Bevezetés
COPD krónikus obstruktív tüdőbetegség. A betegség súlyosságától függően a COPD megkülönböztethető. A szakaszokba sorolás információt nyújt az orvosoknak a páciensről Egészség és tünetei, valamint a betegség előrehaladása.
Ez segít abban, hogy döntést hozzanak arról, hogy milyen kezelési intézkedésekre van szükség. Az egyik osztályozás a tüdő funkciódiagnosztika (spirometria). A szakaszokba történő másik osztályozás a krónikus obstruktív globális kezdeményezésen alapul Tüdő Betegség (ARANY). Amellett, hogy bizonyos tüdő funkcióparaméterek (FEV1 és Tiffneau-index), ez figyelembe veszi a tünetek súlyosságát. A tünetek súlyosságát speciális szabványosított kérdőívekkel és az akut exacerbációk számával mérik COPD.
Hány stadion van?
Van egy osztályozás, amely kizárólag a tüdőfunkció tesztelésén alapul. Ezt használják a tüdőműködés négy súlyossági fokozatba (I, II, III, IV) osztályozására. A beteg tünetei nem meghatározóak ebben a besorolásban.
A tüdőfunkció mért adatainak értelmezése a stádium szerinti osztályozáshoz csak akkor lehetséges, ha a mérés pillanatában nincs COPD súlyosbodása (exacerbáció). A krónikus obstruktív tüdőbetegség globális kezdeményezése (GOLD) szerinti további osztályozás nemcsak a spirometria eredményeit veszi figyelembe, hanem a beteg tüneteinek súlyosságát is szabványosított kérdőívek segítségével. Ez a besorolás szintén négy szakaszon alapul (GOLD A, GOLD B, GOLD C és GOLD D).
Az 1. szakasz COPD-t COPD-ként definiálják az 1. szakaszban, amikor a tüdő spirometriája (tüdőfunkciós diagnosztika) egy másodperces kapacitást (FEV1, Forced Expiratory Volume per second) mutat, amely meghaladja a normál érték 80 százalékát. Ez az a légzési térfogat, amelyet teljes erővel ki lehet szívni a maximális értéket követő első másodpercen belül belélegzés. Ez az érték lehetővé teszi következtetések levonását a légutak esetleges szűkületéről (elzáródásáról).
A Tiffneau-index szintén érdekes a COPD-s betegek spirometriájának értékelésekor. Ez a relatív egy másodperces kapacitás néven is ismert, és az FEV1 és egy másik specifikus tüdőtérfogat (létfontosságú kapacitás, a maximális belélegzés és maximális inspiráció). A COPD tipikus tünetei a krónikus köhögés, a köpet a fokozott nyálkaképződés és a légszomj következtében.
A COPD ezen „enyhe” stádiumában azonban továbbra is lehetséges, hogy sem krónikus köhögés, sem fokozott nyálkaképződés nincs jelen. A légszomjat, az úgynevezett dyspnoét ebben a szakaszban gyakran még nem érzékeli tudatosan a beteg. A korai szakaszban a betegséget gyakran összekeverik a „dohányosral” köhögés”Vagy enyhe légúti fertőzés.
Mivel a mindennapi életben általában nincsenek károsodások, az érintett betegek gyakran még nem tudják, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvednek. A 2. szakasz a COPD közepes vagy közepes formája. Ebben a szakaszban a légszomj, az úgynevezett dyspnoe csak stressz alatt jelentkezik.
Ezért az is lehetséges, hogy azok a betegek, akik nem túl aktívak a sportban és általában viszonylag mozgásszegény életmódot folytatnak, nem vesznek észre semmilyen romlást Egészség. A spirometriában mért egy másodperces kapacitás (FEV1) a normál érték 50-80 százaléka a második szakaszban. A COPD tünetei, mint például a krónikus köhögés és a köpet, kifejezettebbek, de egyes esetekben hiányozhatnak.
Tipikus a köpet reggeli köhögése. Ez egy köhögéses és nyálkás váladék. A köpet hiánya vagy csak kis mennyiségű köpet nem zárja ki a COPD-t.
A COPD harmadik stádiumának elérésekor ez már súlyos forma. Ebben az esetben az alveolusok, más néven alveolusok nagy része már elvesztette funkcionalitását. A spirometriában mért egy másodperces kapacitás a harmadik szakaszban csak a normál érték 30-50% -a.
Az egy másodperces kapacitás (FEV1) a lélegző az első másodpercen belül kilélegezhető térfogat a maximális érték után belélegzés. Az egy másodperces kapacitás lehetővé teszi a következtetések levonását a légutak esetleges szűkületéről (elzáródásáról). A COPD vezető tünetei, a krónikus köhögés és a köpet jobban észrevehetőek a betegség harmadik szakaszában.
Még kisebb fizikai megterhelés is, például lépcsőzés vagy hosszú ideig tartó járás súlyos légzési nehézségeket okozhat az érintett személyekben. Sok betegnek problémái vannak a váladék (köpet) felköhögésével is reggel. Ebben a szakaszban a betegeknek már kardiovaszkuláris problémái is lehetnek.
Ezek krónikus oxigénhiány következtében jelentkezhetnek. Ha tünetek jelentkeznek, mindig orvoshoz kell fordulni, és a tüneteket orvosnak kell tisztáznia. Még ebben a szakaszban is kevés olyan beteg van, aki alig vagy egyáltalán nem szenved a fent említett tünetek miatt.
Ezért még ebben a szakaszban lehetséges, hogy az érintettek még nincsenek tisztában krónikus obstruktív tüdőbetegség jelenlétével. Ha a spirometriával mért egy másodperces kapacitás kevesebb, mint a normál érték 30 százaléka, akkor a betegség már nagyon előrehaladott állapotban van, és a COPD a negyedik stádiumban van, amely egyben az utolsó szakasz is. Ebben az időben a betegek krónikusan kevéssé vannak ellátva oxigénnel.
Súlyos betegségekben szenvednek lélegző nyugalmi állapotban is nehézségeket okoz, ezért fizikai alkalmasság nagyon korlátozott. Ezenkívül a betegek nagyon kifejezett krónikus betegségben szenvednek köhögés köpet. Mivel a COPD egy szisztémás betegség, amely az egész szervezetet érinti, számos más betegséget is okozhat.
Különösen a magas COPD stádiumú betegeknél, akiknek már hosszú a kórlefolyása, gyakran van egy másik, kezelést igénylő betegség. Idősebb betegeknél gyakran még több is van. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a COPD magas szintű fizikai stresszhez kapcsolódik, ami gyengíti az egész szervezetet.
Ennek eredményeként a másodlagos betegségek, például a szív- és érrendszeri gyengeség, ugye szív gyengeség (cor pulmonale), cukorbetegség or csontritkulás nagyobb valószínűséggel. Ezenkívül a betegség előrehaladott stádiumában súlyos súlycsökkenés léphet fel, ami viszont az izomtömeg csökkenéséhez és csontsűrűség és a növekedés inzulin ellenállás, ami aztán okozza vér cukor emelkedni. Ennek az ördögi körnek a megszakításához fontos, hogy megfelelő táplálkozással ellensúlyozzuk a fogyást.
Ezenkívül az úgynevezett exacerbációk életveszélyes veszélyt jelentenek a beteg számára a késői szakaszban. Az exacerbációk a krónikus obstruktív tüdőbetegség akut rohamai. Ha légzési elégtelenség már fennáll, akkor a beteg az orrkanülön keresztül oxigént kap az oxigénterápia (LOT) részeként.
Ez lehetővé teszi a betegek számára, hogy bővítsék mozgásuk (játékuk) tartományát. Az életminőség javulása mellett az oxigénterápia a várható élettartam növekedéséhez vezet. A COPD nagyon súlyos formái esetén ebben a szakaszban bizonyos betegcsoportoknál fontolóra vehető a műtéti beavatkozás, például a tüdőtranszplantáció vagy a tüdőmennyiség csökkentése. Ez egy kísérlet a tüdő állandó túlfúvódásának ellensúlyozására.
