Törzsek, azazfeszültség”Eredeti értelemben az élet különböző területeiről származnak. A „stresszdiagnosztika” során a következő öt témára helyezik a hangsúlyt:
- Kritikus életesemények (életesemények).
- Mindennapi stressz és megkönnyebbülés (napi gond).
- Stressz a személyes környezetben
- Testi és szellemi betegség miatti terhek
- Az életmód miatti terhek
Az életesemény-kutatás a helyzetet vizsgálja feszültség modellek (Laux, 1983), például a munkahelyi stressz vagy a társadalmi stressz. Kritikus életesemények, amelyek gyakran a megváltozó életkörülményekhez való igazodást igénylik vezet nak nek feszültség (Filipp, 1995). Holmes és Rahe (1967) megalapozták ezeket a stresszes helyzeteket egy kérdőívben. Megvizsgálják, hogy egyáltalán mely életstressz értékek fordulnak elő, és hogyan értékeli őket a beteg. A kritikus életesemények rögzítése módszeresen egyre finomabb.
Lazarus és Folkmann (1984) továbbra is a kellemetlen mini eseményekre, a „napi gondokra” összpontosított. A stressz-diagnosztikánkban a napi stressz és a stresszoldás témakörében vizsgáljuk őket. Néha nagyobb jelentőségük van az általános stressz szempontjából, ha negatívak, mint az életesemények.
A „stresszdiagnosztika” a következő stresszes eseményeket kérdezi:
- Aggódik az ember súlya
- Aggódik a családtagok egészsége
- Emelkedő árak
- Kellemetlen házimunka és kertészkedés
- Túl sok a tennivaló egyszerre
- Helytelen vagy elveszett dolgok
- Aggódik a munkahely
- Adók és vámok
- A szomszédok árnyékai
- Aggódik a külső megjelenés
- Aggasztó gondolatok
- Pénzügyi gondok
- Nehézségek a munkatársakkal
- A magány ideje
Másrészt a napi örömteli enyhítő eseményeket - a „napi felemelkedéseket” - a szalutogenezis koncepció értelmében is rögzítik (lásd fent):
- Elég idő a hobbikra
- Jó kapcsolat a partnerrel
- Jó kapcsolat a barátokkal
- Egy feladat teljesítése
- Jólét, egészségérzet
- Jól megpihent és kipihent érzés
- Kimenni enni
- Kellemes látogatás vagy telefonhívás
- Kellemes időtöltés családdal vagy barátokkal
- Dicséret és elismerés
- Pénzügyi nyereség
- Személyes siker
- Jó érzés vásárláskor
- Jó szórakozás: társaság, mozi, TV stb.
A személyes környezet stresszei a család, a párkapcsolat és a szabadidő konfliktusait írják le. A társadalmi konfliktusok, mint például a nők kettős szerepe a családban és a párkapcsolatban, másrészt a munka világában, a személyes környezettel kapcsolatos kérdésekben is tükröződnek. Olyanok, mint a fizikai és mentális betegségek, az ember jólétének alapvető tényezője.
Az életmód hatása, amelyet a fizikai is befolyásol feltétel tápláltsági állapotát a „stressz diagnosztikában” is mérik. Ha az életmód negatív paraméterei túlsúlyban vannak, akkor az általános stressz mértéke nő, és ezáltal az érintett stresszfaktora.
