkciós vizsgálatokat ezután tüdőszakemberek vagy kórházban is elvégezhetik. Az úgynevezett „spirométer” segítségével a tüdő térfogata különböző lélegző fázisai és a légzési aktivitás ellenőrizhető. Ezen értékek alapján az orvos pontosan láthatja, hogy van-e funkcionális károsodás a tüdőben, és ha igen, van-e korlátozás vagy elzáródás.
Ez utóbbi esetben ez a légutak szűkülését jelenti, ami megnehezíti és jellemző a kilégzést COPD. Ha így áll a helyzet, tüdő emfizéma gyanúja merül fel. Az emphysema feltételezett diagnózisa véglegesen megállapítható az Röntgen vagy CT-vizsgálatok. A betegség súlyossága is felmérhető, ami végső soron a terápia alapja.
Vér tesztek, amelyek során az emfizémára jellemző enzimhiányokat észlelnek, szintén megerősíthetik a diagnózist. A számítógépes tomográfia a hagyományos röntgensugarak részletesebb változata. A radiológus az emfizéma kialakulását annak korai szakaszában képes felismerni a mellkas.
A CT-kép emfizéma diagnosztizálását sokkal korábban lehetővé teszi, mint a tüdőfunkciós tesztek vagy a klinikai tünetek. A betegség kezdetétől a számítógépes tomográfia segítségével fokozatosan figyelemmel kísérhető a fokozatos fejlődés. Ezután a mellkas CT-vizsgálatával döntenek a jövőbeni terápiáról.
Az emphysema terápiája több komponensből áll. Ide tartoznak az életmódváltások, a sport, a fizioterápia és a gyógyszeres terápia. A tüdőszövet lebomlása nem fordítható meg, de a betegség progressziója megállítható, és a betegek megtanulják a tüdőbetegséggel való együttélést és életminőségük javítását.
Súlyosan előrehaladott emfizéma esetén állandó oxigénellátás és szellőzés terápiásán adható. Akut életveszélyes emfizéma esetén a sebészeti beavatkozások is egyre fontosabbá válnak. Tüdőátültetés a betegség teljes gyógyításának egyik módja.
Az emphysema diagnosztizálása után a betegség leállításának legfontosabb lépése a leállítás dohányzás haladéktalanul vagy a lehetséges egyéb okok kiküszöbölésére. Ha a beteg továbbra is dohányzik, akkor nehéz megállítani a betegség előrehaladását, és a prognózis romlik. Továbbá gyógyszeres terápia javasolt.
A cél a légutak tágítása és megelőzése tüdőgyulladás val vel kortizon- gyógyszeres kezeléssel. A gyógyszereket a kortizon permetezzen, hogy a lehető legspecifikusabban tudjanak hatni a tüdőre. Gyógytorna és kitartás a sport, ha lehetséges, a tüdő működése nagyrészt helyreállítható, és a beteg jobb életminőséget nyer.
Ennek eredményeként a légzési distressz stressz alatt is csökken. A természetgyógyászatban is számos olyan megközelítés létezik, amely enyhítheti a tüneteket. Itt a terápia különböző támadási pontjai vannak.
A légzési nehézségek enyhítésére Kneipp mellkas borogatás, hidroterápia, sós fürdőben és gőzfürdőben tartózkodik, valamint akupresszúra és a akupunktúra bizonyos betegeknél hatékonynak bizonyultak. A nyálkás köhögés enyhítésére a növényi antibakteriális hatásokon alapuló különféle növényi gyógymódok állnak rendelkezésre. Ide tartoznak a gyömbérből készült olajdiszperziós fürdők, eukaliptusz or zsálya.
A kakukkfű és a borostyán köhögési levét is gyakran használják. Új megközelítés az úgynevezett „tekercsek” beültetése. A tekercsek huzalspirálok, amelyek a tüdőszövetbe kerülnek, és megállíthatják a betegség előrehaladását a légzési distressz tüneteinek enyhítése érdekében. Ez úgy működik, hogy a tekercsek összehúzzák a beteg tüdőszövetet, ezáltal megállítva a túlzott felfúvódást, és teret engedve a mellkasban a fennmaradó egészséges tüdőszakaszoknak. Az első klinikai vizsgálatok 2010 óta beültetés után elvégzett tüdőfunkciós tesztekkel bizonyították hatékonyságát.
