Mi az a pszichoterápia?
A pszichoterápia alkalmazható pszichológiai problémák kezelésére – például, ha egy személy gondolatai, érzései, tapasztalatai és cselekedetei megzavarodnak, és semmilyen szervi ok nem található kiváltó okként. A gyakori mentális zavarok közé tartozik a szorongásos zavar, a depresszió, a rögeszmés-kényszeres rendellenesség és a szenvedélybetegségek.
A pszichoterápia végezhető fekvő- vagy járóbeteg-alapon, egyéni vagy csoportos terápiaként.
Az érintettek szükségleteiktől függően igénybe vehetik a fekvőbeteg, nappali vagy járóbeteg pszichoterápiát.
A fekvőbeteg-pszichoterápia előnye, hogy a betegek azonnali segítséget kapnak krízishelyzetek esetén, nappal és éjszaka egyaránt. A terápia különféle formáinak széles skáláját is kihasználhatják.
Az ambuláns terápia előnye, hogy a tanultakat a páciens azonnal alkalmazni tudja a mindennapjaiban. A terápiás ellátás azonban nem olyan intenzív, mint a fekvőbeteg-ellátásban.
Középútként léteznek nappali klinikák is, amelyek részleges fekvőbeteg pszichoterápiát tesznek lehetővé. Napközben a beteg a klinikán van, este pedig hazatér.
Csoportos pszichoterápia
A csoportterápia fekvő- és járóbeteg-ellátásban is elérhető.
Azonban nem mindenki érzi jól magát a gondolattal, hogy problémáit más emberek csoportjával is megosszák. De azok az emberek, akik nehezen tudnak kapcsolatba lépni idegenekkel, nagy hasznot húzhatnak a csoportos pszichoterápiából. A csoportban kipróbálhatnak dolgokat és gyakorolhatják az interperszonális interakciókat.
A pszichoterápia formái
Az, hogy melyik terápia megfelelő az Ön számára, számos tényezőtől függ, mint például a mentális zavar súlyosságától. Szintén döntő fontosságú, hogy mennyire tudsz kapcsolódni a terapeutához és a módszertanhoz. Háziorvosa tud segíteni a megfelelő pszichoterapeuta megtalálásában.
A pszichoterápia költségelnyelése
A költségeket csak akkor térítik meg, ha olyan mentális zavart diagnosztizáltak, amely szenvedést okoz. Az egészségbiztosító társaságok az első öt ülést próbaidőszakként ismerik el. A páciens így először kipróbálhatja, hogy jól kijön-e a terapeutával.
Pszichoanalízis
A pszichoanalízis a jól ismert orvoshoz és pszichológushoz, Sigmund Freudhoz nyúlik vissza. A Pszichoanalízis cikkben olvashat bővebben arról, hogyan működik és kinek alkalmas.
Viselkedésterápia
A viselkedésterápia azon az elven alapul, hogy a kedvezőtlen viselkedési formákat és gondolkodási mintákat megtanulták, és ezért nem tanulhatók meg. Ennek érdekében a páciens a terapeuta segítségével új magatartásokat, gondolkodásmódokat gyakorol.
Mélységpszichológián alapuló terápia
A mélylélektani alapú terápiaformák a pszichoanalízis továbbfejlesztését jelentik. Itt is az aktuális pszichológiai problémák megoldása a cél a múlt tudattalan konfliktusainak feltárásával és feldolgozásával.
Arról, hogy a mélylélektani alapú pszichoterápia mit takar és milyen esetekben alkalmas, a Mélypszichológiai alapú pszichoterápia alatt olvashat.
A terápia egyéb formái
Mikor jársz pszichoterápiára?
A pszichoterápia akkor szükséges, ha egy személy gondolatai, érzései és viselkedése rontja életminőségét. A károsodás közvetlenül a rendellenesség tüneteiből (pl. súlyos szorongásból) vagy a mentális zavar következményeiből származhat. Például egyes betegek már nem tudják ellátni a munkájukat, és elveszítik párjukat és társas kapcsolataikat.
Pszichoterápia testi tünetek kezelésére
Régóta ismert, hogy a test és a psziché kölcsönhatásban van. A testi betegségek gyakran érintik a pszichét, a pszichés zavarokhoz szinte mindig testi panaszok is társulnak. A pszichoterápia ezért pszichoszomatikus panaszok esetén is javasolt – vagyis olyan testi panaszok esetén, amelyek részben vagy egészben pszichés okokra vezethetők vissza.
A pszichoterápiás módszerek a fájdalomterápiában is hatékony támogatást nyújtanak. Ennek az az oka, hogy a belső attitűd jelentős hatással van a fájdalom értékelésére és érzékelésére.
Felvétel a fekvőbeteg pszichiátriára
Az akut pszichózisban szenvedőknek nincs rálátásuk a betegségre, és téveszméktől, hallucinációktól, valamint gondolkodási zavaroktól szenvednek. A pszichoterápia megkezdése előtt először gyógyszeres kezelésben kell részesíteni őket.
A szenvedélybetegségek egy másik speciális eset. A pszichoterápia előtt először méregtelenítést kell végezni. A szenvedélybetegségben szenvedőknek fel kell venniük a kapcsolatot egy járóbeteg-klinikával vagy a szenvedélybetegség kezelésére szakosodott klinikával.
Sok embernek nehézséget okoz a különböző szakmai címek megkülönböztetése a pszichoterápiás környezetben. Igaz, hogy a mentális zavarokat pszichiáterek, pszichoterapeuták és sok pszichológus is kezelheti. Ennek ellenére ezek különböző szakmák.
A pszichiáter pedig olyan orvos, aki mentális betegségben végzett rezidensként. A mentális zavarokat gyógyszeres kezeléssel kezeli. Csak kiegészítő pszichoterápiás képzés teszi lehetővé, hogy pácienseit pszichoterápiásan is kezelje – orvos-pszichoterapeutaként.
A pszichoterapeuta kifejezés védett Németországban. Csak az nevezheti magát pszichoterapeutának, aki pszichoterápiás képzésben részesült, és – feltéve, hogy a megfelelő pszichoterápiás formák keretében praktizál – számlázhatja ki a kötelező egészségbiztosítást.
Nemcsak pszichológusok, hanem pedagógusok és szociálpedagógusok is jogosultak gyermek- és serdülőterapeuta tevékenységre, ha igazolni tudják, hogy elvégezték a megfelelő gyermek- és serdülőterapeuta képzést. Ezután kizárólag gyermekeket és serdülőket kezelhetnek.
Pszichés problémák esetén a betegeket vagy háziorvosuk irányíthatja terapeutához, vagy közvetlenül is kérhet időpontot egy terapeutához.
Mit csinálsz a pszichoterápia alatt?
Kezdeti konzultáció, diagnózis és prognózis
A terápia elején a páciens leírja problémáját a terapeutának. A terapeuta ezután elmagyarázza, hogyan folytatódhat a terápia. A kezdeti konzultáció során a páciens megtudhatja, hogy jól érzi-e magát a terapeutával, és megtudhatja, mit várhat el a pszichoterápiától. Ha a terápiát folytatni kell, a terapeutának diagnózist kell felállítania. E nélkül az egészségbiztosítók nem fedezik a költségeket.
A diagnózis és a páciens egyéni helyzete alapján a terapeuta felméri a mentális zavar előrehaladását. Általánosságban elmondható, hogy a mentális zavarok jobb prognózissal rendelkeznek, ha időben észlelik és kezelik őket. Ha több mentális zavar is fennáll egyidejűleg, a kezelés általában nehezebbé válik.
A mentális zavar oka
A terápia szempontjából fontos kideríteni, hogy mely családi, szakmai és/vagy személyes problémák közrejátszanak a rendellenesség kialakulásában és fenntartásában.
Egyelőre nem lehet egyértelműen megmagyarázni, hogyan alakul ki egy mentális zavar. A legtöbb mentális zavar esetében a szakértők nem egyetlen okot feltételeznek, hanem több olyan állapot kölcsönhatását, amelyek hozzájárulnak a betegség kialakulásához.
A kedvezőtlen genetikai hajlam fogékonyabbá teheti az embert a mentális betegségekre. Mentális stresszel kombinálva mentális zavar alakulhat ki. Ha az érzékenység (sérülékenység) nagy, már egy kis stressz is zavart okozhat. Azonban még a genetikailag alig terhelt emberek is elmebetegek lehetnek a súlyos stressz (pl. traumatikus élmény) következtében.
Titoktartás
Pszichoterápia: a kezelés típusa
Az, hogy az adott esetben melyik terápiás formát alkalmazzák, többek között a diagnózistól is függ. A terapeutát olyan módszerek irányítják, amelyek hatékonynak bizonyultak a mentális zavar kezelésében.
A kezelés megkezdése előtt a betegeknek meg kell kérdezniük az egészségbiztosítójuktól, hogy hány alkalomra vonatkozik.
Súlyos esetekben a páciens pszichoterápia és gyógyszeres kezelés kombinációját kapja. A gyógyszeres kezelés hatása felgyorsíthatja a sikert, különösen a terápia kezdetén.
A terápia vége
A terápia végén a terapeuta felkészíti a pácienst az azt követő időszakra. Meglévő félelmeiről és aggályairól érdeklődik, amelyeket még le kell dolgozni. Ha a terapeuta megfelelőnek ítéli, a kezelést bizonyos esetekben meghosszabbíthatják. Mindenesetre a terápia után a páciensnek úgy kell éreznie, hogy most már terapeuta nélkül is megbirkózik a mindennapi élettel.
Milyen kockázatokkal jár a pszichoterápia?
A terapeuta kompetenciája
A pszichoterápia rossz fejlődésének különböző okai vannak. A terápia sikere egyrészt attól függ, hogy a terapeuta felállítja-e a helyes diagnózist és kiválasztja-e a beteg számára megfelelő kezelést.
Emellett nagy különbségek vannak a terapeuták kompetenciája között. Ezért érdemes kutatni és érdeklődni, mielőtt terapeutát választana.
A beteg együttműködése
A pszichoterápia akkor is nehéznek bizonyul, ha a beteg nem akar terápiában részt venni. Különösen a személyiségzavarok (pl. többszörös személyiségzavar, nárcisztikus személyiségzavar) esetén a betegek gyakran nem ismerik a pszichoterápia szükségességét.
Visszaesések
Ezenkívül egyes mentális zavarok esetén a betegség tünetei a javulás után kiújulnak. Az ilyen visszaesések normálisak például addiktív betegségekben, és nem értelmezhetők a sikertelen terápia bizonyítékaként.
A terápia hatásai
Például, ha egy szorongó személy a terápia során egyre nagyobb önbizalomra tesz szert, az a környezetére is kihat. Lehetséges, hogy a partner nincs hozzászokva az ellentmondásokhoz, ezért nehézségei vannak a változtatásokkal.
A változástól való félelem azonban soha nem lehet ok a szenvedésre.
Pszichoterápia – következmények a szakmára nézve
E nehézségek megkerülésének egyik módja az, ha magánúton vesz részt terápián, és maga fizeti a költségeket. Sem a háziorvosnak, sem az egészségbiztosítónak nincs információja erről, a terapeutát pedig titoktartási kötelezettség terheli. Ha azonban a rejtett mentális zavarok egy későbbi időpontban válnak ismertté, annak negatív következményei lehetnek.
Mire kell figyelnem a pszichoterápia után?
A terápia vége felé a hangsúly a visszaesés megelőzésén van. Ez azt jelenti, hogy a terapeuta felkészíti a pácienst az esetleges relapszusokra, és vele együtt olyan stratégiákat dolgoz ki, amelyekkel a páciens stabilizálni tudja magát.
A relapszusok még sok évvel a terápia után is kiújulhatnak. Ebben az esetben a szenvedőknek nem kell félniük attól, hogy segítséget kérjenek egy terapeutától.
Az elegendő alvás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, valamint a testmozgás és a sport emellett ellenállóbbá tesz minket a mentális zavarokkal szemben. A barátokkal, családdal való kapcsolattartás a mindennapi életben is stabilitást ad, és ezzel támogatja a pszichoterápia sikerét.
