Rövid áttekintés
- Tünetek: rohamszerű szédülés, látászavarok, tudatzavar, fejfájás, fájdalom az egyik karban; különösen az érintett kar mozgatásakor.
- Okok és kockázati tényezők: Szűkület a kart ellátó szubklavia artériák egyikében; az agyat ellátó vertebralis artériák „kopogtatása”. A dohányzás, a mozgáshiány, a magas vérzsírszint és az érrendszeri betegségek kockázati tényezők.
- Diagnózis: Tünetek, kórelőzmény, vérnyomásmérés mindkét karon, ultrahang a véráramlás vizualizálásával, esetleg számítógépes vagy mágneses rezonancia képalkotás, angiográfia.
- Kezelés: Sebészeti beavatkozás a szűkület tágítására vagy bypass segítségével történő bypassra.
- Prognózis: kezelt, jó prognózis; kezeletlen, szövődmények a stroke-ig, beleértve a stroke-ot is.
- Megelőzés: Ha a kockázat ismert, vérkeringés-ellenőrzés; csökkenti az érelmeszesedés kockázatát a dohányzás, az egészséges táplálkozás és a testmozgás abbahagyásával.
Mi a subclavia lopási szindróma?
A subclavia steal szindróma egy nagyon ritka agyi keringési zavar. Akkor fordul elő, amikor a karok vérellátásáért felelős szubklavia artéria beszűkül. Ezt a szűkületet általában az erek meszesedése okozza.
Ez az agy különböző részeinek ellátási hiányát eredményezi. A subclavia steal szindróma okainak jobb megértéséhez érdemes egy rövid pillantást vetni az anatómiára.
Anatómia
Az agyat a jobb és a bal belső nyaki artéria, valamint a jobb és bal csigolya artéria látja el vérrel. Ezek az artériák köztes ereken keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
A bal nyaki artéria a fő artériából (aortából) származik. A bal szubklavia artéria balra ágazik el. A test jobb oldalát a brachiocephalic törzs látja el, amely az aortából indul ki. Ez azután a jobb szubklavia artériára és a jobb nyaki artériára oszlik.
A megfelelő vertebralis artéria a jobb és a bal szubklavia artériából ered. Ez a csigolyatestek mentén halad a koponya felé, ahol ellátja az agy egyes részeit. A szubklavia artéria a kulcscsont alatt a hónalj felé halad tovább, és vérrel látja el a karokat.
Az erek lefutása miatt a nyaki artéria, a vertebralis artéria és a subclavia artéria kapcsolódik egymáshoz.
Subclavia steal szindróma és subclavia steal jelenség
Ezt meg kell különböztetni a subclavia steal jelenségtől. Az orvosok akkor használják ezt a kifejezést, ha fennáll az esetleges subclavia steal szindróma oka, de a beteg (még) nem mutat tüneteket, azaz tünetmentes.
Hogyan nyilvánul meg a subclavia steal szindróma?
A subclavia lopás szindróma különféle tüneteken keresztül nyilvánul meg, amelyek általában csak a test egyik oldalát érintik. A következő tünetek nem mindegyike mindig jelentkezik. Egyes betegek tünetmentesek maradnak, ha a subclavia artéria összehúzódik (tünetmentes, subclavia steal jelenség).
A következő tünetek jellemzőek a subclavia steal szindrómára:
- Irányítatlan szédülés (más típusú szédüléssel ellentétben a környezet vagy a talaj nem mozog egy bizonyos irányba)
- Egyensúlyzavar, fülzúgás
- Bizonytalan járás
- Látászavarok, szemizombénulás
- Eszméleti zavarok ájulásig, hirtelen esések lehetségesek (esési roham)
- Bénulás, érzékszervi zavarok
- Beszéd- és nyelési rendellenességek
- Fejfájás a fej hátsó részén
A subclavia steal szindróma esetén a tünetek gyakran súlyosbodnak, ha a beteg az érintett oldalon mozgatja a karját.
Fájdalom, sápadtság és az egyik kar csökkenése is lehetséges.
A tünetek mind tartósan (krónikusan), mind rohamokban jelentkeznek, amikor az érintett kar elmozdul.
A subclavia steal szindróma oka a subclavia artéria vagy a brachiocephalic törzs súlyos szűkülete (stenosis) vagy elzáródása. A döntő tényező itt az, hogy ez a szűkület azelőtt található, hogy az artéria csigolya elhagyja a subclavia artériát.
A szűkület azt jelenti, hogy az érintett oldalon túl kevés vér jut a karba. Ez negatív nyomást hoz létre a szubklavia artériában. A gravitációs erő hatására ez a csigolya artériába ütközik, amely normális esetben látja el az agyat. A vertebralis artéria véráramlása megfordul, és a vér a kulcscsont alatti artériába áramlik, és már nem az agyba.
Az artériás szűkület lehetséges okai az érelmeszesedés (a kalcium lerakódások miatti érszűkület), az artériás gyulladás egy speciális formája (Takayasu-féle arteritis) vagy az úgynevezett nyaki borda szindróma, amelyben a nyakcsigolyán lévő további borda szűkíti az ereket.
A subclavia steal szindrómában a kompenzációs vagy bypass mechanizmusok miatt az agyban hiányzik a vér. Különösen akkor, ha az érintett karnak fokozott vérigénye van, például mozgás közben, fokozódik az agy vérellátásának hiánya. Ez olyan tünetekhez vezet, mint a szédülés vagy a látásromlás, különösen az érintett oldalon.
A subclavia steal szindróma kockázati tényezői
Ennek kockázati tényezői a dohányzás, az emelkedett vérzsírszint és a mozgáshiány. Ezenkívül az érrendszeri rendellenességek kockázati tényezőt jelentenek a szűkületek és a további nyaki borda ritka előfordulása szempontjából.
Vizsgálatok és diagnózis
Orvosa különféle vizsgálati módszereket fog alkalmazni a subclavia steal szindróma diagnosztizálására. Először is megkérdezi a kórelőzményét (anamnézisét). Többek között a következő kérdéseket fogja feltenni Önnek:
- Gyakran szédül?
- Gyakrabban jelentkezik a szédülés a kar megerőltetése után?
- Cseng a füled?
- A szédülés imbolygó, forgó vagy nem irányult?
- Szenved a vérzsíroktól?
- Problémái vannak a szívével vagy az ereivel?
- Vannak hirtelen ájulásai?
Orvosa ezután fizikailag megvizsgálja Önt. Többek között meg fogja érezni a pulzusát és megméri a vérnyomását. Ha az egyik oldalon gyengül a pulzus, és a két kar között 20 Hgmm-nél nagyobb a vérnyomáskülönbség (higanymilliméter = Hgmm, a vérnyomás mértékegysége), ez a kulcscsont alatti artéria esetleges szűkületére utal, és ezért szubklavia lopás szindróma.
Orvosa meghallgatja a szívét és a környező ereket is. Ha a szubklavia artéria szűkül, az áramlási zaj megváltozik.
Egyes esetekben az orvos más képalkotó eljárásokat is alkalmaz a diagnózishoz. Ezek közé tartozik az erek röntgenvizsgálata számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás (CT vagy MRI angiográfia) vagy kontrasztanyagos angiográfia segítségével.
Az orvosnak ki kell zárnia az aortaív-szindrómát, amely hasonló tüneteket okoz, de több ér összehúzódásával jár.
Kezelés
A szubklavia lopás szindróma különböző kezelési módjai vannak. Ha a tünetek súlyosak, a beteg nagyfokú szenvedést érez.
Ha az orvos a vizsgálatok során a kulcscsont alatti artéria súlyos szűkületét vagy elzáródását észleli, műtétet végeznek. Gyakori eljárások a perkután transzluminális angioplasztika (PTA) és a bypass behelyezése.
PTA és bypass
A perkután transzluminális angioplasztikánál (PTA) a katétert egy véreren keresztül a szűkülethez vezetik. Oda egy ballont helyeznek az ér kiszélesítésére (ballontágítás).
A bypass lehetővé teszi az összeszűkült ér megkerülését: a gyakran a szervezet saját ereiből készült bypass a szűkület előtti és mögötti érhez kapcsolódik.
A betegség lefolyása és prognózisa
Időben történő kezelés esetén a subclavia steal szindróma jó prognózisú. Nem minden artéria kulcscsont alatti szűkületében szenvedő betegnél jelentkeznek a megfelelő tünetek (subclavia steal jelenség). Idővel azonban az enyhe szűkület gyakran súlyos szűkületté válik, vagy akár az ér teljes elzáródásához is vezet.
Ha az arteria kulcscsont alatti érelmeszesedése az ok, akkor más artériákban is előfordulhatnak hasonló szűkületek vagy meszesedések, amelyek életveszélyessé válhatnak. Emiatt az orvos más érszakaszokat, például a koszorúereket is figyelemmel fogja kísérni.
Szívinfarktus után a szívkoszorúerek bypassait gyakran a szubklavia artériából kiinduló belső mellkasi artériával végzik. Ha subclavia steal szindróma, azaz az artéria subclavia beszűkülése lép fel, lehetséges, hogy egy ilyen bypass a szív elégtelen ellátását és esetleg mellkasi fájdalmat okozhat.
Megelőzés
A subclavia steal szindróma megelőzhető, ha ismertek a kockázatok vagy további veszélyek, például koszorúér bypass segítségével. Az orvos megpróbálja csökkenteni a szubklavia artéria esetleges elzáródásának kockázatát. Mivel ez a fajta érszűkület gyakran jelentkezik érelmeszesedés esetén, az orvos azt javasolja például, hogy ne dohányozzon, fogyasszon zsírszegény, kiegyensúlyozott étrendet és végezzen rendszeres testmozgást.
Ezenkívül elővigyázatosságból rendszeres ellenőrzéseken vizsgálják a vérkeringést, ha fennáll ennek megfelelő kockázata, vagy ha a betegséget már egyszer legyőzték.
