Kínai étterem szindróma: tünetek, okok

Rövid áttekintés

  • Okok: A szakértők az ízfokozó glutamátot (mononátrium-glutamát) tárgyalják kiváltó okként. A mai napig azonban nincs tudományos bizonyíték.
  • Kockázati tényezők: Az érintettek számára kockázatot jelentenek az ázsiai élelmiszerek és más iparilag előállított, fogyasztásra kész élelmiszerek ízfokozókkal.
  • Tünetek: A fejfájástól és fájó végtagoktól, szédüléstől és izzadástól a bizsergésig és kiütésekig, szívdobogásig és mellkasi szorításig.
  • Kezelés: Nincsenek ismert kezelési lehetőségek
  • Prognózis: Pontos prognózis nem lehetséges, a tünetek gyakran idővel változnak az érintett egyénekben
  • Megelőzés: Kerülje a glutamátot tartalmazó élelmiszereket, ha ismert az érzékenység.

Mi a kínai étterem szindróma?

A kínai étterem szindrómát 1968-ban írták le először, amikor egy amerikai orvos egy kínai étteremben tett látogatása után hirtelen furcsa tüneteket vett észre magán, és közzétette felfedezését.

Ez az oka a „glutamát intolerancia” szinonim kifejezésnek, amelyet gyakran használnak a kínai étterem szindrómára. A glutamátfogyasztás és a kínai étterem szindróma közötti közvetlen összefüggést eddig egyetlen tanulmány sem tudta bizonyítani. Lehetséges azonban, hogy vannak, akik érzékenyebben reagálnak a glutamátra.

Glutamát – minden mesterség mestere

Fiziológiailag az umami íz segít a szervezetnek felismerni a fehérjében gazdag ételeket. A glutamáton kívül csak néhány olyan anyag van, amelyeknek íze van „umaminak”, például az aszpartátok, az aszparaginsav sói.

Közép-Európában az emberek körülbelül tíz-húsz gramm természetes glutamátot fogyasztanak naponta. A glutamát túlnyomórészt az élelmiszerekben található fehérjékhez kötődik. Ez a megkötött glutamát teszi ki a napi bevitel nagy részét. Az átlagos napi bevitelnek csak körülbelül egy grammja érhető el természetes élelmiszerekben nem kötött, de szabad glutamátként.

A glutamátot biztonságos élelmiszer-adalékanyagként hagyták jóvá az egész EU-ban (E620-E 625 E jelöléssel). Hivatalosan „fűszernek” számít. A megengedett maximális mennyiség nincs meghatározva. Az európaiak átlagosan napi 0.3-0.6 gramm szabad glutamátot fogyasztanak ízfokozóként ételeik mellé, míg Ázsiában körülbelül 1.7 grammot.

Kínai étterem szindróma: tünetek

A gyermekek általában más tüneteket is mutatnak, mint például remegés, megfázásos tünetek, ingerlékenység, sírás és lázas delírium. A nátrium-glutamátról is beszámoltak, hogy csalánkiütést és az arc duzzadását (angioödéma, Quinke-ödéma) okozza.

Kínai étterem szindróma és asztma

Összességében a kínai étterem szindróma tünetei allergiás reakcióra emlékeztetnek. Mivel azonban nem allergia, a szakértők úgynevezett pszeudoallergiás reakcióként emlegetik.

Okai és kockázati tényezők

A kínai étterem-szindróma első leírása óta nagy figyelmet keltett. A glutamát allergiát azonban nem sikerült bizonyítani egy 130 öndiagnosztizált kínai étterem szindrómában szenvedő beteg bevonásával végzett vizsgálatban.

Sokan, akik úgynevezett kínai étterem szindrómáról számolnak be, nem értelmezik megfelelően panaszaikat. Általában a glutamáttól eltérő kiváltó tényezők állnak a háttérben, például hisztamin vagy magas zsír- és/vagy nátriumtartalom. Az is lehetséges, hogy az ilyen tüneteket a glutamáttal való interakció vagy kölcsönhatás váltja ki.

A glutamát ártalmatlannak minősül

Mivel a vizsgálatok eddig nem szolgáltattak bizonyítékot a mononátrium-glutamát fogyasztása és a kínai étterem szindróma közötti ok-okozati összefüggésre, az egészségügyi hatóságok az egészségre biztonságosnak minősítették.

Azóta a mononátrium-glutamátot iparilag nagy mennyiségben állítják elő, és kiegészítő fűszerként használják élelmiszerekben, különösen az ázsiai élelmiszerekben.

Hogyan diagnosztizálható a kínai étterem szindróma?

Ha kínai étterem szindrómát gyanítanak, az érintett személyeknek konzultálniuk kell egy háziorvossal, hogy kizárják az allergiás reakciót más élelmiszerekre. A részletes anamnézis, a fizikális vizsgálat és az allergiateszt segít az orvosnak a helyes diagnózis felállításában. Az orvos által feltehető kérdések a következők:

  • Allergiás vagy valamire? Ön például szénanáthában szenved?
  • A tünetek mindig bizonyos ételekkel kapcsolatban jelentkeznek?
  • Szed gyógyszert? Ha igen, melyiket?
  • Szenved pszichés stressztől, például stressztől, depresszív hangulattól vagy fizikai stressztől (pl. intenzív sportolás miatt)?
  • Előfordulnak a tünetek ismeretlen környezetben, például a szabadban vagy házi kedvencekkel?

Ebből a célból az orvos gyakran végez bőrtesztet az alkaron vagy a háton, úgynevezett szúrópróbát. Vérmintát lehet venni bizonyos allergének elleni antitestek kimutatására. Ha nem egyértelmű az összefüggés a fellépő tünetek között, hasznos lehet például egy tüneti napló.

Mi segít a kínai étterem szindróma ellen?

A kínai étterem szindróma ellen nincs speciális terápia, kivéve az elkerülő terápiát: Az érintett személyek, akik úgy vélik, hogy a kínai étterem szindrómában szenvednek, kerüljék a megfelelő ételeket. A betegek kerülik a kínai leveseket vagy fűszeres szószokat, mivel ezek különösen magas glutamátszintet tartalmaznak.

Megelőzés

Honnan ismeri fel a glutamátot tartalmazó ételeket? Minden feldolgozott, csomagolt élelmiszerhez tartozik egy összetevőlista, amely felsorolja az összes összetevőt mennyiségi sorrendben. Érdemes tehát egy pillantást vetni az összetevők listájára: minden EU-ban engedélyezett élelmiszer-adalékanyag E-számmal rendelkezik. Ez minden tagállamban azonos. A glutamát az E620-625 E számok mögött rejtőzik.

Emellett az ismert panaszokkal érintetteknek elővigyázatosságból kerülniük kell a glutamátot tartalmazó élelmiszerek, például az ázsiai ételek fogyasztását. Lehetséges, hogy egy másik ételallergia áll a tünetek mögött. Ezért bárkinek, aki egy bizonyos étel elfogyasztása után tüneteket mutat, jó lenne, ha a jövőben kerülné ezt az ételt.

A betegség lefolyása és prognózisa