A ranitidin egy olyan hatóanyag, amelyet a gyomor. A H2 antagonisták csoportjába tartozik. Ez azt jelenti ranitidin a H2 nevű receptorokhoz kapcsolódik a gyomor és blokkolja őket. Ugyanaz a csoport szerek magában foglalja famotidin, roxatidin, nizatidin, és a korábban használt cimetidin. Csak ranitidin és a famotidin alacsony adagokban kaphatók a pultnál. Ennél a hatóanyagnál nagyobb dózisok esetén a szerek receptet igényel.
Hogyan működik a ranitidin
Gyomor sav keletkezik a gyomor béléssejtjeiben. Az olyan szerek, mint a ranitidin, a versengéssel elnyomják a gyomorsav képződését hisztamin hisztamin-2 receptoroknak nevezett H2 receptorokon. A hisztamin aktiválja a savképződést és az emésztőrendszer felszabadulását enzimek. A H2 antagonisták viszont gátolják a savképződést és ezáltal az emésztést. Ez védi a gyomrot. A ranitidin tehát az ellenkező irányba (antagonisztikusan) hat hisztamin a gyomor H2 receptoránál. Ezért a gyógyszert H2 receptor antagonistának is nevezik. A ranitidin segítségével a gyomornedv így semlegesíti önmagát. Ez kevésbé veszélyes és agresszív a gyomor és a szomszédos szervek, például a nyelőcső és vékonybél.
Mikor kerül használatba?
Így egyrészt már meglévő nyálkahártya gyulladás vagy a nyálkahártya sérülése jobban gyógyulhat. Ezenkívül a gyomor megvédhető az ilyen gyulladások megjelenésétől kivételes helyzetekben, amikor a test súlyos feszültség. Mely helyzetekben lehet ez a helyzet? Például, ha testünk alul van feszültség műtét miatt vagy hosszú kórházi tartózkodás alatt a gyomor általában több savat termel. Ezt a ranitidin segítségével lehet megakadályozni.
A ranitidin-terápia mellékhatásai
A ranitidint biztonságosnak és jól tolerálhatónak tekintik. Csak ritkán fordulnak elő mellékhatások, például gyomor-bélrendszeri tünetek hányinger és a hasmenés or fejfájás, ízület és izom fájdalom<p></p> szédülés és a szívritmuszavarok. Fontos azonban megjegyezni, hogy a ranitidint súlyos esetekben nem szabad bevenni máj diszfunkció és az úgynevezett betegség porfíria.
Csak a második választás
A ranitidin jó tolerálhatósága ellenére a kórházon kívül ez csak a gyomorvédelem második választott szere. Ez részben annak köszönhető, hogy a ranitidin hatása sokkal kisebb, mint az általánosan használtaké protonpumpa-gátlók (PPI). Ezenkívül a ranitidin abbahagyása után gyakran felmerül az a probléma, hogy a gyomor ezután annál több savat és gyulladás az már meggyógyult újra fellángol.
Kölcsönhatások
A ranitidin a gyomor bélésén keresztül felszívódik. Ha gyomorhurut -val kezelik savkötők or szukralfátot ugyanakkor ez ronthatja a abszorpció ranitidin. Ezért a ranitidint két órával a fenti gyógyszerek beadása előtt kell bevenni. Mivel a ranitidin csökkenti a gyomorsavtermelést, ez megváltoztatja a gyomor pH-ját. Egyéb gyógyszerek, például a gombaellenes gyógyszer ketokonazolamelyek pH-függő módon szívódnak fel a gyomorban, ezért eltérő dózist igényelhetnek.
A ranitidin alternatívái
A ranitidin és H2 antagonisták alternatívái a következők:
- Protonpumpa inhibitorok
- M1 antagonisták (szintén gátolják a savtermelést, de más mechanizmus révén)
- mucosa-védő szerek, amelyek fokozott nyálkát termelnek, hogy megvédjék a gyomrot a savtól, pl., szukralfát
- Antacidok: a gyomorsavat semlegesítő anyagok, ide tartozik a jól ismert háztartási szer, a nátrium-hidrogén-karbonát (nátrium-hidrogén-karbonát), de alkalmazása már nem ajánlott
Megfelelő adagolás és alkalmazás
A ranitidin gyermekek számára alkalmazható a kezelőorvossal folytatott konzultációt követően. A gyártó információitól függően az életkorra vonatkozó információkat a két, három vagy tíz éves gyermekek számára adják meg. Felnőtteknél a ranitidin szokásos dózisa egy meglévő gyomor vagy vékonybél esetében lefekvés előtt egy 300 mg-os tabletta fekély. Alternatív megoldásként egyenként 150 mg is bevehető reggel és este. A gyomor és a vékonybél elővigyázatosságból egy fekély ami már meggyógyult, 150 mg ranitidin elegendő este. Mivel a ranitidin főleg a vese, különös gonddal kell eljárni krónikus veseelégtelenségben szenvedőknél. Ezért, ha a vese már nem működik jól, vagy éppen a kudarc küszöbén áll, a ranitidin mennyiségét jelentősen csökkenteni kell. Kérjük, beszélje meg kezelőorvosával a pontos adagokat.
Ranitidin terhesség alatt
Terhesség és szoptatás: A ranitidin terhesség alatti korábbi vizsgálatai nem mutattak semmilyen káros hatást a születendő gyermekre. Ennek ellenére, mielőtt bevenné terhesség, részletes megbeszélést kell folytatni a kezelőorvossal a kockázatok és előnyök mérlegelésére. Mivel a ranitidin kiválasztódik anyatej, kerülni kell a szoptatás alatt történő alkalmazást.
