A COPD okai
A kifejezés COPD elsősorban a légutak krónikus gyulladásának (krónikus hörghurut) és a tüdő építészet (tüdő emfizéma). Számos tényező járul hozzá a fejlődéséhez. A krónikus gyulladás és a légutak szűkülésének leggyakoribb oka a hosszan tartó gyulladás és a légutak fokozott nyálkaképződése (krónikus hörghurut).
Ez tartósan nyilvánul meg köhögés légszomjjal, amely azonban nem száraz, de köpethez (azaz nyálkához) társul. Kedvező tényezők COPD lehet: 1. dohányzás 90% -ával a dohányzás az első oka COPD. Nem számít, hogy milyen dohányt dohányzik, vagy passzívan dohányzik.
Annak ellenére dohányzás gyakran a COPD oka, csak a dohányosok 20% -ánál alakul ki COPD élete során, ami arra utal, hogy más tényezőknek is szerepet kell játszaniuk. Ezenkívül a füst mérgező összetevői által okozott állandó irritáció fokozott nyálkaképződéshez vezet. Még a fiatal dohányosoknál is egyértelműen mérhető a gyulladás és a fokozott nyálkaképződés okozta összehúzódás, de gyakran visszafordítható.
A maradandó károsodás azonban visszafordíthatatlan károsodáshoz vezet a légutakban, ami dohányosként is megnyilvánulhat köhögésés a COPD megnyilvánulásához. 2. koszos lélegző levegő Elvileg bármilyen típusú légszennyezés irritációt okozhat. Így még a hegyvidéki gazdálkodóknál vagy más foglalkozási csoportoknál is, akik évek óta ki vannak téve a finom pornak, gyakran alakul ki COPD.
A mérgező gőzök belégzése szintén irritálja a tüdőt és COPD-hez vezethet. 3 Tüdő fejlődés A tüdő fejlődését gátló tényezők gyermekkor és a későbbi COPD-hez köthető is érdemes megemlíteni. Ezek közé tartozik egy 4. génhiba Ritkán génhiba is kimutatható.
A genetikai kódnak ez a hibája hiányához vagy teljes hiányához vezet enzimek amelyek felgyorsítják a különböző folyamatokat a tüdőben. Ha ezek enzimek hiányoznak, helytelenül dolgoznak vagy túl alacsony koncentrációban vannak jelen a vér, ezek a folyamatok már nem valósulhatnak meg megfelelően a tüdőben és a működésben tüdő szövet elpusztul. A legismertebb példa az alfa1-antitripszin. Minden olyan betegnél, akinek 50 éves kora előtt diagnosztizálják a COPD-t, ezek jelenléte vagy aktivitása enzimek ellenőrizni kell a vér teszt. - alacsony születési súly és
- Gyakori légúti fertőzések gyermekkorban
A COPD diagnózisa
A diagnózis főleg tüdőfunkciós teszteken alapul. Ezek lehetővé teszik a különbségtételt is bronchiális asztma, amely gyakran hasonló tünetekkel jár. Ezekkel a tesztekkel fel lehet mérni a tüdő különböző térfogatait.
1 Spirometria A COPD-ben az úgynevezett spirometria fontos szerepet játszik. Itt az ember egy szájrészen keresztül lélegzik be, amelybe mérőszenzor van csatlakoztatva. A spirométer a belélegzett és kilégzett levegő mennyiségét méri.
Az egy másodperces kapacitás 2. mérése Ezenkívül az úgynevezett Tiffeneau-teszt méri a maximális levegőmennyiséget, amely egy másodpercen belül kilélegezhető. Ezt az értéket kényszerített kilégzési képességnek (FEV1) nevezzük. Ez az érték a teljes belélegzett térfogat százalékát jelzi, amelyet maximális erőfeszítéssel ezen az első másodpercen belül lehet kilélegezni.
Ezt az értéket használják a betegség súlyosságának meghatározására is. Minél alacsonyabb ez az érték, annál súlyosabb a betegség, ill lélegző korlátozások. A betegséget a GOLD séma szerint osztályozzák.
Ebben a sémában a betegség szakaszai a következő szakaszokat foglalják magukba: 3. testpletizmográfia Egy másik vizsgálat meghatározza a kilégzés után a tüdőben megmaradt levegő mennyiségét. Mivel ez a térfogat a tüdőben marad az egyszerű során lélegző, spirometriával nem mérhető, mivel ez a módszer csak a mozgó levegő áramlását méri. Mivel a COPD a fent leírtak szerint a tüdő túlzott felfúvódásához vezet, itt más módszerekre van szükség. Ennek a maradék térfogatnak (= maradvány térfogat) mérésére a mérést zárt kamrában, az úgynevezett bodyplethysmograph-ban hajtják végre. - enyhe (FEV1> 80%)
- II Mérsékelt (FEV1 50-80%)
- III nehéz (FEV1 <50%)
- IV Nagyon nehéz (FEV1 <30%)
