Meghatározás
A tüdő emphysema az alveolusok túlzott felfúvódása. Tüdő a tüdőtágulás gyakran hosszú távú, krónikus következményeként jelentkezik tüdőbetegségek. A bírság tüdő alveolusok, az úgynevezett „alveolusokat” vékony falak választják el egymástól.
Az alveolusok közötti falak szintén részt vesznek abban, hogy a kilégzés során levegőt préselnek a tüdőből. Következményeként hosszú távú változások eredményeként tüdő betegségek, az alveoláris falak elpusztulnak, és a levegőt nem lehet kilélegezni. A tüdő túlfújja és emfizéma buborékokat képez. Az így a tüdőben maradó levegőt „csapdázott levegőnek” nevezzük.
Okok
Az alveoláris falak pontos biokémiai evolúciója nem teljesen ismert. Számos enzimek részben felelősek ezért a folyamatért, amely újjáépíti az érzékeny tüdőszövetet. Messze a leggyakoribb ok a hosszú távú dohányzás.
A belélegzett szennyező anyagok aktiválják a káros anyagokat enzimek ami a tüdőszövet lebomlásához vezethet. Ezenkívül az emphysema a légutak, különösen az úgynevezett „bronchiolák” szűküléséhez vezet. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy a levegőt nem lehet eléggé kifújni.
A tüdőszövet károsodhat a belélegzés minden szennyező anyag. Azoknál az embereknél, akik szakmailag ki vannak téve mérgező gázoknak és szennyező anyagoknak, hasonlóan nagy a tüdőtágulat kialakulásának kockázata, mint egy erős dohányosnál. Krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) tipikus másodlagos betegsége dohányzás.
Hosszú távon emphysema-hoz vezet, amely gyakran a tüdő felső szakaszaira korlátozódik. Egészséges életmód révén nem mindig lehet megelőzni a tüdőtágulást. Örökletes formák is előfordulhatnak.
Az érintettek túl kevés olyan fehérjét termelnek, amely állítólag megvédi a tüdőszövetet az átalakulástól. Ezekben az esetekben a betegség egyre inkább a tüdő alsó szakaszait érinti. Az emfizéma ritkább formái az öregedési folyamat természetes következményeként fordulnak elő. Nem vezethetők vissza konkrét okra, és a legtöbb esetben nem igényelnek kezelést.
