Rövid áttekintés
- Leírás: Allergia bizonyos növényi pollenekre. A szénanátha egyéb elnevezései: pollinózis, pollinózis, pollenallergia, szezonális allergiás rhinitis.
- Tünetek: orrfolyás, viszkető és könnyező szemek, tüsszögési rohamok.
- Okok és kockázati tényezők: Az immunrendszer hibás szabályozása, ami miatt a védekező rendszer veszélyesnek tekinti a pollenből származó fehérjéket, és küzd ellenük. Az allergiára való hajlam genetikailag meghatározott. Valószínűleg több tényező is hozzájárul a betegség kialakulásához (pl. túlzott higiénia, dohányfüst).
- Diagnózis: Anamnézis felvétel, allergiás vizsgálatok (pl. prick teszt, RAST).
- Kezelés: Gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésére, az allergén érintkezés csökkentésére (pl. nappal helyett éjszakai szellőztetés, pollenszűrő felszerelése az ablakokra); ok-okozati kezelés hiposzenzitizálással (specifikus immunterápia)
- Prognózis: A szénanátha többnyire egész életen át fennáll, és kezelés nélkül fokozódik. Ezen kívül padlócsere is lehetséges (allergiás asztma kialakulása). Megfelelő kezeléssel azonban enyhülhetnek a tünetek, és elkerülhetők a szövődmények.
- Megelőzés: Az allergiára való hajlamot nem lehet megelőzni, de az allergia kialakulását elősegítő tényezőket igen. Ez például azt jelenti, hogy a terhesség alatt és a szülés után nem dohányzik, dohányzásmentes környezetet biztosít a gyermeknek, teljes szoptatást az első négy-hat hónapban.
Becslések szerint Európában átlagosan majdnem minden negyedik ember szenved allergiás náthaban, amelyet általában bizonyos pollenek váltanak ki. Az ilyen pollenallergia (pollinózis, szénanátha) az allergia leggyakoribb formája.
Mint minden allergia esetében, szénanáthában is túlreagál a szervezet immunrendszere a valójában ártalmatlan anyagokra – de nem a szénára, ahogy a neve is sugallja, hanem a levegőben lévő egyes növényi pollenek fehérjéire (például a különféle fű- és fák pollenjeire).
Ilyen virágpor nincs egész évben a levegőben, hanem csak az adott növények virágzási időszakában. Így a szénanátha tünetei csak az év bizonyos hónapjaiban jelentkeznek. Ezért nevezik a szénanáthát szezonális allergiás nátha (= szezonális allergiás nátha, rhinitis allergiás) néven is.
Ha egész évben szénanátha-szerű tünetei vannak, valószínűleg nem szénanáthája van, hanem az allergia egy másik formája (például poratka).
Szénanátha: tünetek
A szénanáthás emberek gyakran el sem tudják képzelni, hogy a pollenallergia tünetei valójában milyen nyomasztóak: A viszkető, könnyező szem és az orrfolyással járó heves tüsszögés jelentősen korlátozza az érintettek életminőségét.
A szénanátha jellemző tüneteiről a szénanátha tünetei című cikkben minden fontosat elolvashat.
Szénanátha: Okok és kockázati tényezők
Mint minden allergia esetében, a szénanátha (pollenallergia) tüneteit az immunrendszer túlzott reakciója okozza: A szervezet védekező rendszere tévesen veszélyesnek minősíti az ártalmatlan fehérjéket, és kórokozóként küzd ellenük:
Ennek során bizonyos immunsejtek – az ún. hízósejtek – a pollenfehérjékkel találkozva gyulladást hordozó anyagokat (hisztamin, leukotriének) választanak ki. Ezek okozzák aztán a jellegzetes szénanáthás tüneteket: a szem, az orr és a torok érintett, mert a pollenfehérjék elsősorban a nyálkahártyán keresztül jutnak a szervezetbe.
A szénanáthás emberek gyakran bizonyos élelmiszerekre is allergiásak. Az orvosok ekkor keresztallergiáról beszélnek.
Hogyan alakul ki az immunrendszer szabályozási zavara?
A pollenallergia kialakulásában szerepet játszó folyamatok ma már jól ismertek. Arról azonban csak sejtések vannak, hogy végül mi váltja ki a szénanáthát. Néhány kockázati tényező valószínűleg nagy biztonsággal hozzájárul a szénanátha kialakulásához:
Átöröklés
- Ha egyik családtag sem allergiás, a gyermekeknél az allergia kockázata körülbelül 5-15 százalék.
- Ha az egyik szülő allergiás, a kockázat körülbelül 20-40 százalék.
- Ha mindkét szülő allergiás, körülbelül 40-60 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is allergia alakul ki.
- Ha mindkét szülőnek ugyanaz az allergiája, a gyermek allergia kockázata körülbelül 60-80 százalék.
Ráadásul az allergiára hajlamosaknál gyakran nem csak egy van. Például a neurodermatitisz betegek gyakran hajlamosak a szénanáthára, és sok pollenallergiás nem tolerálja az állati szőrt.
Túlzott higiénia
Elképzelhető, hogy az allergiák (szénanátha, stb.) kialakulásában az is szerepet játszik, hogy gyermekkorban milyen mértékben támadják meg az immunrendszert. Az úgynevezett higiéniai hipotézis azt feltételezi, hogy a szervezet védekezőképessége alátámasztott, ha a higiénia gyermekkorban nagyon hangsúlyos, és ezért bizonyos pontokon az ártalmatlan anyagokkal szemben is fellép.
Dohányfüst és egyéb légszennyező anyagok
A környezeti levegőben lévő, a légutakat irritáló anyagok (finom por, cigarettafüst, autó kipufogógáza stb.) hozzájárulhatnak allergia (szénanátha stb.) és asztma kialakulásához. Például azoknál a gyerekeknél, akik dohányzó szülőkkel nőnek fel, nagymértékben megnő a későbbi asztma, szénanátha vagy más allergia kialakulásának kockázata.
De még a terhesség alatti dohányzás is veszélyes a gyermekre. A dohányfüstben lévő anyagok számos fejlődési rendellenességhez és fejlődési rendellenességhez vezethetnek a születendő gyermekben (például a tüdőben). Ezért a várandós anya soha ne dohányozzon terhesség alatt. Születés után a dohányzás általában tabu legyen a gyermek jelenlétében.
Egyre többen szenvednek szénanáthától
Az allergiás társaságok szakértői azt gyanítják, hogy a szénanátha (pollenallergia) előfordulása tovább fog emelkedni. Ennek egyik okát a klímaváltozásban látják:
A világszerte emelkedő hőmérséklet jelentősen meghosszabbítja számos növény pollenszezonját. A levegő magasabb szén-dioxid- (CO2) tartalma is arra ösztönzi a növényeket, hogy a korábbinál még több virágport bocsátanak ki.
A finom por vagy az ózon által okozott levegőszennyezés azt is okozza, hogy a pollenfehérjék még hevesebb reakciókat váltanak ki az emberekben. A mainzi Max Planck Kémiai Intézet kutatói azt feltételezik, hogy a nyírfa pollenje például kétszer-háromszor agresszívabb az ózonnal (O3) való kémiai reakció miatt.
Szénanátha: vizsgálatok és diagnózis
A szénanátha (pollinózis) gyanúja esetén a megfelelő kapcsolattartó az „allergológia” besorolású orvos. Ezek általában bőrgyógyászok, fül-orr-gégészeti (ENT) orvosok, tüdőszakorvosok, belgyógyászok vagy gyermekorvosok, akik allergológusként kiegészítő képzésben részesültek.
Első konzultáció
Az első vizit alkalmával az orvos először részletes megbeszélés keretében felveszi a beteg kórelőzményét (anamnézisét). A legtöbb esetben már a tünetek leírása alapján fel tudja mérni, hogy szénanátha az ok. Az orvos lehetséges kérdései lehetnek például:
- Milyen panaszai vannak?
- Pontosan mikor jelentkeznek a panaszok, azaz melyik napszakban és évszakban?
- Hol jelentkeznek a tünetek – szabadban vagy csak bent?
- Van ismert allergiája?
- Neurodermatitisz vagy asztmája van?
- Szülei vagy testvérei allergiás betegségekben szenvednek, mint például asztma, szénanátha vagy neurodermatitisz?
- Hol laksz (vidéken, forgalmas út mellett stb.)?
Hogy szénanátháról van-e szó, azt az orvos az anamnézis interjú alapján viszonylag megbízhatóan tudja megállapítani. A kiváltó allergén azonosítása viszont néha nagyon nehéz, és a nyomozói munkához hasonlít.
Az első lépés a pollennaptár megtekintése. Ott felsorolják azokat az időpontokat, amikor egy adott régió különböző növényei általában kibocsátják virágporukat: Például, akinek már januárban jellegzetes szénanáthás tünetei vannak, valószínűleg túlérzékeny az éger és/vagy mogyoró pollenjére.
vizsgálatok
Az orvos az első konzultációt követően megvizsgálja a beteget. Különösen az orrát (belül és kívül) és a szemet nézi.
Különféle diagnosztikai tesztek állnak rendelkezésre a pollen típusának vagy típusainak azonosítására, amelyre valaki allergiás. Ezek az allergiatesztek magukban foglalják a bőrtesztet, a provokációs tesztet és szükség esetén a pollenfehérjék elleni antitestek (IgE antitestek) vérvizsgálatát.
Három nappal a bőrteszt vagy provokációs teszt előtt a betegnek abba kell hagynia az allergiás reakciókat elnyomó gyógyszerek (például kortizon vagy antihisztaminok) szedését. Ellenkező esetben a teszt eredményét meghamisítják. Az orvos részletesebb tájékoztatást ad.
Prick teszt
A bőrteszt ezen formájáról a Pricktest cikkben olvashat bővebben.
Intradermális teszt
Ha pollenallergia gyanúja esetén a szúrási teszt nem ad meggyőző eredményt, a tesztoldatot vékony tűvel a bőrbe is be lehet fecskendezni.
Provokációs teszt
Az orvos a gyanús anyagot az orrára, a hörgők nyálkahártyájára vagy a kötőhártyára juttatja a beteg szemében. Ha a reakció pozitív, a nyálkahártya megduzzad, és kellemetlen érzés jelentkezik. Ez a teszt további, esetenként súlyos allergiás reakciókhoz vezethet (akár anafilaxiás sokkig). Ezért a betegnek ezt követően legalább fél óráig orvosi felügyelet alatt kell maradnia.
Vérvizsgálat antitestekre
A „RAST” teszt segítségével megállapítható, hogy bizonyos pollenfehérjék elleni antitestek (immunglobulin E, IgE) jelen vannak-e a páciens vérszérumában. Ha ez a helyzet, ez bizonyos allergénekkel szembeni szenzibilizációt jelez, amihez azonban nem kell feltétlenül allergiás tünetekkel járnia.
Széna láz gyermekeknél
A szénanátha csecsemőknél és kisgyermekeknél is előfordulhat. Általában az orvos nem végez rajtuk bőr- és provokációs tesztet. Mindkét eljárás kellemetlen a gyermekek számára. Ráadásul az utódok általában hevesen ellenállnak.
Szénanátha terhesség alatt
Szénanátha: kezelés
A pollenallergia kezelésére az orvosnak több lehetősége van. Sok betegnek olyan gyógyszereket adnak, amelyek enyhítik a szénanátha tüneteit. Enyhe tünetek esetén a tabletta formájú antihisztaminok az első választás. Közepes és súlyos szénanátha tünetei esetén kortizon orrsprayt használnak – gyakran antihisztaminokkal kombinálva.
A szénanátha kezelésének másik lehetősége a hiposzenzitizálás (más néven specifikus immunterápia). Ez egy kísérlet arra, hogy az érintett személy immunrendszerét fokozatosan hozzászoktassák a pollenfehérjékhez.
A különböző kezelési lehetőségekről a szénanátha – terápia című cikkben olvashat bővebben.
A szénanátha tüneteinek megelőzése
A szénanátha tüneteinek elkerülése érdekében pollenallergiásként a lehető legnagyobb mértékben kerülni kell a kritikus pollent. Ez azonban nem túl egyszerű, főleg, hogy több száz kilométert lebegnek a levegőben. Ezért akkor is szénanátha tüneteit válthatják ki, ha magán a lakóhelyen még nem virágoznak a szóban forgó növények. A következő tippek azonban segíthetnek az allergénnel való érintkezés lehetőség szerinti korlátozásában:
Ügyeljen a pollen-előrejelzésre
Vegyél egy pollennaptárt
A pollennaptár hozzávetőleges útmutatást ad a szénanáthában szenvedőknek arra vonatkozóan, hogy mikorra várható tünetek. Ez nagyon hasznos lehet például a nyaralás tervezésénél. Szinte minden gyógyszertárban ingyenesen kapható pollennaptár is.
Utazás
Akinek van rá lehetősége, az „ő” növényeik pollenszezonjában olyan területekre utazzon, ahol még nem virágoznak, vagy már nem virágoznak a szóban forgó növények. Alternatív megoldásként a pollenallergiások olyan régiókba is utazhatnak, ahol ezek a növények egyáltalán nem fordulnak elő, például a magas hegyekben, 1,500 méter feletti magasságban, a tengerparti területeken vagy a szigeteken. Ott a levegőben általában kevés a pollen.
Napközben tartsa zárva az ablakokat
A pollenszámlálás általában a nap folyamán a legintenzívebb. A szénanáthában szenvedőknek ezért napközben zárva kell tartaniuk az ablakokat, éjszaka pedig inkább szellőztetniük kell. Ekkor kevesebb pollen kerül a belsejébe.
Klímaberendezések légszűrőkkel
A légszűrővel ellátott klímaberendezések nagyon hasznosak lehetnek az allergiában szenvedők számára. Megtisztítják a beltéri levegőt többek között a virágportól. Fontos azonban, hogy a rendszert rendszeresen karbantartsák. A hibás vagy piszkos szűrők emellett allergénekkel szennyezhetik a levegőt.
Pollenszűrők az ablakon
Tartsa pollenmentes a hálószobát
Ha leveszed az utcai ruháidat a hálószobán kívül, és lefekvés előtt hajat mosol, megakadályozhatod, hogy a pollen a hálószobába terjedjen. A frissen mosott ruhaneműt (például ágyneműt) ne hagyjuk kiszáradni, mert rátapadhat a pollen.
Tiszta életterek a pollentől
A pollenszezonban a szénanáthások számára hasznos lehet, ha naponta kitakaríthatják otthonukat. Lehetőleg ne keverjünk fel pollent – például porszívózáskor. Jobb a padlót és a bútorokat felmosni.
Pollenvédelem vezetés közben
Az autóban a pollenallergiások kapcsolják ki a szellőzést, és tartsák zárva az ablakokat. Számos autómodellnél lehetőség van a szellőzőrendszerek pollenszűrővel történő utólagos felszerelésére is.
Használjon esőt nap helyett
Az eső csökkenti a pollen koncentrációját a levegőben. A szénanáthás emberek ezért inkább használják az esőzuhanyokat és a röviddel azutáni időt sétákra.
Szénanátha: a betegség lefolyása és prognózisa
Sok betegnek viszonylag korán, azaz gyermek- vagy serdülőkorában van szénanátha. Végül azonban az élet bármely szakaszában először előfordulhat.
Megelőzhető a szénanátha?
Az allergiára való hajlam (atópia) öröklődik. De az, hogy az allergia valóban kitör-e, más tényezőktől is függ. Például az anya étrendje a terhesség és a szoptatás alatt befolyásolja a gyermekek allergia kockázatát. A szakértők azt is javasolják, hogy a csecsemőket életük első négy-hat hónapjában teljes mértékben szoptassák, és a kiegészítő táplálék bevezetése után folytassák a szoptatást. Ezzel megelőzhető az allergiák, például a szénanátha is.
Az Allergia – Megelőzés című cikkből megtudhatja, hogy mely egyéb intézkedések segítenek az allergia megelőzésében.
