Protopátiás érzékenység: funkció, feladatok, szerep és betegségek

A protopátiás érzékenység az a kifejezés, amelyet a durva észlelés, mint a szenzoros tulajdonság leírására használnak bőr amely észleli a létfontosságú szférát fenyegető veszélyeket. Továbbá fájdalom és hőmérséklet, az emberek ily módon érzékelik a központi felé haladó mechanikus ingereket idegrendszer keresztül traktus spinothalamicus. A kapcsolódó panaszok gyakran származnak sclerosis multiplex.

Mi az a protopátiás érzékenység?

A protopátiás érzékenység az a kifejezés, amelyet a durva észlelés, mint a szenzoros tulajdonság leírására használnak bőr amely észleli a létfontosságú szférát fenyegető veszélyeket. Továbbá fájdalom és hőmérséklet, az emberek ily módon érzékelik a mechanikai ingereket. Az érzékenység tovább osztható az inger jellege, a gerjesztés helye, a centripetális átvitel és a különböző magterületekre való huzalozás szerint. Ez utóbbi csoportba tartozik a protopátiás, epikritikus és proprioceptív érzékenység. A protopátiás érzékenység durva észlelésként is ismert, és mindenre kiterjed bőr érzések, amelyek veszélyt jelentenek a létfontosságú szférára. Ezek közé tartozik a nociception, a thermoreception és a durvább mechanoreception. A nocicepció megfelel a fájdalom, a hőérzékelés a hőmérséklet érzékeléséhez és a mechanorecepció a mechanikai ingerek, például a nyomás érzékeléséhez. A bőrben részt vevő érzékszervi sejtek vagy nociceptorok, mechanoreceptorok vagy termoreceptorok. Ezek az érzékszervi sejtek nyitott idegvégződések, amelyek ingert kapnak és bioelektromos gerjesztéssé alakítják. Lefordítják a létfontosságú szféra fenyegetését a központi nyelvére idegrendszer. A receptorok egy akciós potenciál csak egy bizonyos ingerküszöb túllépésekor.

Funkció és feladat

A bőr vagy az érintés érzéke az emberi szervezet öt érzékszervének egyike. A bőrnek köszönhetően az emberek érzékenyek a külső ingerekre, például a nyomásra, az érintésre, a hőmérsékletre és a fájdalomra. A bőrrel kapcsolatban megkülönböztetnek aktív és passzív érzékszervi tulajdonságokat. Az aktív tulajdonságok szerepet játszanak a megérintésben, és érintésérzetnek hívják őket. A passzív tulajdonságok a tapintás kifejezés alá tartoznak. A finom érzékelés mellett a bőr durva érzékelésre is képes. A finom érzékelés megfelel a tapintási élességnek és így az epikritikus érzékenységnek, mivel meghatározó a bőrérzék aktív felelőssége szempontjából. A bőr durva érzékelése viszont lehetővé teszi az ember számára agy saját létfontosságú szféráját fenyegető veszélyek felderítésére, és szerepet játszik a rendszer passzív tulajdonságaiban. A fájdalom, a hőmérséklet és a mechanikai ingerek egy bizonyos küszöbértékig elviselhetők. A test egyértelmű küszöbként ismeri fel őket e küszöb felett. Az összes protopátiás információ továbbítását ezután a traktus spinothalamicus. Ennek az afferens idegnek a szálkötegei megfelelnek a traktus spinothalamicus lateralis a fájdalom érzékeléséhez és a hőmérséklet érzékeléséhez, valamint a tractus spinothalamicus anteriorhoz a durva tapintási és tapintási benyomások érzékeléséhez. A tractus spinothalamicus afferensei a belépés után azonnal átjutnak a commissura alba anterioron gerincvelő és elmozduljon az ellenoldalra. A protopátiás benyomások polineuronálisan kapcsolódnak egymáshoz. A vezeték első neuronja a gerincben található idegdúc. A második idegsejt a gerincvelő. Közvetlenül az első neuronról a másodikra ​​történő áttérés után az afferens átjut az kontralaterális oldalra. Ezen az oldalon az elülső zsinór útja belefut a agytörzs. Mivel a lemniscus spinalis az út továbbhalad a talamusz. A nucleus ventralis posterolateralis-ban a harmadik neuronra való átállás történik. Ennek a harmadik idegsejtnek az axonjai a kapszula internán át az agykéregbe (cortex cerebri) nyúlnak. A szenzoros kéregben (postcentral gyrus) bekövetkezik egy negyedik kapcsoló, amely a tudatos érzékelést szolgálja. Messze nem minden protopátiás információt tudatosan érzékelünk. A agy túlterhelné az ingerek túlterhelése. Valószínűleg emiatt a protopátiás receptorok nem generálnak akciós potenciál egy bizonyos küszöb eléréséig a tudatba továbbításhoz.

Betegségek és panaszok

A protopátiás utak elváltozásai a neurológiát érintik. A legtöbb esetben a laterális és az elülső spinothalamicus traktus elváltozásai vannak. Az elülső vagy az oldalsó traktusok elszigetelt elváltozása szinte lehetetlen a szoros térbeli kapcsolat miatt. Ha az egyik út megsérül, a protopátiás érzékelés szinte minden benyomása meghiúsul. Egyes esetekben a felfogás csak erősen korlátozott. Az elváltozás helyzete bármilyen szinten lehet az első és a negyedik neuron között. Ettől függetlenül a protopátiás észlelés hiányosságai kizárólag az első idegsejt társult test oldalán azonosíthatók. Az ilyen típusú elváltozásoknál a tapintási érzetek nem feltétlenül romlanak. Így, bár a bőrérzék felsőbb szintje képes mind az érintésre, mind a benyomások passzív érzékelésére, a bőrérzékelés elváltozásai eltérhetnek a központi idegrendszer. A bőr aktív érzékelési tulajdonságai megfelelnek az epikritikus érzékenységnek. Ez a finom érzékelés más módon van bekötve, mint a protopátiás érzékenység. Egyes esetekben a sérülések mindazonáltal mindkét szenzoros tulajdonságot befolyásolhatják. Protopátiás és epikritikus elváltozásokkal járó betegség sclerosis multiplex (KISASSZONY). Ez az autoimmun betegség immunológiailag indukált gyulladás a központi idegszövetben, és maradandó károsodást hagyhat. A protopátiás paresztézia a betegség gyakori korai tünete. Például egy SM-beteg észlelheti hideg víz as forró forró, és ugyanez igaz lehet fordítva is. A legegyszerűbb érintéseket fájdalmasnak lehet felfogni a központi idegrendszer MS-vel kapcsolatos elváltozásai után. Elképzelhető a végtagok nehézségének érzése a proprioceptív érzékelés kapcsán is. Az SM nem az egyetlen neurológiai betegség, amely hatással van a protopátiás észlelésre. Ennek ellenére ez az egyik leggyakoribb protopátiás károsodással járó betegség.