Alatt talamusz vitathatatlanul a motoros rendszer legfontosabb része: a subthalamus. A középagyban fekszik és fogad idegsejt bizonyos izomtevékenységeket irányító magok. Halvány magot képvisel; alakja lencsére emlékeztet. Ez a rész az ember egyik régiója agy amit eddig alig vizsgáltak. Ezért az orvosok többször „bizonytalan zónának” nevezik.
Mi a subthalamus?
A subthalamus, amint a neve is mutatja, a talamusz. Jobban mondva, a talamusz a embrió; valójában az emberi fejlődés során a szubtalamust egy fehér anyaggal töltött vastag zsinór nyomja félre. A subthalamus tehát a nagyagy és a putamen mellett található. Helyzete a fő oka annak, hogy számos anatómust elkeserít. A subthalamus a globus pallidusból („halvány mag”), a zona incerta („bizonytalan zóna”) és a subthalamicus magból áll. Annak ellenére, hogy a szubtalamust már 1877-ben leírták, sok orvos ma is bizonytalan abban, hogy mi a szubtalamusz funkciója. Ma tehát nincs pontos információ a funkciójáról; túlnyomórészt a leírások és definíciók csak spekulációk. A globus pallidus ugyanis az ontogenitás során elmozdul a putamen irányába, és szakértők szerint a motoros folyamatokban is alapvető szerepet játszik.
Anatómia és felépítés
A thalamus alatt fekszik az úgynevezett zona incerta. A zona incerta egy nagyon kicsi nukleáris területet képvisel, amelyet alul és felül fehér anyag vesz körül, amelyet az orvosok Forel H1 és H2 mezőjének neveznek. Az átmeneti területen, amely alul helyezkedik el és a középagy és a diencephalon között helyezkedik el, a mag subthalamicus csatlakozik. A mag, más néven Luys-test, STN vagy corpus subthalamicum Luysi, mindkét oldalán domború lencsére hasonlít. Oldalirányban a capsula interna elválasztva fekszik a globus pallidus, amelynek alakja kúpra emlékeztet. Hegye lefelé és a középpont felé mutat. Ez képezi a subthalamus fő magját. Funkcionálisan a Alapi idegsejtek.
Funkció és feladatok
A subthalamus a motoros kontroll egy részét képviseli. Nemcsak gerjesztő rostbemeneteket kap a motoros kéregből, hanem gátló impulzusokat is kap a globus pallidusból. A jeleket elküldik a belső szegmensnek és a substantia nigra-nak is. Az orvosszakértők szerint itt egyértelműen fontosabbak a vezérlő áramkörök, mint az egyes szerkezetek. Mégpedig a Alapi idegsejtek befolyásolják a mozgások végrehajtását. A fő hurok felelős a motoros aktivitásért. Ez a putamentől a globus palliduson át a thalamusig tart. Mivel a thalamust a globus pallidus gátolja, de maga gátolja a putament, ezután kettős gátlás jön létre, hogy a thalamus gerjesztő szignáljait a kéregbe küldhesse. Ugyanebben a folyamatban a másodlagos hurkok lesznek a fő hurkok. Egy fő hurok magában foglalja a mag subthalamicusát is. Így egy belső pallidum szegmens felerősödik úgy, hogy a thalamusra belső gátlás lép fel. Így az oldalsó hurok megakadályozhatja a szabályozatlan motoros aktivitást. Ugyanakkor ez a másodlagos hurok is problémává válhat - ha megsérül. Auguste-Henri Forel, a agy svájci kutató már majdnem 130 évvel ezelőtt leírta a „bizonytalan zónát”. Sok tankönyvben a zona incerta szerepel, de csak rendkívül ritkán írják le. Sok esetben a „bizonytalan zóna” még a nyilvántartásban sem szerepel. Ennek oka, hogy sok tudós ma is bizonytalan, mely funkciók valójában a „bizonytalan zónából” indulnak ki. Van azonban sejtés és spekuláció. Úgy gondolják, hogy a zona incerta nemcsak az izgalmat befolyásolja, hanem a zsigeri tevékenységet is ellenőrzi, és felelős a mozgás fenntartásáért.
Betegségek
Ha a nucleus subthalamicus károsodása következik be, például sértés következtében (ütés), kialakul a ballismus klinikai képe. Ha az orvos egyoldalú rendellenességet diagnosztizál a páciensben, akkor hemiballismusról beszél. Az érintett személy már nem „motorikus funkciójának ura”. A karokat vagy lábakat önkéntelenül „dobják körbe”; rendellenesség, amely azonban nem állandó, és főleg csak a test egyik oldalát érinti. Ez a sérült ellentétes oldala agy félteke.Azonban a subthalamus többször is befolyásolja a tüneteket Parkinson kór. Arra azonban, hogy a szubtalamus mennyire felelős ezért, nem lehet válaszolni, és rejtélyt jelent számos idegtudós számára. Ugyanakkor ismert, hogy hiányzik dopamin a subthalamusban a tünetek súlyosabbá válnak. Ha a hiánya dopamin kompenzált, javulás tapasztalható a pihenésben remegés, ami a betegek remegését okozza. Egy új módszer segítségével azonban lehetséges, hogy az agyi stimuláció befolyásolható legyen. A szenvedők olyan elektródákat kapnak, amelyek közvetlenül az agyba kerülnek, és folyamatosan elektromos impulzusokat bocsátanak ki, ezzel szabályozva a subthalamus túlműködését. A szubtalamussal kapcsolatos egyéb betegségek egyelőre nem ismertek. Mivel azonban egyelőre csak spekulációkat lehet folytatni, az orvosok nem biztosak abban, hogy a subthalamus nem felelős-e a motoros problémákkal kapcsolatos egyéb betegségekért.
