Szifilisz teszt

Klinikailag egyedül, azaz az alapján szifilisz tünetek, a diagnózist nem lehet felállítani, mivel szifilisz tünetei nagymértékben változhat, és nem specifikusak. Ezért mikroszkópos és szerológiai szifilisz tesztet kell végrehajtani. A T. pallidum baktériumot nem lehet tenyésztő táptalajon tenyészteni. A mikroszkópos diagnózisban a szifilisz teszt során kenetet vesznek a bőrről és a nyálkahártya megváltozik, és a kapott váladékot sötétmikroszkóp alatt vizsgálják. Normál fénymikroszkóp alatt a baktériumok nem lehet kimutatni, mert túl vékonyak. A tipikus szerkezet mellett a kis átmérőjű, egyenletes tekercsek, a gyors hajlítás és nyújtás a baktériumtest közepén való mozgás jellemző. A teszt pozitív eredménye a betegség bizonyítéka, de a negatív eredmény nem zárja ki a szifiliszt. A szerológiai diagnosztikában ellenanyag-szűrővizsgálatokat végeznek, amelyek pozitívak a fertőzés után 2-4 héttel. Az antitestek detektálják, amelyek a patogén felszínén antigének ellen képződtek baktériumok. A TPHA-teszt (T. pallidum hemagglutinációs teszt, ma TPPA-tesztnek is nevezik) egy érzékeny és rendkívül specifikus keresési reakció, antitestek T. pallidum csomó (agglutinát) ellen vörös vér sejtek (vörösvértesteket) T. pallidum antigénnel töltve. A szifiliszes fertőzés utáni 2. héten válik pozitívvá, és a betegség gyógyulása után sok évig így marad („seronar”). A korai elsődleges szakaszban még negatív lehet. A tesztet szifilisz gyanúja esetén, de a szokásos szűrés során is alkalmazzák korai terhesség, A vér donorok és vérkonzervek. A pozitív eredmények megerősítő tesztet igényelnek: Az FTA-ABS tesztben (fluoreszcencia Treponema antitest felszívódási teszt) a baktériumok csúszdán rögzítik és összefogják vér szérum, a vér folyékony része. A antitestek a vérszérumban rögzülnek a baktériumok antigénjeihez. A szérum öblítése után az antitesteket ismét fluoreszcens festéket hordozó más antitestekkel jelölik. A fluoreszcens mikroszkóp alatt a baktériumok ellen keresett antitestek így láthatóvá válnak. Az FTA-ABS teszt, csakúgy, mint a TPPH teszt, a fertőzés utáni 2. hétben pozitív, és évekkel a klinikai gyógyulás után pozitív marad a szeron heg értelmében. A terápiára és az előrehaladásra a VDRL tesztet (nemi betegségek laboratóriumi tesztjét), más néven kardiolipin flokkulációs tesztet használják. ellenőrzés. Ezt a szifilisz tesztet használják a lipid-specifikus antitestek kimutatására, amelyek a bőr megnyilvánulásainak gyógyulásával visszahúzódnak. A kardiolipin egy antigén, amelyet a szív szarvasmarhákból és kötve koleszterin részecskék. A betöltött részecskéket a beteg szérumával hozzuk össze. Pozitív esetben flokkuláció (agglutináció) következik be. Ez a teszt 4-6 héttel a fertőzés után, vagy 1-3 héttel az elsődleges hatás megjelenése után válik pozitívvá. A lipid-specifikus antitestek mennyisége gyorsan csökken, mivel a szifilisz külső tünetei gyógyulnak, és a sikeres kezelés után már nincsenek jelen. Ez a mennyiség (titr) felhasználható annak értékelésére, hogy a terápia sikeres volt-e, vagy a szifilisz kezelése nem volt megfelelő. A VDRL-teszt azonban más betegségekre is pozitív lehet, tehát jellemző a szifiliszre, de nem jellemző rá. CSF-tesztet végeznek a szifilisz neurológiai tüneteiben szenvedő betegek neurosyphilisének igazolására, valamint a tünetmentes neurosyphilis kimutatására vagy kizárására. Csak a központi idegrendszerben is előállított CSF-antitestek bizonyítják a neuroszifilist, a szérumból CSF-be vándorolt ​​ellenanyagok azonban nem. Ezt úgy lehet meghatározni, hogy összehasonlítjuk az antitestek titereit a CSF-ben és a szérumban. Ha a CSF titer és a szérum titer aránya meghaladja a 2-t, akkor neurosyphilis gyanúja merül fel. A szifilisz sokféle módon nyilvánulhat meg, különösen a a bőr tünetei nagyon különböző lehet: „A szifilisz a majom a bőrbetegségek között”, vagyis szinte minden bőrbetegséget képes hamisítani. Néha a Roseola syphilitica-t összekeverik gyógyszer exanthema, amelynek eredménye kábítószer-intolerancia. A fájdalmas fekély molle, amelyet a H. ducreyi baktérium okoz, és egyéb a bőr megváltozik fertőzések (pl granuloma venerum) meg kell különböztetni a fekély durum.