A stresszes helyzetek felismerése egyrészt fontos alap számos mentális és fizikai betegség okainak jobb megértéséhez és kezeléséhez, másrészt megelőző eszköz e betegségek megelőzéséhez. feszültség a diagnosztika rendkívül fontos, de eddig alábecsült elem a mentális és fizikai betegségek megelőzésében.
Idegesség, ingerlékenység, alvászavarok, a bűntudat, a kognitív rendellenességek és a szexuális problémák általában a tartósan szenvedőknél fordulnak elő feszültség, de ezek a tünetek olyan mentális betegségekben is előfordulnak, mint pl depresszió or szorongási rendellenességek. A további fizikai panaszok szintén számos betegség tünetei. Így feszültség önmagában nem lehet diagnosztizálni, mivel - a fentiekben kifejtésre került - a stressz vagy a szorongás nem betegség. A megfelelő stressz diagnózis felállítása érdekében az élet különböző területein a stresszek széles spektrumát, az attitűdöket, a feldolgozási stratégiákat, a személyiséget és a stressz következményeit mentális és fizikai hatásaival kell megkérdőjelezni a betegben. Egy ilyen személyes interjúhoz idő és pszichológiai ismeretek kellenek. Az alábbi ábra szemlélteti a legjobban, hogy mely fókuszpontokat kell figyelembe venni a stressz diagnosztikában, hogyan kapcsolódnak egymáshoz és befolyásolják egymást (az ábra nyilai).
2. ábra: A stressz, a feldolgozás és a stressz következményei közötti összefüggések.
Három feltételt kell kiemelten figyelembe venni a stressz diagnosztikában:
- A felmerült stresszek és a páciens egyéni értékelése.
- A beteg személyes feldolgozási magatartása
- A hatások előfordulása és intenzitása, vagyis a a stressz következményei testi és lelki tüneteikkel.
Ezt a három feltételt az alábbiakban ismertetjük.
