A szervezés az érzékelés azon alja, amely strukturálja az érzéki benyomásokat és generálja az első érzéket. A szerveződést megelőzi az elsődleges érzékszervi benyomás (a szenzáció), az észlelés osztályozása utána történik. Figyelmen kívül hagyva az ingerek szervezete a test egyik oldalán zavart.
Mi a szervezet?
A szervezet a felfogás azon alja, amely strukturálja az érzéki bemenetet és generálja a kezdeti jelentést. Az észlelési folyamat egésze különböző szakaszokból áll. Ezek közé tartozik a szenzáció, a szervezettség és az osztályozás. A szenzáció megfelel az inger befogadásának fiziológiai folyamatainak az adott érzékszervben. A szervezet az észlelt ingerek első kognitív feldolgozási folyamatainak ernyőfogalma. Ezek az első kognitív szintű feldolgozási folyamatok egyesítik az egyes komponenseket koherens és kohéziós átfogó szenzoros benyomássá. Az érzéki benyomás logikai koherenciája kötelező a harmadik feldolgozási lépésnél. Az érzékszervi benyomások csak a korábban lezajlott szerveződésnek köszönhetően kaphatnak felsőbbrendű kategorikus jelentést a besorolás összefüggésében. Ezt a szervezés és a későbbi kategorizálás alapján történő jelentéstételt a személyes jelentés értékelése követi, amely lehetővé teszi az ingerek értelmezését.
Funkció és feladat
Az érzékelési szervezés értelmet ad az érzékszervek elsődleges érzékelésének. A kapott ingereket a agy értelmes alakúra. A szervezés elve az, hogy rendet teremtsenek a káoszból. A külvilág rendezetlen. Mivel azonban az embernek felfogása alapján feltételezhetően túlél a rendezetlen külvilágban, a szervezeti észlelési folyamatnak rendet kell hoznia az ingerek káoszában, hogy az embernek logikus és érthető egészet nyújtson a reakciók alapjául. . A megrendelt dolgok alapvetően kevésbé veszélyesek, mint a kaotikusak. Az evolúciós biológia szempontjából a bejövő ingerek rendezése a szervezettség szempontjából tehát a külső veszélyforrások minimalizálását és végső soron az ember túlélését tűzi ki célul. A szervezeten belül különböző folyamatok zajlanak az egyes ingerek strukturálására, amelyek mindegyike tisztább és koherensebb összbenyomás kialakítására szolgál. Ebből a célból az észlelés szervezése különféle törvényeket követ, amelyek a múltban beváltak és logikus kapcsolatot létesítenek az emberek számára az egyéni ingerek között. E törvények egyike a hasonlóság törvénye. Hasonló ingerek vagy dolgok közös csoportokba vannak strukturálva. Ezzel szemben a különbséggel járó dolgok vagy ingerek külön csoportokba vannak strukturálva. A hasonlóság törvénye mellett létezik a közelség törvénye, amely a térben közeli dolgokat vagy ingereket összetartozónak jelöli. Az ingereket vagy az egymástól távol eső dolgokat viszont függetlennek tartják. A szervezet szempontjából ugyanolyan relevánsak a bezárás és a folytatás elve, amelyek szintén lehetővé teszik az egyes ingerek és a környezetben lévő dolgok közötti kapcsolatok létrehozását. Továbbá a agy a tömörség elve szerint szervezi az érzéki érzékeléseket. Ez a szervezés legfőbb elve, amely túlnyomórészt a vizuális érzékelést érinti, és a vizuálisan észlelt mezőket egyszerű szabályszerűséggel vagy szimmetriával „jó” alakokra osztja. A szervezés végső elve a textúrák körvonalazása. Ez a textúrák, az intenzitás különbségei vagy a különböző hullámhosszak alapján történő alakzatok vagy alakzatok kialakulására utal. Például a tapaszoknak meghatározott hosszúságuk, színük, szélességük és tájolásuk van. Ugyanakkor lehet vonalvégük vagy kereszteződésük. Mindezeket a kapcsolatokat automatikusan figyelembe vesszük az ingerek szervezésében annak érdekében, hogy értelmes átfogó észlelést kapjunk. A fent említett törvények Gestalt-törvények néven is ismertek, és a szervezettséget teszik az észlelés folyamatának első értelem-alkotási lépéseként.
Betegségek és betegségek
Az észlelés szervezésében fellépő rendellenességek gyakran előfordulnak a vizuális észleléssel kapcsolatban, és ebben az esetben leginkább a gyerekeket vagy serdülőket érintik. A feltétel az észlelés szerveződésének általános rendellenessége az úgynevezett elhanyagolás. Ezt a kifejezést egy olyan figyelemzavar leírására használják, amely általában a agy. Ilyen elváltozás után az érintett személy figyelmen kívül hagyja a sérült oldalon lévő ingereket, így az értelmes összképpé szerveződés károsodik vagy egyáltalán nem működik. Amikor egy hemifaciális agyi elváltozás okozta az elhanyagolást, általában több érzékszervi rendszert is érint a jelenség. Például az érintett oldalon megjelenő vizuális ingerek mellett a beteg elhanyagolhatja a testtel kapcsolatos ingereket a megfelelő oldalon. Az elhanyagolás az agy különböző régióiban bekövetkező elváltozások eredménye lehet. Jellemzően a károsodás a pácienst csak az agy egyik féltekéjében érinti, és nagyrészt a parietális, temporális és az occipitalis lebeny között helyezkedik el. Ezenkívül elhanyagolás ritka egyedi esetekben fordul elő frontális agyi elváltozások után, vagy a putamen vagy a caudate mag subcorticalis elváltozásai vannak a Alapi idegsejtek mint annak okát. A pulvinár károsodása a talamusz Lehet is vezet elhanyagolni és ennek megfelelően zavart szervezetet. Így a okozati károsodás többnyire az agy olyan régióiban jelentkezik, amelyeket asszociációs területekként vagy másodlagos receptív kérgi mezőkként ismerünk. Az elhanyagolást gyakran a jobb parietalis lebeny károsodása miatt társítják az anosognosia-hoz.
