Miért fontos az oltás?

Fertőző betegségek képviselte a múlt leggyakoribb halálokát. 1900-ban 65,000 XNUMX gyermek halt meg évente szamárköhögés miatt köhögés, torokgyík és a skarlátvörös láz egyedül. Ma szerencsére az ilyen halálesetek jelentik a nagy kivételt. A társadalmi-gazdasági feltételek javulása és az egyre növekvő hozzáférhetőség mellett antibiotikumok, az oltások hozzájárultak ehhez.

Az oltások védik

Az oltás közvetlen célja a immunrendszer bizonyos behatoló kórokozók ellen és megakadályozza a betegségeket. Pontosabban megakadályozott:

A lakosság kollektív védelme

Amellett, hogy megvédi az egyéneket az emberről emberre terjedő kórokozókkal szemben, számos oltásnak más hatása is van: azok vezet a lakosság kollektív védelméhez. Ez megakadályozza a járványok előfordulását és megvédi azokat az egyéneket, akik orvosi okokból nem olthatók be. A magas oltási lefedettség mellett a fertőzési láncok megszakadhatnak, a kórokozók pedig regionális szinten kiküszöbölhetők és végül világszerte felszámolhatók. Olyan betegség esetén, mint pl tetanusz, amelynek kórokozója az állatok belében és így a talajban is megtalálható, és amely ezért bármilyen szennyezett seb után előfordulhat, a védelem csak a jelenlegi oltásvédelemmel rendelkezők számára áll rendelkezésre. Még egy túlélt betegség tetanusz nem garantálja az immunvédelmet - erre csak a rendszeres oltás képes.

Betegségek felszámolása - a veszély nem mindenütt szűnik meg

A nagyszabású nemzetközi oltási programoknak eddig sikerült felszámolniuk himlő világszerte, és ezt követően abbahagyja az oltást. A gyermekbénulás (gyermekbénulás), ezt a világ legtöbb országában és Európában is elérték. Az oltás bevezetése előtt a gyermekbénulás továbbra is felelős volt több ezer halálesetért és fogyatékosságért Németországban is. Mivel a fejlődő országokban a gyermekbénulás-kórokozó még mindig kering, és így fennáll a bevezetés veszélye, folytatni kell az oltást. Torokgyík következetes oltással nagyrészt elvesztette terrorját. Az oltás ezen sikerei azt jelentették, hogy manapság sokan nincsenek tisztában a fertőző betegségek veszélyeivel. Az is gyakran nem ismert, hogy az okozó kórokozók kanyaró, mumpsz és szamár köhögés hazánkban még mindig elterjedtek. A megnövekedett utazás a fertőző betegségek behozatalának kockázatával is jár.

Mi történik egy oltás során?

Az oltás utánozza azt, ami természetesen történik a immunrendszer a fertőzött személy. Ebben a folyamatban a test saját immunológiai védelmi rendszereit használják fel az immunvédelem kiépítéséhez megölt vagy súlyosan legyengített kórokozók beadásával. Az ugyanazokkal a kórokozókkal való újbóli kapcsolat akkor már nem vezet fertőzéshez vagy legalábbis már nem betegséghez. Az oltástól függően ez a védelem lehet egész életen át tartó, vagy emlékeztető oltásokkal kell újra aktiválni. Például a jelenlegi tudományos ismeretek szerint a kanyaró-mumpsz-rubeola szinte az összes beoltott egyénnél élethosszig tartó immunitást produkál. A diftéria és a tetanus ellen viszont az oltás elleni védelmet 10 évente fel kell frissíteni, és a folyamatosan változó befolyásolja vírus akár évente is.

Oltja be a csecsemőket és a kisgyermekeket

A csecsemőket és a kisgyermekeket különösen veszélyeztetik a fertőző betegségek. A korai immunvédelem kiépítése érdekében a legtöbb ajánlott oltást ezért az élet 2. hónapjában kell elkezdeni. A Védőoltási Állandó Bizottság (STIKO) jelenleg érvényes ajánlásai szerint a gyermekeknek legkésőbb a 14. élet hónapig alapvető immunizációt kell végezniük a következő betegségek ellen:

  • Tetanusz
  • Torokgyík
  • Szamárköhögés (pertussis)
  • Gyermekbénulás
  • Hepatitis B
  • B típusú Haemophilus influenza
  • Pneumococcus
  • Rotavírusok

Ezen felül legalább egyszer be kell oltani kanyaró, mumpsz és a rubeola (MMR) és bárányhimlő. A 2. MMR oltás 2. életév végéig kell elvégezni. A meningococcus C elleni oltást 12 hónapos korig kell elvégezni.

Ne féljen az oltásoktól

Kombináció használatával vakcinák, manapság a kisgyermekek csak néhányal hatékonyan védhetők sok fertőző betegség ellen injekciók! A modern oltások hatékonyak és jól tolerálhatók. Nemkívánatos súlyos mellékhatások csak nagyon ritkán fordulnak elő. Alacsony betegségszám mellett azonban a nagyon ritka oltási szövődmények is széles körben megvitatott problémává válnak a társadalom számára. Sok országban ezért oltáskritikus attitűddel rendelkező emberek időnként magas médiafigyelmet élveznek. Nem bizonyított tézisek vagy pletykák az állítólagos káros oltási következményekrőlautizmus, cukorbetegség, MS) jelentősen bonyolíthatja az oltási stratégiát és vezet a kudarcok a megszüntetése bizonyos betegségek. Az oltás elmaradásának leggyakoribb oka a feledékenység vagy a hamis ellenjavallatok, például a triviális fertőzések. Az oltási kérdésekről az elsődleges orvosától, gyermekorvosától és a lakosságtól kaphat információkat Egészség osztály.